Országos RMDSZ hírek: 2012. február 3, péntek

Előrehozott választásokról csak széleskörű konzultáció után lehet beszélni

Kelemen Hunor szövetségi elnök az Alkotmánybíróság részletes indoklását követően elmondta, a hétfői, koalíciós ülésen beszélik meg, milyen döntéseket kell meghozni.
„Eddig ismertük az Alkotmánybíróság döntését, most már láttuk az indoklást is. Egy dolog teljesen világos: június 3-án vagy június 10-én sor kerül a helyi választásokra, hogy az önkormányzati képviselők mandátuma ne haladja meg a négy évet. Azonban marad néhány probléma: a Parlament működése jelenleg nincs biztosítva, nincsen parlamenti többség, hiszen elindult a politikai migráció. Éppen ezért párbeszédet kérek a román politikai élet szereplőitől” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.

A Szövetség elnöke kihangsúlyozta, az RMDSZ nem zárkózik el az előrehozott választások lehetőségétől, viszont ezt egyetlen feltétellel teszi. „Konstruktív párbeszédre van szükség minden parlamenti párt és az államelnök között. Ha a tárgyalások után születik egy közös, mindenki által elfogadott döntés, akkor ezt az RMDSZ támogatja. Mi a választásokra készen állunk” – szögezte le Kelemen Hunor.

Megerősítette, mindenképpen egyeztetésre és párbeszédre lesz szükség az elkövetkező időszakban, mind a kormánypártokkal, mind pedig az ellenzékkel. A választások kérdéséről az RMDSZ egyeztet a hétfői, koalíciós ülésen és az államelnökkel való, szintén hétfői találkozón is.

Szolidaritást szorgalmaz az RMDSZ az állampolgári kezdeményezés sikere érdekében

Egy szolidáris polgári kezdeményezéssel lehetőségünk van arra, hogy felhívjuk az Európai Unió figyelmét az őshonos nemzeti kisebbségekre, a felaprózott törekvések viszont a kisebbségi közösségekben és az európai közvéleményben is zavart keltenek – hangsúlyozta az RMDSZ nevében a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács pénteki, budapesti ülésén Winkler Gyula. Az európai parlamenti képviselő emlékeztette a résztvevőket, hogy a két héttel korábbi, Brüsszelben szervezett kerekasztal-megbeszélésen a kisebbségi szervezetek képviselői által megfogalmazott legnagyobb aggodalom a kezdeményezés sikerére vonatkozott. Többen elmondták, nem szeretnék, hogy az európai kezdeményezés valamilyen szakaszban kudarccal végződjön. Alapos szakmai munkával, egyeztetésekkel, együttes fellépéssel, összehangolt aláírásgyűjtéssel ez elkerülhető – fogalmazott Winkler Gyula a KMAT ülésén, hozzátéve: minden magyar szervezet támogatására és munkájára szükség van, annak érdekében, hogy az aláírásgyűjtés meggyőző eredménnyel záruljon.

Winkler Gyula a KMAT ülésén ismertette az RMDSZ által szorgalmazott kisebbségi tematikájú európai állampolgári kezdeményezés történetét. Mint mondta, az RMDSZ – később az Európai Nemzetiségek Föderális Uniójával (FUEN) közösen – már tizennégy hónappal ezelőtt megkezdte a munkát a kezdeményezés előkészítésére, felismerte az eszközben rejlő lehetőséget, de ugyanakkor az általa szabott keretet és határidőket is. Az RMDSZ tavaly februári kongresszusi külügyi dokumentumának címe európai összefogást és szolidaritást sürget: Legyen európai szintű politika a nemzeti közösségek védelme, és megfogalmazza, hogy Európai Uniós nemzeti kisebbségi keretszabályozásra van szükség.

A következőkben az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa tavaly áprilisi ülésén döntött, hogy kezdeményezi az eszköz hasznosítását, majd partnerként kereste meg a FUEN-t, amely júniusi kongresszusán a kezdeményezést támogató egyhangú határozatot fogadott el. Legutóbb, két héttel ezelőtt Brüsszelben, az RMDSZ és a FUEN kezdeményezésére, a kisebbségi frakciócsoport munkacsoport tagjaival közösen kerekasztal-megbeszélésre került sor. A tanácskozáson a FUEN, a YEN (európai ifjúsági szervezet), az RMDSZ és az SVP (Dél-tiroli Néppárt) közös nyilatkozatot mutatott be, amely támogatja a kezdeményezés elindítását és felkéri az EU őshonos kisebbségeinek, nemzeti közösségeinek, etnikai csoportjainak és nyelvi kisebbségek képviselőit, hogy indítsanak összehangolt, sikeres összeurópai aláírás-gyűjtési kampányt az őshonos, nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok védelme érdekében.

A szakmai előkészítés folytatódik, az őshonos nemzeti kisebbségre vonatkozó, nemzeti stratégiákat igénylő EU-keretterv megalkotásának lehetőségéről tárgyalást kezdtünk az Európai Bizottság felelős tisztségviselőivel. A kezdeményezés szövegére vonatkozó javaslat és a támogató szervezetek akciótervének elfogadása a FUEN májusi kongresszusán várható – vázolta az EP-képviselő a következő időszak legfontosabb tennivalóit. Winkler Gyula az RMDSZ nevében kérte a Kárpát-medencei magyar közösségeket, hogy csatlakozzanak a körvonalazódó európai kisebbségi szolidaritáshoz. A kisebbségi kérdést valóban európai uniós szintre kell emelnünk, ezt megfontoltan, meglévő jogi keretre alapozva és a szubszidiaritás elvével egyező szövegezéssel kell megtenni, felsorakoztatva a kezdeményezés mögé minél több tagállam kisebbségi szervezetét. Emlékeztetett arra, hogy miként a KMAT-nak több tagja nem EU-s tagállamból érkezik, a FUEN-nek, az 1949-ben alakult európai kisebbségi ernyőszervezetnek is számos EU-n kívüli tagja van. Ők közvetlenül nem vehetnek ugyan részt az aláírásgyűjtésben, de erősíthetik és szolidárisak lehetnek a kezdeményezéssel, amely sikere esetén államaikban hivatkozási alap lehet - mondta Winkler Gyula az ülésen.

A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács budapesti ülését Tőkés László európai parlamenti képviselő vezette, meghívottként a magyar kormányt Németh Zsolt külügyi államtitkár képviselte. Jelen volt valamennyi kárpát-medencei magyar szervezet elnöke vagy képvisleője. Az RMDSZ megfigyelő tagja az autónómia tanácsnak.

Borbély László: kiemelten fontos a központi és a helyi közigazgatás közötti együttműködés

2010. óta Románia azon uniós tagországok közé tartozik, amelyek a gazdasági össztermékből a legnagyobb százalékot irányozták beruházásra – nyilatkozta Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter február 2-án, a Romániai Városok Egyesületének bukaresti konferenciáján.  A rendezvényen 90 város polgármestere vett részt.

Borbély László véleménye szerint elsődleges fontosságú a központi és a helyi közigazgatás közötti párbeszéd, hiszen a polgármesterek ismerik legjobban a közösségek igényeit. Csak úgy tudunk igazán hatékony programokat kidolgozni, ha együttműködünk – mondta a miniszter. Jó példaként Borbély azoknak a kisvárosoknak a helyzetét említette, amelyeket 2006-ig többé-kevésbé mellőztek a kormánypolitikák. Ezért indult be 2007-ben 25 megye városai számára egy vízprogram. Az 50 ezer lakos alatti városok vízellátásának kiépítését célzó program egyike azoknak a programoknak, amely a központi és a helyi közigazgatás közötti hatékony együttműködés eredménye – emelte ki a miniszter.

A Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium által előirányzott pénzösszegekkel kapcsolatosan Borbély László elmondta: 2010-ben sikerült adósság nélkül zárni az évet, habár a mandátumának átvételekor közel 250 millió lej adóságot talált.

A miniszter véleménye szerint az infrastruktúra és környezetvédelemmel kapcsolatos tervekre előirányzott pénzösszegek legszámottevőbb hányada a Környezetvédelmi Alapból származik.

Az Alap egyik legfontosabb programja Borbély László szerint a városoknak szóló víz- és csatornarendszer program. Erre a programra a polgármesterek összesen 906 tervet nyújtottak be. Ebből idén az Alap 248 tervet tud finanszírozni, ezek értéke meghaladja az 1,4 milliárd lejt. A többi tervet az Országos Infrastruktúra Fejlesztési Program keretén belül fogjuk támogatni, ahol körülbelül 1,3 milliárd lej áll rendelkezésünkre. Ez az összeg további 250 helység vízellátásának kiépítésére elég – hangsúlyozta a miniszter.

A Környezetvédelmi Alap másik fontos programjaként Borbély a jogi személyeknek szóló Zöld Ház programot említette, mely keretén belül idén 230 intézmény kap támogatást napenergiával működő rendszerek, valamint hőszivattyú vagy növényi alapú fűtési rendszerek beszerzésére.

Az európai uniós forrásokból finanszírozandó országos integrált hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésével kapcsolatosan a miniszter felkérte a városok képviselőit, hogy sürgessék a megyei tanácsokat a tervek mihamarabbi véglegesítése végett, hiszen jelenleg országos szinten 16 hulladékgazdálkodási terv van lemaradva, és ebből legalább 5 pályázat kockáztatja az uniós források elveszítését.

Azok, akik elveszítik az uniós támogatást, saját pénzükből kell megoldják az adott helység hulladékmenedzsmentjét – szögezte le a környezetvédelmi miniszter.

Torockó az Unesco Világörökségi jegyzék várományosi listáján

Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter javaslatára Torockó, a Kárpát-medence legépebben és ugyanakkor leghitelesebben fennmaradt népi építészeti együttese felkerült az UNESCO Világörökségi jegyzék várólistájára. Torockó az első erdélyi magyar település, amelyet a szaktárca felterjesztett a nemzetközi szervezet várólistájára.

„Mivel Romániának jelenleg roppant kevés az esélye arra, hogy új helyet szerezzen a jegyzéken, a szervezet ugyanis egyensúlyt kíván teremteni Európa és Afrika, valamint Ázsia között, ennek megfelelően olyan külföldi partnerrel szeretnék társítani Torockót, amely már kivívta magának a nemzetközi rangot. Ez a partner a magyarországi Hollókő település” – ismertette Kelemen Hunor tárcavezető, az RMDSZ elnöke.
Hollókő és Torockó Önkormányzata, valamint a két ország illetékes miniszterei már a tavaly tárgyalásokat folytattak a társult jelölésről. Ebbe a folyamatba illeszkedő hivatalos lépésként Románia Kulturális és Örökségvédelmi Minisztériuma Torockó történeti települést és környezetét az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) Világörökségi jegyzék várományosi listájára felvette, és erről az UNESCO Világörökségi Bizottságát tájékoztatta 2011. február 1-én. A várományosi listára való felkerülés a tulajdonképpeni világörökségi jelölés előfeltétele.

A világörökségi jelölés Európa-szerte alkalmazott technikai formája már meglévő világörökségi helyszínek kiterjesztése. A kiterjesztés elvi alapja, hogy egyes helyszínek a hasonló vagy komplementer jellemzőkkel bírnak, ezek, azonos cím és egyetlen világörökségi bejegyzés alatt közösen csoportot alkotnak. Ugyanakkor a Világörökségi Bizottság ösztönzi a nemzetközi, azaz különböző tagországok közös helyszíneiből álló csoportok jelölését.

Torockó rendkívüli, nemzetközi fontosságú építészeti és kulturális értékeit megvizsgálva adódott az a szakmai következtetés, hogy Hollókő Ófaluval közösen olyan csoportot képez, melyet összeköt számos kulturális és építészeti elem, ugyanakkor a földrajzi távolság és elsősorban a paraszti polgárosodás tájegységi jelleget létrehozó folyamatai a két együttes komplementer jellegét erősítik.

Torockó értékeinek hosszú távú védelme szempontjából a világörökségi jegyzékre való felkerülés igen fontos előrelépést jelentene. Ezáltal Románia Kormánya az országos védelmen felül nemzetközi egyezményekben is vállalná az itteni építészeti örökség megőrzését. Ugyanakkor a világörökségi státus biztosíthatná a település gazdasági fellendülését is. Számtalan példa igazolja, hogy a világörökség részét képező helyszínek turisztikai látogatottsága folyamatos. A torockói közösség fennmaradásának alapját az ezredfordulón a most fejlődő faluturizmus jelentheti, a világörökségi státus ennek a folyamatnak a méltó kibontakozását biztosíthatja.

Országos RMDSZ hírek: 2012. február 1, szerda

Ne hagyjuk veszni a moldvai magyar nyelvű oktatást!
- a Romániai Magyar Demokrata Szövetség közleménye –

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség értetlenül áll a Magyar Kormány azon döntése előtt, amelynek nyomán a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének teljes vezetősége egyhangúan lemondott.

A moldvai magyar nyelvű oktatás ügye a Kárpát-medencei magyarság, az összmagyar nemzet közös felelőssége. A moldvai csángók 11 évvel ezelőtti kezdeményezését, a magyar nyelvű oktatási program beindítását a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a kezdetektől támogatta. Ez biztosította azt, hogy a moldvai csángók visszakapják anyanyelvüket, éljenek az anyanyelven való tanulás lehetőségével. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetősége az elmúlt tizenegy évben bebizonyította, hogy létezik fogékony közeg a magyar nyelvű oktatás beindítására és működtetésére, annak ellenére, hogy a kezdet kezdetén előítéletek, bírálatok vagy akár fenyegetések érték a Csángóföldre érkező tanárokat.  A Moldvai Csángó Oktatási Program révén a Szövetség az elmúlt 11 évben, 25 faluban, közel 2200 diák számára működtette az oktatási programot, fenntartotta a Csíkszeredai Csángó Bentlakást, illetve 7 településen saját Magyar Házat építtetett vagy vásárolt.
A Magyar Kormány döntése, amely szerint most megvonják ettől a Szövetségtől a moldvai magyar nyelvű oktatás koordinálását és vezetését, súlyos csapás a romániai magyar közösség számára.
Az ezelőtt egy évvel, az oktatási-nevelési támogatások lebonyolításával foglalkozó Iskola Alapítványtól megvont támogatás többek között azt eredményezte, hogy a jogosultak nagy része a mai napig sem részesült a 2010-es évre járó támogatási összegben. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől megvont bizalom pedig egy szintén jól felépített és működtetett oktatási rendszert veszélyeztet.
A „szórvány szórványában” élő csángómagyar közösség és az ott tanító pedagógusok iránt tanúsított tiszteletből a Romániai Magyar Demokrata Szövetség teljes mértékű támogatásáról biztosítja a Moldvai Csángómagyar Szövetség lemondott vezetőségét, és közös fellépésre, összefogásra kéri a romániai magyar társadalmat.

2012. január 31.

Kovács Péter: Tőkés László Brüsszelben “elfelejti” képviselni a közössége érdekeit

Erdélyben a legnagyobb autonómia- és kisebbségvédelmi harcos szerepében tetszelgő Tőkés László az Európai Parlamentben tett felsőoktatással kapcsolatos jelentéséből “kifelejtette” a kisebbségi jogokat – nyilatkozta Kolozsváron Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. A legkönnyebb minden nap kiadni egy RMDSZ ellenes nyilatkozatot, kényelmes dolog minden nap nyilvánosságra hozni egy dörgedelmes közleményt, de mikor jutunk el oda, hogy Tőkés László nemcsak teszi magát, hogy dolgozik, hanem konkrét, kézzelfogható eredményeiről számol be? – tette fel a kérdést a főtitkár.

Az Európai Parlamentnek a felsőoktatás modernizációjáról szóló jelentésének tartalmaznia kell az európai nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatására vonatkozó előírásokat. A jelentésnek az EP kulturális bizottságában elfogadott változata azonban semmilyen utalást nem tartalmaz az anyanyelvű felsőoktatásra vonatkozóan – erre a következtetésre jutott az RMDSZ Főtitkársága által készített elemzés.

Meglepődéssel szereztünk tudomást arról, hogy Tőkés László EP-képviselő jelentéstevői minőségében egyáltalán nem vitt a dokumentum szövegébe az anyanyelvű felsőoktatással kapcsolatos előírásokat. Sajnálattal állapítottuk meg, hogy a szöveg nemhogy minimális kisebbségvédelmi előírásokat nem tartalmaz, de egyáltalán nem szerepel benne az őshonos vagy etnikai kisebbségek kifejezés – állapította meg Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.

Tőkés László EP-képviselő január 25-én tájékoztatta a sajtót a jelentéssel kapcsolatos munkájáról, ennek nyomán az RMDSZ Főtitkársága elemezte a dokumentumot. A Főtitkárság szakpolitikusai az Európai Unióról szóló szerződés második és harmadik cikkelyére támaszkodva a súlyos mulasztást pótolva egy módosító javaslat-csomagot állítottak össze, amelynek benyújtásával és fenntartásával Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselőket bízták meg.

Az RMDSZ Főtitkársága által megfogalmazott módosító javaslatok kérik, hogy az európai felsőoktatás modernizációjáról szóló jelentés utaljon a tagállamokban élő őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségek anyanyelvű oktatására, biztosítsa a tagállamokban élő őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségekhez tartozó személyek hozzáférését az anyanyelvű oktatáshoz, tartalmazza a helyi és regionális nyelvek oktatását és fejlesztését. Ugyanakkor a romániai magyar oktatás sajátosságait is tekintetbe véve a felsőoktatási intézményeknek a régiókban játszott szerepének erősítésére az RMDSZ javasolja, hogy azokban a régiókban, ahol számottevő őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségek vannak a felsőoktatási intézmények, azok reprezentatív szervezeteivel is alakítson ki kapcsolatot, ugyanakkor pedig bátorítsa és támogassa a felsőoktatási intézmények határokon átívelő együttműködését.

A módosítások benyújtásának határideje holnap (2012. január 2-án) jár le, ezért az RMDSZ EP-képviselői ma benyújtották ezeket a módosításokat az EP kulturális bizottságához.

A Nemzetközi Valutaalap képviselőivel tárgyaltak az RMDSZ politikusai

Az RMDSZ vezetősége ma, február 1-én találkozott a Nemzetközi Valutaalap romániai képviselőivel. A megbeszélésen az RMDSZ részéről részt vett Borbély László, a Szövetség politikai alelnöke, környezetvédelmi miniszter, Ritli László egészségügyi miniszter, Cseke Attila szenátor és Erdei István képviselő.

A találkozót követően Borbély László elmondta, megbeszélést folytattak a nemzetközi pénzintézet képviselőivel az idei költségvetésről, az egészségügyi reform kérdéseiről, valamint a fizetések és nyugdíjak idei emelésének lehetőségeiről is.

A politikai alelnök hangsúlyozta, folytatni kell a befektetések támogatását, ezért az RMDSZ azt javasolja, hogy az idei költségvetésben a befektetések ösztönzésére jelentős összeget  fordítson a kormány.  Borbély László hangsúlyozta, főként az első fél évben nagyon fontos ez a támogatás, hiszen a megkezdett munkálatokat folytatni kell, sok munkálat az idén befelyezhető, ez pedig munkahelyeket jelent, és végső soron az államkassza számára is bevételt generál.

Borbély László elmondta, az RMDSZ számára prioritás a fizetések és nyugdíjak kérdése, ezért meggyőződésünk, hogy áprilisban vagy májusban emelni lehet a béreket és nyugdíjakat.

A találkozón részt vett a volt és a jelenlegi egészségügyi miniszter is, és a beszélgetés egyik fő témája az egészségügyi reform volt. Borbély László elmondta, az RMDSZ álláspontja világos a kérdésben, eszerint csak úgy lehet átfogó reformot megvalósítani az egészségügyben, ha a kérdésben érintett összes szereplővel előzőleg konzultálunk. Az RMDSZ szerint bizonyos részkérdésekben, mint a egészségügynek szánt közpénzek hatékonyabb felhasználása, az egészségügyi alapcsomag kidolgozása, vagy az átfogó informatikai rendszer megvalósítása, lehet jól megalapozott szakmai döntéseket hozni, de az átfogó reformot a választások után kell megvalósítani.

A politikai alelnök beszámolt arról is, hogy a Szövetség elkötelezett az uniós források lehívásának felgyorsítását illetően, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy minél több uniós alapból finanszírozott befektetés valósuljon meg.

A politikai alelnök elmondta, a beszélgetés egyik témája volt a gázárak liberalizációjának kérdése is, ezzel kapcsolatban az RMDSZ támogatja azt a javaslatot, miszerint a liberalizálás kijelölt dátumát újra kell tárgyalni és el kell halasztani, figyelembe véve a megváltozott gazdasági körülményeket. Az emberek a jelenlegi fizetések mellett nem fogják tudni kifizeti a magasabb árakat, ezért mindent meg kell tennünk a gázárak liberalizációjának halasztása érdekében, elsősorban a lakossági fogyasztók érdekeit figyelembe véve – hangsúlyozta Borbély László.

Kárpát-medencei sajtószemle: 2012. február 1, szerda

Magyarország

Martonyi: a válság idején hozott szigorú uniós intézkedések később is megmaradnak: Martonyi János külügyminiszter szerint a gazdasági válság rendkívüli helyzet, amely rendkívüli megoldásokat kíván, a most hozott szigorú szabályok azonban a válság elmúltával is megmaradnak. A tárcavezető az ‡Info Rádió Aréna című műsorában hétfőn elmondta: a költségvetés eddig “alapvetően tagállami hatáskör” volt, de a válság miatt ennek egy része az unióhoz kerül, lényeges “hatáskör-átruházás” folyik. Ez “önmagában még nem rendkívüli“, felmerül azonban a kérdés, hogy a jelenlegi intézményrendszer képes lesz-e ellátni az átvett feladatot, és megvan-e az ehhez szükséges “demokratikus legitimáció” – fogalmazott (Nszv)

Ü Határon túli magyar falvakba utaznak magyar középiskolások március 15-én – Magyarországi középiskoláknak írt ki pályázatot a Rákóczi Szövetség, hogy március 15. alkalmából Kárpát-medencei határon túli települések magyar középiskolájához látogathassanak középiskolás csoportok. A jelentkezéseket február 15-ig lehet benyújtani (Nszv)

Ü Orbán magyar sikernek tartja a brüsszeli döntést – Az immár aláírt szerződés szövegezését kormánya diplomáciai bravúrjának tartja a kormányfő (Nsz)

Ü Jávor: senkit nem tehetünk szalonképessé – Tudja, hogy kockázatos az LMP új stratégiája, de Jávor Benedek szerint ez a leghatékonyabb (Nsz)

Ü Határozatban tiltották ki Gyurcsányt Gyöngyöspatáról – A Juhász Oszkár jobbikos polgármester által irányított gyöngyöspatai önkormányzat határozatot fogadott el arról, hogy nemkívánatos személynek tekintik a településen Gyurcsány Ferencet és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezetet (Nsz)

Ü NGM: az IMF nem látja át az egykulcsos adórendszert – A helyettes államtitkár szerint az IMF képviselői nem látják át még teljesen az új, arányos egykulcsos rendszert, amely a tervek szerint 2013-ra kristályosodhat ki (Nsz)

Ü A Jobbik témát keres: zászlóégetés után szabadságharc – „A látszólag magabiztos nyilatkozatok mögött zavar és tétovaság rejlik. Sok karakteres mondat, kevés mondandó” – ez jellemezte Vona Gábor pártelnök hosszúra nyúlt beszédét a Jobbik évadnyitóján (Nsz)

Ü Egy idő után visszaüt az, amit Magyarországgal tesznek – Navracsics Tibor szerint a Magyarországgal szemben folytatott fellépéssorozat egy idő után visszaüt annak kezdeményezőire. A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter ezt az m1 Az Este című műsorában mondta hétfőn, kitérve arra is: abban bízik, hogy a kormány a lényegi elemeit minden törvénynek meg tudja majd védeni. A politikus véleménye szerint a baloldali pártok között sincs konszenzus abban, hogy meddig kell elmenni a Magyarország elleni fellépésben. Mint mondta, meggyőződése, hogy a Magyarországgal szemben folytatott fellépéssorozat egy idő után visszaüt a kezdeményezőkre, „főleg ha már nyilvánvalóan indokolatlan dolgokról van szó”. A tárcavezető hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „nekünk magunknak is meg kell vizsgálnunk, tettünk-e olyat az elmúlt időszakban, ami miatt lejt a pálya”. Megjegyezte azonban, hogy egy több éve halmozódó problémáról van szó, ugyanis az elmúlt 8-9 évben a magyar kormányok sok olyan lépést tettek, amelyekkel kapcsolatosan az EU gyanakvással figyeli a magyar kabinetek cselekedeteit (MNO)

Ü Mi lesz a Malévval? – élőben a Hír TV-n – Kedd délután tájékoztatja a Malév igazgatósági elnöke sajtó képviselőit a cég helyzetéről, az eseményt a Hír Televízió élőben közvetíti. Mint ismert, bár elfogyott a pénz, tovább repülnek a Malév-gépek. A vállalat egy amerikai lízingcéggel megállapodott abban, hogy továbbra is biztosítja a gépeket a folyamatos működéshez. A társaság vezérigazgatója közben a hét végéig adott időt a Malév vezetésének egy válságterv kidolgozására. A kormány hétfőn stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette a Malévot, így a hitelezők nem kezdeményezhetnek csődeljárást a nemzeti légitársaság ellen (MNO)

Románia

Ü Az MCSMSZ közleménye – Felmondott a Moldvai Magyar Oktatási Programot működtető Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetősége – „A Moldvai Csángó Oktatási Programot a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) alapította, bővítette és működtette az elmúlt 11 évben oly módon, hogy 0-ról 25 falura növekedett a helyszínek száma, 0-ról 2200-ra növekedett az oktatott diákok száma, közben működtettük a magyarul továbbtanuló diákokat befogadó Csíkszeredai Csángó Bentlakást, illetve sikerült 7 településen saját Magyar Házat építeni, vásárolni. Mindezt nagyon nehéz körülmények közt értük el – közben sikerült a román hatalommal, többséggel is kialakítani egy olyan viszonyt, amely a működésünkhöz szükséges (nem szeretnek, de elviselnek bennünket, hagynak működni). Idáig 61 alkalmazottal működünk, kb. 140 millió Ft-os éves költségvetéssel, amelynek felét biztosította a magyar állam, a másik felét kis támogatóktól gyűjtjük össze (keresztszülő program, 1%, cégek adománya stb.) Az MCSMSZ támogatási szerződése a Bethlen Gábor Alapítvánnyal 2012. január 1-el lejárt, a KIM Nemzetpolitikai Államtitkársága részére küldött támogatási kérelmünkre választ nem kaptunk. 2012-es működésünk ellehetetlenült, mert – amint arról Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár asszony is tájékoztatott – két magyarországi alapítvány Romániában egy újabb alapítványt szeretne létrehozni, a moldvai magyar oktatás ügyére szánt állami támogatást pedig az MCSMSZ helyett ez az új szervezet kapja a továbbiakban…” (www.csango.ro)

Ü Nemzetpolitikai államtitkárság: az MCSMSZ cserbenhagyta a moldvai magyar közösségeket – „A nemzetpolitikai államtitkárság megdöbbenéssel értesült a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) hétfői közleményéről, illetve a szervezet vezetőségének lemondásáról. Az államtitkárság szerint az MCSMSZ vezetősége cserbenhagyta a moldvai magyar közösségeket, az oktatási programban részt vevő tanárokat és gyermekeket”. Ezt az államtitkárság hétfőn közölte az MTI-vel azt követően, hogy a moldvai magyar oktatási programot működtető Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetősége közzétette: a magyarországi költségvetésből nyújtott támogatás rendszerének tervezett átszervezése miatt testületileg lemondanak. A szövetség tizenkét vezető beosztású tisztségviselője által jegyzett dokumentum szerint 2012. január elsejével lejárt a csángószövetség szerződése a Bethlen Gábor Alappal, és újabb szerződés hiányában a szövetség idei működése ellehetetlenült – Hegyeli Attila, a csángó szövetség ügyvezetője az MTI-nek elmondta, forrófejű lépésnek tűnhet a lemondásuk, de nem az. Az elmúlt hetekben folytatott tárgyalásaikon minden más lehetőséget kimerítettek a probléma rendezésére. Hozzátette: “nem azért mondtunk le, hogy ezzel valamilyen döntést kikényszerítsünk. Azért mondtunk le, mert nem volt más választásunk.” – Az MCSMSZ válaszközleménye: „A budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság késő esti nyilatkozatai kapcsán mindössze ennyit szeretnénk reagálni: Nem kezdünk elvtelen vitákat saját kormányunkkal, saját nemzetünkkel. Éppen eleget harcoltunk a román hatalommal az elmúlt esztendőkben, a sajátunkkal nem fogunk. Csak azt reméljük, hogy a budapesti Teleki László Alapítványnak, és a budapesti A Moldvai Magyar Oktatási Alapítványnak van elképzelése a jövőről és a kormány mögöttük áll, csak azt kérjük, ne hagyják veszni az elért eredményeket!” (MTI/Nszv/MCSMSZ)

Ü Keresztútnál a moldvai magyar oktatás – „Jogtalan és morálisan nem vállalható, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) teljes tárgyi és főként szellemi vagyonát átadjuk egy olyan, Ma­gyarországról irányított alapítványnak, amelyben a döntési jog csupán ötödrésze illeti meg szervezetünket” – nyilatkozta lapunknak Hegyeli Attila, az MCSMSZ ügyvezetője, a moldvai magyar nyelvű oktatási program korábbi koordinátora… (Háromszék)

Ü Honfoglalósdi? – Veszélyben lehet a csángómagyar oktatási program – A magyar kormány kivenné a tevékenységet az MCSMSZ kezéből: egy új alapítvány létrehozását tervezi, amely két magyarországi alapítványból és az MCSMSZ-ből állna. Ezt az MCSMSZ vezetősége nem bírta lenyelni. A csángómagyar gyermekek számára magyar oktatási programot létrehozó és működtető Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) vezetősége ma testületileg lemondott a civil szervezet éléről. Döntésüket egy közleményben a hivatalos honlapjukon közölték. A döntés hátterében egy számukra tarthatatlan állapot húzódik meg: nem kapták meg a működésükhöz elengedhetetlen éves támogatást a magyar kormány részéről a Bethlen Gábor Alapítványon (BGA) keresztül. A 61 alkalmazottat foglalkoztató civil szervezet mintegy 140 millió forintos éves költségvetéssel működött, amelynek felét tavaly a magyar állam biztosította, ennek az összegnek az átutalása idén nem történt meg, a BGA és az MCSMSZ közötti támogatási szerződés január 1-jén lejárt. Az elnökség tagjai úgy érezték, akár igent, akár nemet mondanak erre az ajánlatra, lehetetlen helyzetbe kerülnek, ezért döntöttek amellett, hogy testületileg lemondanak. A vezetőség döntéséhez az is hozzájárult, hogy két magyarországi alapítvány – a Diószegi László vezette budapesti Teleki László Alapítvány, illetve a Petrás Róbert által alapított, ugyancsak budapesti Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) – Romániában egy újabb alapítványt szeretne létrehozni, a moldvai magyar oktatás ügyére szánt állami támogatást pedig az MCSMSZ helyett a továbbiakban ez az új alapítvány kapná meg. A kialakult helyzetről Solomon Adriánnal, az MCSMSZ távozó elnökével beszélgettünk (Transindex)

Ü Lemondott a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének teljes vezetősége – Ellehetetlenítheti a moldvai magyar nyelvű oktatás helyzetét, hogy tegnap testületileg lemondott tisztségéből a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) vezetősége. A civil szervezet 12 tagú vezetősége azután döntött a távozás mellett, hogy a magyar kormány idéntől már nem biztosít támogatást a Moldvai Csángó Oktatási Programra, hanem egy új, ezután létrehozandó alapítványra bízná annak működtetését. A magyar kormány átvilágítása eközben számos rendellenességet tárt fel a csángószövetség tevékenységében (Krónika)

Ü Lemondott a Moldvai Csángó­magyarok Szövetségének vezetősége – A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének 2012. január 1-jével lejárt a támogatási szerződése a magyarországi Bethlen Gábor Alapítvánnyal, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Nemzetpolitikai Államtitkárságának küldött támogatási kérelmükre pedig nem kaptak választ – áll a szövetség közleményében. Amint arról Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár is beszámolt, két magyarországi alapítvány (a Teleki László és a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány) Romániában egy újabbat szeretne létrehozni, a moldvai magyar oktatás ügyére szánt állami támogatást pedig az MCSMSZ helyett ez az új szervezet kapná a továbbiakban (Szabadság)

Ü Lemondtak a csángó vezetők – Testületileg lemondott tegnap a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöksége, miután a magyar kormánytól nem kapták meg az évi támogatást. A 61 alkalmazottat foglalkoztató civil szervezet mintegy 140 millió forintos éves költségvetéssel működött, amelynek felét a magyar állam biztosította a Bethlen Gábor Alapítványon keresztül. „Az MCSMSZ támogatási szerződése a Bethlen Gábor Alapítvánnyal január 1-jén lejárt, a magyarországi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága részére küldött támogatási kérelmünkre választ nem kaptunk” – áll a MCSMSZ hivatalos honlapján megjelent közleményében. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a korábbi Fidesz-kormány idején indította el magyar állami támogatással a Moldvai Csángó Oktatási Programot, amely során 2200 csángó gyerek tanul magyarul. A távozó elnökség közleménye szerint azért voltak kénytelenek lemondani, mert az idei működésük a támogatás hiányában ellehetetlenült. Tájékoztatásuk szerint a döntéshez az is hozzájárult, hogy a Diószegi László vezette budapesti Teleki László Alapítvány és a Petrás Róbert által alapított ugyancsak budapesti Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) Romániában egy újabb alapítványt szeretne létrehozni, a moldvai magyar oktatás ügyére szánt állami támogatást pedig az MCSMSZ helyett a továbbiakban ez az új szervezet kapja (ÚMSZ)

Ü Több pénzt kapnak idén a kisebbségek – Idén is az RMDSZ kapja a kisebbségek számára biztosított legnagyobb kerettámogatást a költségvetésből. A költségvetési alap elosztásáról kormányhatározat döntött: azok a szervezetek részesülhetnek belőle, amelyek a Romániában élő kisebbségi közösségeket képviselik. Az idei pénzügyi támogatás nagyobb a tavalyinál. A határozat szerint az összesen 79,2 millió lejből az RMDSZ-nek 17,1 millió lejt juttatnak, a Pro Europa Roma Párt Szövetség 11,1 millió lejhez jut, a Romániai Németek Demokratikus Fóruma pedig 6,2 millió lejt kap. Továbbá pénzalapokat juttatnak többek között az Ukránok Szövetségének, az Orosz Lipovánok Közösségének és az Örmények Szövetségének. Az összegeket a székházak fenntartására, személyzeti kiadásokra, kulturális rendezvényekre, ingó és ingatlan befektetésekre, EU-s programok társfinanszírozására fordítják (Paprika Rádió)

Ü Nem lesznek előrehozott választások – Nem lesznek előrehozott választások – ebben állapodott meg a kormánykoalíció. A helyhatósági és parlamenti választások összevonásával kapcsolatban úgy határoztak, megvárják az Alkotmánybíróság indoklását döntésével kapcsolatban, miszerint az arról rendelkező jogszabály Alaptörvénybe ütközik. Csak ezután derül ki, hogy módosítják, vagy visszavonják a választások összevonásáról szóló tervezetet (Marosvásárhelyi Rádió)

Ü Két év letöltendő börtönbüntetésre ítélték Adrian Năstasét – Két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte első fokon a legfelsőbb bíróság Adrian Năstase szociáldemokrata politikust hétfőn. Az egykori miniszterelnököt – akit a bíróság bizonyos jogainak gyakorlásától is eltiltott két évre – egy korrupciós perben ítélték el, amely Năstase 2004-es államfő-választási kampányának finanszírozásával kapcsolatos. A politikust azzal vádolták, hogy az Állami Építkezési Felügyelet egyik hivatalos rendezvényén gyűjtött pénzzel finanszírozta választási kampányát. Az ítélet nem jogerős (Krónika)

Ü Florea: a nem összevont választások „szolgálati jelölteket” szülnek – Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere úgy véli, ha nem összevont választásokra kerül sor, a választási szférába ismét visszatérnek az úgynevezett „hivatali jelöltek”. Hogy kik tartoznak a városfő által említett kategóriába, Florea megmagyarázza: a „szolgálati jelöltek” azok, akik megpályázzák az önkormányzati funkciókat, majd a Megyei Tanács tisztségeit. Aztán ősszel jelöltetik magukat a parlamenti választásokon, később pedig a miniszteri tisztségek megszerzésével is próbálkoznak (marosvasarhelyi.info)

Ü Előrehozott választások? Magyar összefogás? Semmi sem biztos – „Az RMDSZ kapui nyitva állnak” – ezt üzeni az EMNP-nek Máté András RMDSZ-es képviselő. A január 30-i Erdélyi Figyelőben több információ is elhangzott az előrehozott választásokról, arról, hogy Tőkés László még mindig RMDSZ-tag, de arról is, hogy ma még kérdéses a magyar összefogás az idei választásokon. Orbán S. Katalin mai meghívottja Rostás Péter István rádiós újságíró volt, akivel közösen elemezték az elmúlt napok politikai eseményeit. Telefonon csatlakozott a beszélgetéshez Máté András Levente Kolozs megyei képviselő, aki a mai kormánykoalíciós egyeztetésről hozta a legfrissebb információkat (Kolozsvári TV)

Ü Aktuálpolitikai beszélgetés Kántor Lajossal az Új Hívó Szó apropóján – Az Erdélyi Figyelő közéleti kiadásának meghívottja volt Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke, akivel a műsorvezető az Új Hívó Szó című kiáltvány aktualitásáról, valamint a jelenlegi politikai helyzetről beszélgetett. Kántor Lajos irodalomtörténész, az Új Hívó szó egyik megfogalmazója arról is beszélt, hogy szükség van az összefogásra, valamint a civil társadalom, az értelmiségiek kinyilvánított véleményére arra vonatkozóan, hogy hogyan alakuljon további politikai- és közéletünk (Kolozsvári TV)

Ü Kelemen Hunor: várjunk csütörtökig! – „Egyelőre nincs döntés arról, hogy mikor rendezzék meg a választásokat” – ezt Kelemen Hunor mondta a kormánykoalíciós tanács hétfői ülését követően. Az RMDSZ elnöke kijelentette: megvárják az Alkotmánybíróság csütörtökre ígért magyarázatát, amelynek alapján alaptörvénybe ütközőnek minősítették a helyhatósági és parlamenti választások összevonását. „Nincs lehetőség továbblépni, ameddig nem ismerjük az indoklást“ – nyilatkozta Kelemen Hunor (Mediatica.ro)

Ü A négyezredik érdeklődő honosítási mappáját is lezárták a nagybányai Demokrácia Központban – A héten a négyezredik érdeklődő honosítási iratcsomóját is lezárták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nagybányai Demokrácia Központjának munkatársai. Az iroda több mint egy éve nyújt segítséget a magyar állampolgárság könnyített megszerzéséhez szükséges iratok előkészítésében, Máramaros megyében eddig körülbelül 2700 iratcsomó összeállításában segédkeztek (egy-egy dossziéban több személy, családtag is szerepelhet) (Bányavidéki Új Szó)

Ü Kelemen: Borbély a saját álláspontját közölte az előrehozott választásokról – “A jelenlegi, megváltozott társadalmi-politikai helyzetben és az Alkotmánybíróság döntése után komolyan el kell gondolkodnunk azon, hogy nem lenne-e jobb előrehozott parlamenti választásokat tartani” – jelentette ki Borbély László pénteken, az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) Többszemközt című műsorában. Az RMDSZ politikai alelnöke ezzel megerősítette Markó Béla miniszterelnök-helyettes csütörtöki nyilatkozatát, miszerint az elmúlt hetekben felerősödött társadalmi elégedetlenségek miatt a szövetség részéről támogatható lenne egy ilyen elképzelés (Transindex)

Ü Az erdélyi magyar politizálás múltjáról, jelenéről és jövőjéről tanácskoztak – „Az Új Hívó Szó időszerűségét nem kérdőjelezhetjük meg. 22 év után van egy hatalmas tapasztalatunk, vannak intézményeink, eszközeink, a kérdés az, hogy mindazzal, amit elértünk, tudunk-e valamit kezdeni, van-e elég erőnk és bölcsességünk ahhoz, hogy ezekre építsük a közvetkező éveket” – fogalmazott Kelemen Hunor szövetségi elnök pénteken, Kolozsváron azon a tanácskozáson, amelyet a Kolozsvár Társaság szervezett az erdélyi magyar politizálás múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A tanácskozáson jelen voltak az erdélyi magyar közélet jeles képviselői, értelmiségiek, politikusok. A rendezvény nyitó mozzanataként elhangzott az erdélyi magyarsághoz intézett Új Hívó Szó, amely az összefogás, a közös cselekvés, valamint 2012 fontosságára hívja fel a figyelmet. 1989 decemberében kolozsvári értelmiségiek fogalmazták meg a Hívó Szót, az új felhívás megfogalmazását az elmúlt 22 esztendő történései tették aktuálissá (Transindex)

Ü Parlamenti sztrájkba lép az ellenzék – Parlamenti sztrájkba lép az ellenzék az előre hozott választások kikényszerítése érdekében: Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke tegnap bejelentette, azt javasolta a Szociálliberális Unió (USL) pártszövetség honatyáinak, hogy a holnap kezdődő parlamenti ülésszakban se a plenáris üléseken, se a házbizottság, se pedig a szakbizottságok ülésein ne vegyenek részt (Krónika)

Ü Marosvásárhely: nem akar magyar koalíciót az RMDSZ – Nem ír alá koalíciós megállapodást és nem fogadja el az előválasztások lehetőségét az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete a polgármesterjelölt ügyében. Benedek István elnök lapunknak elmondta: Vass Levente személyében már megvan a jelölt, akit az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megyei és helyi szervezete egyezmény nélkül is támogat, már csak a Magyar Polgári Párt (MPP) csatlakozását várják (Krónika)

Ü Beiskolázási kampány Hunyad megyében – Beiskolázási kampányt indított az RMDSZ Hunyad megyei szervezete, az akció szombaton szakmai találkozóval vette kezdetét. Az előkészítő lépések már megtörténtek, az RMDSZ a Romániai Magyar Pedagógusszövetséggel (RMPSZ) közösen beiskolázási kampányfelelősöket jelölt ki minden olyan településen, ahol magyar oktatás zajlik (Krónika)

Ü IMAS: abszolút többséget kapna az USL, mélyrepülésben a PDL – A Szociálliberális Unió (USL) a szavazatok 53,4 százalékát kapná, ha most hétvégén rendeznék a parlamenti választásokat, így az ellenzéki pártszövetség abszolút többséget szerezne a parlamentben – derül ki az IMAS közvélemény-kutató intézet hétfőn nyilvánosságra hozott felméréséből. Az RMDSZ a szavazatok 5,8 százalékára számíthatna (Krónika)

Ü Újból terítéken a bér- és nyugdíjemelés – A korábbinál hangsúlyosabban felvetődött a kormánykoalícióban a bérek és nyugdíjak emelésének kérdése. Ezúttal a kormánykoalíció felhatalmazta a miniszterelnököt, kezdeményezzen tárgyalásokat a Bukarestben tartózkodó Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttség (Szabadság)

Ü Az RMDSZ szakítja a nagy lóvét – 18,21 millió eurós tortából a magyaroknak 3,92 millió euró jut 2012-ben: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kapja a kisebbségek számára biztosított legnagyobb kerettámogatást a költségvetésből. Idén a tavalyinál is nagyobb a keret. A költségvetési alap elosztásáról kormányhatározat döntött: azok a szervezetek részesülhetnek belőle, amelyek a Romániában élő kisebbségi közösségeket képviselik. Az idén 79,2 millió lejt osztottak el, tavaly csak 73,7 millió lej jutott. Az RMDSZ 17,1 millió lejből (3.92 millió euró) gazdálkodhat (tavaly 15,98 lejt kapott a Szövetség) (Manna.ro)

Ü Pert nyert Tőkés a román lappal szemben – Jogerősen pert nyert Tőkés László azzal a nagyváradi román lappal szemben, amely őt a kommunista titkosrendőrség, a hírhedt Securitate alkalmazottjának nevezte. Kincses Előd ügyvéd szerint a rágalmazó kijelentést arra alapozták, hogy a Securitate 1986-ben állítólag közbenjárt Papp László református püspöknél, hogy a dési parókiáról politikai okokból eltávolított Tőkés Lászlónak állást adjon Temesváron (Manna.ro)

Ü Boc: A kormány nem nyitja meg a csapokat – „A kormány elemzi az állami alkalmazottak fizetésének és a nyugdíjaknak enyhe kiigazítását, de ezeknek feltétele a stabilitás és a gazdasági növekedés, nem vállalkozik olyan populista intézkedésekre, amelyek felboríthatják az ország stabilitását” – nyilatkozta hétfőn Emil Boc miniszterelnök, aki ragaszkodott ahhoz, hogy a kormányülés kezdete előtt nyilatkozzék az újságíróknak és tisztázza a fizetések és nyugdíjak emelésének kérdését. „A kormány nem nyitja meg a populista intézkedések csapját, de ez nem jelenti azt, hogy nem teljesíti decemberi vállalásait, ha meglesznek erre a feltételek” – mondta Boc, aki emlékeztetett, hogy a kormány már tavaly év végén vállalta, hogy az idei év folyamán óvatosan emeli az állami fizetéseket és nyugdíjakat abban az esetben, ha ezt a gazdasági helyzet lehetővé teszi (Nyugati Jelen)

Szerbia

Ü Már most kell készülni a felvételire! – Az MNT felsőoktatási és ösztöndíjazási tájékoztatást tartott Szabadkán – „Emelkedett azon vajdasági magyarok száma, akik a továbbtanulást választják. A Magyar Nemzeti Tanács idén is tart szerb nyelvű felkészítőt, készül az elhelyezkedési programjuk, és meghirdetik az ösztöndíjpályázatot is” – hangzott el az MNT-nek a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon tartott összejövetelén, amelyen Topolya, Zombor és Szabadka község középiskoláinak igazgatói és a végzős diákok osztályfőnökei is jelen voltak. Dr. Takács Márta, a kar dékánja és az MNT felsőoktatási bizottságának elnöke köszöntője után Joó Horti Lívia, az MNT közoktatási bizottságának elnöke szólt az eddigi eredményekről (Magyar Szó)

Ü Az EU nem pihenődívány – Varga László: Siker, egyben csalódás az európai csatlakozási folyamat kérdéseiről tartott parlamenti vitafórum – A hatalmi pártok képviselői szerint jó úton halad az ország – annak a közösségnek készül Szerbia a tagjává válni, amelyhez természetszerűleg csatlakoznia kell: mindenekelőtt gazdasági, regionális együttműködési, életminőségi okoknál fogva. Az ellenzék egy része ugyan egyetért azzal, hogy az út megfelelő, de a haladás gyorsaságát már elmarasztalhatónak tartják. Más ellenzéki pártok viszont stratégiaváltásról beszélnek, felfüggesztenék az európai közeledés folyamatát, de még az annak részét képező stabilizációs és társulási megállapodás alkalmazását is (Magyar Szó)

Ü Parázs vita a beszámolóról – Az MNT összehangolta a Magyar Szó és a Hét Nap alapítói okiratait a hatályos jogszabályokkal – A Magyar Nemzeti Tanács hétfői soron következő XVII. rendes ülésén döntést hozott a Magyar Szó Közvállalat alapító jogainak átvételéről szóló határozat és a Hét Nap Közvállalat alapító jogainak átvételéről szóló határozat módosításáról, valamint a Titel község általános iskoláinak hálózatára vonatkozó véleménynyilvánításról. A napirendi pontok közé három sürgősségi indítvány is bekerült, amelyek közül a legparázslóbb vitát a Magyar Nemzeti Tanács Közigazgatási Hivatalának 2011. évi munkájára vonatkozó beszámoló váltotta ki (Magyar Szó)

Ü Fordulat helyett Visszatérés – Egyre többen követelik Vuk Drašković távozását az SZMM éléről – Miután a Szerb Megújhodási Mozgalom belgrádi, bori, és negotini városi bizottságainak egyes tagjai már követelték Vuk Drašković pártelnök távozását, tegnap hasonló véleménnyel állt elő Đorđo Prstojević, a párt végrehajtó bizottságának tagja, vallásügyi miniszterhelyettes is (Magyar Szó)

Ü Dr. Korhecz Tamás elhatárolódott Rácz Szabó László MNT-tag kijelentésétől – Közéletünkben mindeddig páratlan, kegyeletsértő és a közízlést bántó nyilatkozatot tett pénteken Rácz Szabó László, pártelnök, a zentai képviselő testület elnöke, az MNT tagja. Rácz Szabó László a ‡Pannon RTV Közügyek című műsorában nem kevesebbet állított, mint, hogy a holokausztot is olyan rossz törvények idézték elő, mint amilyen szerinte a Nemzeti tanácsokról szóló szerbiai törvény. Idézzük Rácz Szabó László szavait „Éppen ma a holokausztra emlékezünk és a holokauszt is rossz törvények alapján millió ember halt meg, hát ez is egy rossz törvény (megjegyzés: mármint a Nemzeti tanácsokról szóló törvény), ami ellen, amennyire lehet, szembe kell szállni. Mint az MNT elnöke a testület nevében szeretnék erélyesen elhatárolódni ettől a kegyeletsértő és megbotránkoztató kijelentéstől, párhuzamtól.” (Vajdaságma.info)

Ü Az MNT módosította a Magyar Szó és a Hét Nap alapítói szabályzatát – A Magyar Nemzeti Tanács 18. rendes ülésén, a többi között elfogadták azokat a záradékokat, amelyek értelmében a Magyar Szó és a Hét Nap Közvállalatok Kft-vé alakulnak át. Az ülésen elhangzott: a gazdasági társaságokról szóló új törvény jelentette azt a kényszert, ami miatt az említett intézmények alapítói szabályzatát módosítani kellett. Simon Erzsébet Zita, az MNT tájékoztatási tanácsosa elmondta, hogy az alapszabályokon 2012. február elsejéig kellett a módosításokat elvégezni. A szabályozás némileg pontosítja az intézmények szerkezeti, illetve szervezeti felépítését is, ezentúl egykamarás cégként működnek, vagyis a továbbiakban a Felügyelő Bizottságok megszűnnek létezni. Emellett a Magyar Szó esetében, minden egyes lapja — Jó Pajtás, Mézeskalács, Képes Ifjúság — felelős szerkesztőt kap. Az MNT egyhangúlag fogadta el a határozati javaslatot. A Közigazgatási Hivatal 2011. évi munkájáról Várkonyi Zsolt, a Hivatal elnöke számolt be (Vajdaságma.info)

Horvátország

Ü Ülésezett a kisebbségi önkormányzat – Rijeka város Magyar Kisebbségi Önkormányzata megtartotta első ülését prof. dr. sc. Pogány Tibor elnök vezetésével. Az összejövetelen a 2012. évi tevékenységi tervről tanácskoztak. Az első ülésén egy igencsak ambiciózus és tartalmas évi tevékenységi tervet fogadtak el (ÚMKÚ)

Ü Gyávának nevezi Sóját a horvát sajtó – Az úgynevezett kedvezményes szábori nyugdíjjal kapcsolatos botrány akkor robbant ki, amikor kiderült, hogy néhány képviselő a törvény várható eltörlése miatt hirtelen egy napra „nyugdíjba vonult”, majd ezt a jogosultságát befagyasztotta, természetesen csak azért, hogy még mielőtt eltörölnék a törvényt, ők megszerezzék a kedvezményesnyugdíj-jogosultságot. Ezen honatyák között van Sója Dénes magyar kisebbségi parlamenti képviselő is. Ebben sem ő, sem a többiek, akik ily módon biztosították önmaguknak e privilégiumot, nem látnak semmi kivetnivalót, mert, mint mondják, évekig dolgoztak a köz, a nép javáért, ezért ez megjár nekik (ÚMKÚ)

Ü Duna Régió Stratégia: eszéki konferencia – Január 26-án Eszéken került sor egy konferenciára a Duna Régió Stratégiáról, amelynek fő témája a természetvédelem, a zöldturizmus és a vidékfejlesztés volt. Az EU Duna Régió Stratégiája (DRS) a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó régiók és országok makroregionális fejlesztési stratégiája és akcióterve. Egyszerre célozza a dunai makrorégió fenntartható fejlesztését, természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelmét. A DRS megalkotásában nyolc EU-tagállam és hat EU-n kívüli ország vesz részt: Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország (Baden-Württemberg és Bajorország), Románia, Szlovákia, Szlovénia, valamint Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Crna Gora, Moldova és Ukrajna. A DRS célja a régió gazdaságának és versenyképességének, végső soron polgárai jólétének fenntartható módon történő növelése, egy virágzó, fejlődő és attraktív régió létrehozása. A DRS segíti a kohézió erősítését a régióban, illetve a meglévő régiós különbségek csökkentését. Ennek fontos vetülete a kis- és középvállalkozások versenyképességének és terjeszkedésének támogatása a Duna menti régióban (ÚMKÚ)

Szlovákia

Ü 15 képzéssel várja a jelentkezőket a nyitrai Közép-európai Tanulmányok Kara – A 2012/2013-as tanévben 8 alapképzés, 5 mesterképzés és 2 doktori képzés várja az érdeklődőket a nyitrai Közép-európai Tanulmányok Karán. A nyitrai Közép-európai Tanulmányok Kara 8 alapképzésre, 5 mesterképzésre és 2 doktori képzésre hirdet felvételit, azon diákok számára, akik a pedagógia, a kultúra, a közigazgatás és az idegenforgalom különböző területein szeretnének gyakorlott szakemberként elhelyezkedni. A fakultás folyamatosan bővülő tanulmányi programjai a többciklusú bolognai rendszer mintája alapján három képzési szintet foglalnak magukba: bakkalaureátusi (Bc., alapképzés), magiszteri (Mgr., mesterképzés) és doktori képzés (PhD), melyek tanári és nem tanári programokat is magukba foglalnak. A képzések mellett lényeges hangsúly helyeződik a hazai és külföldi egyetemekkel, kutatóintézetekkel, állami és civil szervezetekkel folytatott kutatói munkára is. A képzési programokat a karon működő három intézet (Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, Nemzeti és Nemzetiségi Kultúrák Intézete, Természettudományi és Informatikai Intézet) és két tanszék (Areális Kultúrák Tanszéke, Óvodapedagógus- és Tanítóképző Tanszék) biztosítja (Paraméter.sk)

Ü Meztelenül követelik a mentelmi jog szűkítését az SaS politikusai – Meztelenül szerepelnek az SaS politikusai azon a kampányfotón, melyet hétfőn hoztak nyilvánosságra a párt Facebook-oldalán. “Vetkőzzék le érinthetetlenségüket a politikusok” – ezzel a szöveggel kampányolnak meztelenül a liberális párt politikusai a hétfőn közzétett kampányfotójukon. “A képviselő ugyanolyan ember, mint bárki más. Nincs szüksége olyan kiváltságokra, mint a képviselői immunitás. A kiszolgált politikusok ugyanakkor ezt már megszokták, és nem akarnak lemondani róla” – írta a fotó alá Facebook-oldalán a liberális SaS (Paraméter.sk)

Ü Milliókba kerül a romák társadalmi elszigetelődése – A romák társadalomból való kizárása többe kerül Szlovákiának, mint az a pénzmennyiség, amit a roma kisebbség és a többség közti távolság leküzdésére kellene fordítani (Paraméter.sk)

Ü Fico a vagyonbevallással kutatná a gorillákat, Bugár egyetértett – Robert Fico az ‡STV vasárnap déli politikai vitaműsorában vélekedett úgy, hogy szerinte a rendőrség nem talál bizonyítékot a képviselők megvásárlására, vagy a privatizációs províziókra, mivel az a 2005-2006 körüli időszakot érinti (Paraméter.sk)

Ü „A televíziós híranyagaink 70 százaléka szerintem az országos híradóban is megállná a helyét” – Hallható és látható változások – Van, ami máris látható, és van, ami február 6-tól hallható lesz. A Pátria rádióban tervezett újításokról, valamint a Szlovák Televízió magyar adásának bővülő műsoridejéről tájékoztatta az írott sajtót a minap Lovász Attila, az egyesített közmédiák (RTVS) nemzetiségi adásainak igazgatója. Lássuk, mire számíthatunk a jövőben a magyar nyelvű közszolgálati elektronikus sajtót illetően (Új Szó)

Ü Év végén, és jövőre lesznek ismertek a népszámlálási adatok – Idén év végén, és jövő év elején várható a népszámlálási adatok eredményének nyilvánosságra hozatala Marián Jánošík, a statisztikai hivatal szóvivője szerint. Jánošík elmondta, a 2012 végén nyilvánosságra hozott eredmények már véglegesek lesznek (Új Szó)

Ü Komoly ígéret vagy időhúzás – Mikor jelennek meg a hiányzó magyar nyelvű feliratok a felvidéki települések határában? A jogszabályoknak megfelelően mikortól lesz olvasható pl. Štúrovo mellett a település ősi magyar neve is – hogy: Párkány? Ez a kérdés is téma volt a ‡Kossuth rádió január 30-án Határok nélkül című műsorában (Felvidék.ma)

Ü Igény az vóna rá – Kell-e Szlovákiának új alkotmány? – Érdekes témát nyitott meg az egyik vasárnapi vitaműsorban Pavol Hrušovský házelnök. Véleménye szerint be kell fejezni a jelenlegi szlovák alkotmány módosítgatását, mivel eljött az ideje egy új alkotmány megalkotásának. A volt koalíció politikusai nem osztják véleményét (Bumm.sk)

Ü Felmérés: a Smer szakembereiben bízik a nép – A közvélemény szerint a Smer, az SDKÚ és az SaS szakértői lennének a legalkalmasabbak az ország irányítására. A WakeUp ügynökség felmérése szerint a Smer programját tartja a legjobbnak a közvélemény, s Robert Fico a legalkalmasabb politikus a gazdaság fellendítésére (Bumm.sk)

Ü Dzurindáékon csattan a Gorilla-botrány – A Mikuláš Dzurinda vezette SDKÚ-hoz köti a korrupciós ügyeket az emberek legnagyobb része. A Focus felmérése szerint minden harmadik ember így vélekedik. Noha szlovákiai magyar vonalon főként a Híd érintett a Gorilla-dossziéban, Bugár Béláékat nem gyanúsítják korrupcióval a választók. A Focus ügynökség a ‡Hospodárske Noviny megrendelésére készített közvélemény-kutatást január első felében, amikor már egyre több információ került napvilágra a Gorilla-botránnyal kapcsolatban. A titkosszolgálati lehallgatásokon alapuló Gorilla-dosszié (továbbra is nyitott kérdés, mennyire valósak a benne szereplő információk) a szlovákiai politikai elit és gazdasági csoportok összefonódásáról számol be a második Dzurinda-kormány idején (Bumm.sk)

Ukrajna

Ü Az „ukrán Kárpátalja” védelmében – Egy ismert ukrán politológus szerint Magyarország azon követelése, hogy hozzanak létre magyar autonómiát az „ukrán Kárpátalján”, ellentmond Ukrajna államszerkezetének. Volodimir Feszenko, a Penta politikatudományi intézet vezetője az ‡Ukrinform hírügynökségnek tegnap nyilatkozva elmondta: az elmúlt 18 év során Ukrajna és Magyarország első ízben nem írt alá jegyzőkönyvet a nemzetiségi kisebbségek jogainak biztosításával kapcsolatban. A hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a magyar–ukrán kormányközi kisebbségi vegyes bizottság legutóbbi ülésén a felek azért nem írtak alá jegyzőkönyvet, mert magyar részről a magyar többségű Tisza-melléki járás létrehozását követelték, s „Ukrajna nem engedett az ultimátumnak” (ÚMSZ)

Ü Mire jó a népszámlálás? – Országunkban tízévente kellene népszámlálást tartani. A függetlenné válást követően először 2001-ben került sor a lakosság számbavételére. A következőt ez év végére tűzték ki, de mint arról az ukrán média beszámolt, már ez sem érvényes. Valóban új időpontot tűztek ki? (KISZO)

Ü Mi lesz veled, ellenzék? – A jelenlegi belpolitikai helyzetben ugyancsak kockázatos vállalkozás az ellenzék erejének meghatározása. Az elemzést eleve nehezíti a tény, hogy bizonyos pártok önmeghatározása sem egyértelmű, a hatalomhoz való viszonyulásukat a pillanatnyi érdek, a közhangulat befolyásolja, változtatja (KISZO)

Ü Soós Katalin nyerte a Komjáti-díjat – A Kárpátaljai Református Egyház (KRE) Zsinati Tanácsa három évvel ezelőtt hozta létre a Komjáti Benedek sajtódíjat. Az elismerést az egyik Kárpátalján is munkálkodó kiváló humanista bibliafordítóról, Komjáti Benedekről nevezték el. A KRE minden évben azokat jutalmazza, akiknek magas színvonalú munkái hitelesen számolnak be az egyház tevékenységéről, mutatják be az általa képviselt keresztyén értékeket (KISZO)

Ü Kárpátalján pozitív a népszaporulat – „Az elmúlt évi adatok arról tanúskodnak, hogy Kárpátalján pozitív volt a népszaporulat” — közölte sajtótájékoztatóján Natalija Jurkuc, a megyei igazságügyi főosztály regisztrációs szolgálatának vezetője (www.umdsz.uz.ua /UNIAN/2012.01.30.)

A régió hírei û Világtükör

Ü EU-csúcs: Megegyeztek a fiskális unióról – a britek és a csehek egyelőre kimaradnak – Nagy-Britannia mellett Csehország sem csatlakozik egyelőre a szigorú költségvetési fegyelmet előíró új pénzügyi unióról szóló szerződéshez, a többi 25 EU-ország azonban a csatlakozás mellett döntött – közölték a tagországok állam- és kormányfőinek találkozóját követően, hétfő este, Brüsszelben (Paraméter.sk)

Ü Radičová Brüsszelben utasította el a görögöknek nyújtandó segély növelését – Iveta Radičová szerint fenntarthatatlan volna a görögöknek nyújtandó segély újabb növelése. A szlovák kormányfő ezt Brüsszelben jelentette ki az EU vezetőinek informális találkozója előtt (Paraméter.sk)

Ü Amerikai magyarok Obamánál tiltakoznak – “A több mint egymilliós, politikailag függetlenül szavazó amerikai magyar közösség” tagjaként petícióban fejezte ki aggodalmát Barack Obama elnöknek több mint száz amerikai magyar azzal a levéllel kapcsolatban, amelyet Hillary Clinton külügyminiszter intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz. A beadványt megfogalmazó Lipták Béla professzor, az interneten több mint 1200 bejelentkezett követővel rendelkező Hungarian Lobby (Magyar Érdekszövetség) csoport vezetője az MTI-t úgy tájékoztatta, hogy a petíciót kedden reggel a Federal Express-szel fogja feladni a Fehér Házba (Manna.ro)

Ü Janukovics: Ukrajna az EU-ban látja saját jövőjét – „Ukrajna az Európai Unióhoz kapcsolja jövőjét, s a közösség teljes jogú tagjává kíván válni” — közölte a davosi Világgazdasági Fórum keretében „Eurázsia jövője” címmel tartott tanácskozáson Viktor Janukovics. Az ország államfője szerint az EU-tagság jelenti Ukrajna demokratikus fejlődésének, gazdasági felvirágzásának, állampolgárai szabadságának és jólétének zálogát — olvasható az ukrán elnök hivatalos honlapján (www.umdsz.uz.ua /2012.01.30.)

Ü Griscsenko köszönetet mondott Lengyelországnak a támogatásért – „Kosztyantin Griscsenko ukrán külügyminiszter levélben mondott köszöntet Radosław Sikorski lengyel külügyminiszternek azért a támogatásért, amit az elmúlt év második felében, az EU elnökeként nyújtott Lengyelország Ukrajna eurointegrációs törekvéseinek megvalósításához” — közölte a lengyel külügy hivatalos honlapja (www.umdsz.uz.ua /ZIK-fotó/2012.01.30.)

Ü Az EP elnöke szerint korai lenne még Ukrajna elleni szankciókról beszélni – Martin Schulz szerint korai lenne még Ukrajna elleni szankciókról beszélni. Erről a ‡Deutsche Wellének adott interjúja során beszélt az Európai Parlament nemrég megválasztott elnöke. „Úgy vélem, hogy korai volna még ilyesmiről beszélni. Az EU-nak előbb meg kellene találnia a közös nyelvet az ukrán kormánnyal, hogy a mindkét fél által elfogadható kereteken belül maradjanak a gazdasági és politikai kapcsolatok” — közölte az európai politikus (www.umdsz.uz.ua /Ukrajinszka Pravda/2012.01.30.)

Ü 2015 előtt nem kap vízummentességet Ukrajna – „Még legalább 3-4 évre van szükség ahhoz, hogy Ukrajna teljesítse azokat a követelményeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy liberalizálják az Európai Unióval fennálló vízumrendszert” — közölte mai sajtótájékoztatóján Olekszandr Szusko, az Euroatlanti Együttműködés Intézetének igazgatója (www.umdsz.uz.ua /UNN/2012.01.30.)

Ü Ilyen többet nem lesz az Európai Unióban? – Még a héten megszülethet a megállapodás Görögország és magánhitelezői között, továbbá az Athént segítő új pénzügyi támogatási programról is vezető európai uniós tisztviselők hétfő esti, brüsszeli közlése szerint. Emellett az EU arra sürgette az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy „tegye meg a szükséges intézkedéseket” a szíriai elnyomás megfékezésének érdekében. Ismert, jóváhagyták az európai uniós tagországok állam- és kormányfői hétfőn Brüsszelben azt a szerződést, amely az állandó euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus létrehozásáról rendelkezik. Orbán Viktor az EU-csúcsértekezletet követő sajtótájékoztatóján kijelentette: gazdaságpolitikai váltás figyelhető meg az Európai Unióban, és ennek jegyében előtérbe kerül a növekedés ösztönzése, a munkahelyteremtés. Az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozóját lezáró sajtótájékoztatón Görögországgal kapcsolatban José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke hangoztatta: azt várják az érintettektől, hogy napokon belül véglegesítik a megállapodásokat, és erre sürgetik a pénzügyminisztereket is. Az uniós vezetők szerint február közepére meg is kellene kezdeni a görög adósság átütemezését. Angela Merkel német kancellár a találkozó után azt ismételte meg, hogy Görögországnak többet kell tennie annak érdekében, hogy vállalásait betartsa, beleértve azt is, hogy az évtized végére fenntartható szintre csökkenti államadósságát. Bár Merkel hétfőn valamelyest visszalépni tűnt Berlin korábbi elképzeléseitől, Németország a napokban azzal próbálkozott, hogy elérje Görögország valamilyen formájú külső gazdasági felügyelet alá helyezését. Emiatt – Athén élénk tiltakozását nyomatékosítva – több más EU-tagállam bírálta Berlint. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke például hétfőn elfogadhatatlannak nevezte a felvetést (MNO)

Ü Paul Lendvai választ kapott – A ‡Kurier című osztrák napilapban hétfőn a bécsi magyar nagykövet visszautasította Paul Lendvai kijelentéseit egy magyar államcsőd lehetőségéről, a ‡Financial Times Deutschland a magyarországi pénzügyi szféra helyzetével foglalkozott, az ‡Uwazam Rze a strukturális reformok esélyéről szóló cikket közölt, míg a ‡Kommerszant-Vlaszty orosz hetilap az unió és Budapest viszonyáról adott közre kommentárt. A Kurierban megjelent olvasói levelében Szalay-Bobrovniczky Vince, Magyarország ausztriai nagykövete megállapította: Lendvai szavai azt jelentik, hogy folytatni kellene a „Magyarország-szapulást”, mert Ausztria gazdasági érdekei így jobban érvényesülnek. A nagykövet ezt azzal kapcsolatban írta, hogy a lapnak adott előző keddi interjúban a publicista úgy vélekedett, nagyon visszafogott az osztrák kormány fellépése az osztrák gazdasági szereplők elemi érdekeinek védelme terén, és hogy Magyarországnak sürgősen pénzügyi segítségre van szüksége, hitel nélkül „nem éli túl” (MNO)

Vélemény, publicisztika, interjú

Ü Fukuyama Orbánt bírálja – A Fidesz kétharmados parlamenti többségéről, az új alaptörvényről és a magyarországi politikai kultúráról írt cikket Francis Fukuyama, a világhírű amerikai konzervatív filozófus. Fukuyama 1992-ben, a kommunizmus bukása után a “történelem végét” jövendölte, mivel úgy vélte, a politikai és gazdasági liberalizmus globális győzelmének már semmi sem állhat az útjába. A magyarországi közjogi változásokat a brit politikai és alkotmányos berendezkedés tükrében vizsgáló tudós, bár a döntésekkel nem ért egyet, nem vitatja el a jogot, hogy a megfelelő felhatalmazással bíró többség a saját ízlése szerint például a fogantatással definiálja az élet kezdetét és csak heteroszexuális pároknak tegye lehetővé a házasságkötést. Fukuyama szerint nagyobb veszélyt jelent a végrehajtó hatalom alkotmányos fékeinek gyengítése. Ilyennek nevezi az alkotmánybírák korhatárának csökkentését (tévesen), a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének felszámolását, a médiahatóság kormányzati irányítását, a választási törvény Fidesz számára kedvező átalakítását és a költségvetés feletti parlamenti ellenőrzés gyengítését. Fukuyama úgy véli, ezzel önmagában még nem lenne több hatalma a magyar kormánynak a britnél. A különbséget a módban látja, ahogy a törvényeket a többség alkalmazza: szerinte senki sem bízik abban, hogy Orbán és a Fidesz felelősen él a hatalmával, amit az is bizonyít, ahogy tavaly az ellenvélemények meghallgatása nélkül keresztülverték az Országgyűlésen az Alaptörvényt. Fukuyama szerint ugyanezt példázza az is, hogy a Fidesz a “szupertöbbségével” az alkotmányba foglalta saját politikai preferenciáit: az adókulcs mértékét (ebben téved) és a melegházasság tilalmát a filozófus szerint a jövőben is csak kétharmaddal lehet majd megváltoztatni (Index)

Ü Schilling: nacionalista pályán a kultúra – A magyar színházi életről közölt egyoldalas körképet hétvégi számában a ‡Le Monde című napilap. A mértékadó francia liberális újság külön interjút közölt Schilling Árpáddal, amelyben a “Franciaországban legismertebb magyar rendező” a kulturális életben tapasztalható apátiáról beszélt. A körképet jegyző Brigitte Salino kritikus szerint “a hatalom nacionalista beavatkozásával szemben a színházi élet a tiltakozás és a kompromisszum között keresi az útját“. Véleménye szerint a Trafóban történt igazgatóváltás “rávilágít a kultúra összetett helyzetére Magyarországon, ahol a politikai hovatartozás és a művészi tétek összekeverednek“. Úgy látja, hogy miközben folyik egy belső háború a színház és a tánc között, a hatalom nacionalista pályára kívánja állítani a kulturális intézményeket. Egyes művészek a lelküket is eladnák, azokat viszont, akik elutasítják a kompromisszumokat, munkanélküliség fenyegeti – állítja a színházi újságíró, aki az Új Színház “szélsőjobboldali igazgatóságának” kinevezését nem szakmai, hanem politikai döntésnek tartja (MTI/Metropol)

Ü „Lehet más”-dilemma – „Az LMP valójában arról döntött (vagy inkább azt erősítette meg – hiszen annak idején épp ennek jegyében alakult), hogy célja nem a hatalomra jutás, hanem a politikai közeg megváltoztatása…” zHargita Miklós (Nsz)

Ü Összefogó nincs – „Az történik nagy erővel, ami sok éve: az éppen regnáló kormány sokkal rosszabb formáját hozza, mint amilyet elképzeltünk…” zPetri Lukács Ádám (Nsz)

Ü Csángó skalpok a Fidesz övén – „A Fidesz-kormány eddigi, lassan immár kétéves működésének legfőbb jellemzője az agresszivitás. A budapesti kormányzat nem tudta úgy kamatoztatni a választók által szavazott nagy bizalmat, ahogyan az egy kétharmados többséggel rendelkező, érett, megfontolt, felelősségteljes, európai politikai alakulathoz illő lenne: nagyvonalúsággal és jó szándékú magabiztossággal vezetni az országot, meghagyva, sőt tágítva a parlamenti ellenzék, a civil társadalom és a média által képviselt közvélemény mozgásterét… zSalamon Márton László (ÚMSZ)

Ü Kutyaszorító – „Szorul a hurok meg enged is. Európában például szorul. Az újabb EU-s válságcsúcson újabb megszorításokat kénytelenek dönteni a dél-európai összeomlás-veszély elhárítására. Hiába vált decemberben a nadrágszíj-megszorítás hivatalos EU-politikává, az eddigiek nem nyerték el a pénzpiacok bizalmát, további megszorítások szükségesek. Országunkban, azonban ellenkező folyamat jelentkezik. A kormány tárgyalásokba bocsátkozott a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a nyugdíjak, közbérek és szociális juttatások megemeléséről. Másfél év makrogazdasági stabilizáció után az IMF is elfogadhatónak tartja a kormány elképzelését, csupán óvatosságra, megfontoltságra int, nehogy a választások miatt két kézzel pazarolják a közpénzt, mint 2008-ban. A tavalyi gazdasági növekedés nem is enged látványos kiadás-növelést, Románia gazdasági helyzete továbbra is sebezhető – külföldi beruházások, üzleti hitelezés és felvevőpiacok nélkül nagy gondba lennénk. Az Európában tovább gyűrűző válság viszont éppen ezek visszaszorulását vetíti előre…” zChirmiciu András (Nyugati Jelen)

Ü Egereket vajúdnak a hóhegyek – „Vasárnap néhány óráig úgy nézett ki, felemelte fejét az RMDSZ, és sürgetné, hogy előrehozott választásokat tartsanak Romániában…” zSimó Erzsébet (Háromszék)

Ü Új Hívó Szó? – Kolozsvár, mint központ: lehetőség, vagy illúzió? – „Kolozsvár esélyei arra, hogy az erdélyi magyarság központja legyen/maradjon, illetve a kolozsvári értelmiségnek, hogy az erdélyi magyar nemzeti mozgalom megújításában központi szerepet kapjon. Írásomban megpróbálom röviden körbejárni, hogy milyen esélyei vannak Kolozsvárnak arra, hogy az erdélyi magyarság központja legyen/maradjon, illetve a kolozsvári értelmiségnek, hogy az erdélyi magyar nemzeti mozgalom megújításában központi (vagy legalább jelentős) szerepet kapjon. Kolozsvár hagyományosan Erdély centruma, a XIX.-XX. század fordulóján a magyar polgárosodás motorja, a két világháború között pedig a kisebbségi helyzetbe került közösség egyértelmű szellemi és politikai központja volt. A XX. század második felétől azonban egy sor olyan folyamat indult be, amelyek vezető szerepét gyengítették…” zKiss Tamás (Transindex)

Ü Gyere őrült, névsorolvasás – „Nem csak Pataky Attila, az EDDA Művek nótaénekese az, aki az utóbbi időben minden utcasarkon elrikkantja magát, hogy „El a kezekkel Magyarországtól!”, és ki is fejti kisdoktori tézisét: „Az önmagát cinikus felsőbbrendűségbe dermesztett pénzkartell a nemzetállamok végső felszámolására készül.” És úton-útfélén hallhatjuk egyes körök kedvenc agymenését: „Nem leszünk gyarmat!” Nem hát. Mert a nemzetállamok miatt aggódók félelmei a transz- és multinacionális vállalatoktól olyan irracionálisak, akár a középkori boszorkányégetések. Hiszen a globalizáció nem 1990 után alakult ki (erről a föníciai kereskedők vagy Marco Polo is mesélhetnének), a nemzetállam pedig sosem volt örök, hanem alig pár évszázada alakult ki, mikor hol. Ezeket a gigacégeket meg nem az érdekli, hogy a politikai hatalmat is megszerezzék (még ha tény, hogy befolyásolják is), hanem hogy szimplán folyjon a globális termelés és az abból eredeztethető profitmaximalizálás. Igen, a pénz érdekli őket. Ahogyan mindnyájan, ha reggel munkába indulunk, nem azért megyünk, hogy még mi is fizessünk azért, hogy dolgozunk…” zSzerbhorváth György (Paraméter.sk)

Ü A kudarc olvasata – „Saját kormányzati teljesítményéről állítana ki elégtelen osztályzatot az RMDSZ, ha hirtelen élére állna az előre hozott parlamenti választásokat követelők táborának. Idő előtti törvényhozási megmérettetést általában akkor rendeznek egy országban, amikor a hatalmon lévők nem képesek megteremteni a stabil kormányzáshoz szükséges elengedhetetlen gazdasági, politikai feltételeket, amikor valamelyik koalíciós erő bedobja a törölközőt, és nem hajlandó többséget biztosítani a parlamentben, vagy ha váratlan krízishelyzet köszönt az adott államra. Nos, a feljebb vázolt körülmények egyelőre nem jellemzőek Romániára. Idén az előrejelzések szerint tartani lehet a kitűzött költségvetési hiánycélt, a gazdaság várhatóan növekedést produkál, a jobbközép kormánykoalíció nem erősebb, de nem is gyengébb megalakulásához, 2009 decemberéhez képest, a több mint két hete tartó, de egyre alábbhagyó tüntetéssorozat pedig végképp nem indokolja a rendkívüli politikai állapot bevezetését. Ilyen értelemben eléggé furcsának tűnik Borbély László és Markó Béla, az RMDSZ két befolyásos politikusának érvelése, miszerint a jelenlegi „megváltozott társadalmi-politikai helyzetben” a szövetségnek komolyan el kell gondolkodnia az előre hozott parlamenti választásokon…” zRostás Szabolcs (Krónika)

Ü Pénzen vett igazság – „Részrehajló, szelektív és korrupt. Így jellemzik a külföldi megfigyelők az ukrán igazságszolgáltatást. Az itteni kriminológusok maguk is elismerik, az elmúlt években kialakult jogi “vérszegénység”, a pénzen vett igazság(talanság), mára ellenőrizhetetlen méreteket öltött…” zMagyar Tímea (KISZO)

Dokumentumok, tájékoztatók, közlemények

Ü Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei Elnöksége közleménye – „Aki korpa közé keveredik...!” – „Mély tanulságokat rejtő közmondásunk juthat eszébe mindazoknak, akik nyomon követik a Bihar megyei és nagyváradi RMDSZ tevékenységét. Számos közbotrányt és derültséget okozó megnyilvánulásukkal (lásd pl. az utcanév-fordítási, ferdítési tevékenységüket) most nem foglalkozunk, csupán – mint rossz szellemeket – megidézzük azokat a személyiségeket, akiket a Bihar megyei és nagyváradi RMDSZ látott vendégül az elmúlt években. A rosszemlékű, nyolcéves MSZP-s, SZDSZ-es kormányzás alatt a Bihar megyei és nagyváradi RMDSZ képviselői szinte kivétel nélkül csak MSZP-s és SZDSZ-es politikusokat és hozzájuk kötődő történészeket, írókat hívtak Nagyváradra. Vendégük volt többek között: Horn Gyula, Kuncze Gábor, Demszky Gábor, Mesterházy Attila (vele és az MSZP más politikusaival együtt mulat az RMDSZ az évente megrendezésre kerülő Partiumi bálnak nevezett rendezvényen). Vendégük volt Gyurcsány Ferenc, akit egyedül a nagyváradi RMDSZ látott vendégül a határon túli szervezetek közül. Nem csoda, hiszen egyik Bihar megyei parlamenti képviselőjük a sajtóban nyilatkozva kijelentette: „Nem találok semmi kivetnivalót Gyurcsány őszödi beszédében”. De előadást tartott Nagyváradon Aczél Endre, Nyakó István és Újhelyi István is. A két utóbbi politikus Nagyváradon, az RMDSZ rendezvényén, vendéglátójuk nagy megelégedésére a Fidesz és Orbán Viktor ellen uszított. A Fidesz a két politikust nagyváradi kijelentéseik miatt a közéletből való távozásra szólította fel…” (http://www.reggeliujsag.ro/)

Cikkek

& Nemzetpolitikai államtitkárság: az MCSMSZ cserbenhagyta a moldvai magyar közösségeket

Népszava/MTI Ÿ 2012-01-31

A nemzetpolitikai államtitkárság megdöbbenéssel értesült a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) hétfői közleményéről, illetve a szervezet vezetőségének lemondásáról. Az államtitkárság szerint az MCSMSZ vezetősége cserbenhagyta a moldvai magyar közösségeket, az oktatási programban részt vevő tanárokat és gyermekeket.

Ezt az államtitkárság hétfőn közölte az MTI-vel azt követően, hogy a moldvai magyar oktatási programot működtető Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetősége közzétette: a magyarországi költségvetésből nyújtott támogatás rendszerének tervezett átszervezése miatt testületileg lemondanak. A szövetség tizenkét vezető beosztású tisztségviselője által jegyzett dokumentum szerint 2012. január elsejével lejárt a csángószövetség szerződése a Bethlen Gábor Alappal, és újabb szerződés hiányában a szövetség idei működése ellehetetlenült.

Az államtitkárság közleményében rámutatott: az MCSMSZ tizenegy éve jelentős magyarországi forrásokból tartja fenn a moldvai magyar oktatási programot. A kormány 2002 óta mintegy 360 millió forinttal, A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) 2006 óta pedig 320 millió forinttal támogatta az MCSMSZ által működtetett oktatási programot. Ezenfelül az MCSMSZ jelentős romániai és nyugat-európai támogatásokat, tárgyi adományokat is kapott az oktatási program céljára – közölték.

Az államtitkárság szerint éppen ezért volt megdöbbentő Solomon Adriánnak, az MCSMSZ elnökének bejelentése; 2011 áprilisában arról tájékoztatta a nemzetpolitikáért felelős államtitkárságot, hogy az MCSMSZ mintegy 35-40 millió forintos adósságot halmozott fel az elmúlt években. Az MCSMSZ erre hivatkozással a 2011. évre a korábbi éveknek megfelelő mértékű, 70 millió forintos támogatáson felül az említett adósság kiegyenlítéséhez többlettámogatást igényelt a kormánytól.

A fentiek miatt 2011 nyarán átfogó gazdasági átvilágításról döntöttek a program fő támogatói, a magyar állam és az AMMOA. A vizsgálatot, amelyet bejegyzett romániai és magyarországi pénzügyi szakértők végeztek el, a Teleki László Alapítvány (TLA) bonyolította le. A 2011 novemberében lezárt ellenőrzés több súlyos hiányosságot tárt fel, többek között az említett 35-40 milliós adósság sem volt egyértelműen kimutatható. A vizsgálat a legfőbb hiányosságok között állapította meg, hogy az MCSMSZ nem rendelkezik a társadalmi szervezetek működésére vonatkozó megfelelő számviteli politikával, a könyvelési rendszer áttekinthetetlen, az aktuális likviditási helyzet nem megállapítható. Hiányzik a vagyonleltár, nem készült a beruházásokat megalapozó pénzügyi terv, hiányoznak a belső szabályzatok, például SZMSZ, nem érvénytelenítik a pályázatokhoz elszámolt bizonylatokat, nem különítik el a könyvelésben a pályázati elszámolásokat – sorolták a közleményben.

Mint kiemelték, a feltárt hiányosságok azt mutatták meg, hogy a nehezen áttekinthető, alulszabályozott, illetve több tekintetben hiányos könyvelés, a kiforratlan szervezeti kultúra súlyos visszaélésekre is alkalmat adhat. A jelentés arra is kitért, hogy a jelenlegi szerkezetben aggályos a támogatásokból megvásárolt, illetve felépített, az MCSMSZ tulajdonában lévő ingatlanok sorsa.

Az ellenőrzés után a támogatók átlátható nyilvántartási rendszert, a naprakész könyvelést, könyvelőváltást és létszámcsökkentést kértek az MCSMSZ-től. A kéréseknek az MCSMSZ vezetősége többszöri felszólításra és csak részlegesen kívánt eleget tenni, erre tekintettel nyilvánvalóvá vált, hogy a vezetőség akadályozza a támogatók által is átlátható gazdálkodási rendszer kialakítását. Ezért a magyar kormány 2012 januárjában arról döntött, hogy felkéri az MCSMSZ-t mint az oktatási program lebonyolítóját, az AMMOA-t mint az oktatási program civil támogatásainak összegyűjtőjét és továbbítóját, továbbá a TLA-t mint a moldvai magyar közösségekkel kapcsolatos kutatások, konferenciák, moldvai magyar nyelvű misék szervezőjét, levéltári dokumentumok publikálóját, hogy közösen hozzanak létre egy Romániában bejegyzett új alapítványt a moldvai magyar oktatási program támogatására. A javaslatról a nemzetpolitikai államtitkárság január 19-én tájékoztatta az MCSMSZ vezetőségét – olvasható a közleményben.

A kommünikében kiemelték: a magyar kormány továbbra is kész együttműködni a moldvai magyar oktatási programban részt vevő tanárokkal és szervezetekkel, így készen állnak az MCSMSZ-szel való további tárgyalásokra is. Az átláthatatlan, hanyag és pazarló gazdálkodásnak azonban véget kell vetni, “ez mindannyiunk alapvető érdeke” – olvasható.

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a korábbi Fidesz-kormány idején indította el magyar állami támogatással a Moldvai Csángó Oktatási Programot. A program keretében ma 25 moldvai faluban oktatják mintegy 2200 csángó gyermeknek a magyar nyelvet. A csángó szövetség hét moldvai településen magyar házat épített vagy vásárolt, a magyarul továbbtanuló diákoknak pedig bentlakást hozott létre Csíkszeredában.

A lemondást rögzítő dokumentum szerint Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a támogatás tervezett átszervezéséről tájékoztatta az MCSMSZ vezetőit. Az elképzelés szerint az oktatási programra szánt magyar állami támogatást már nem a csángó szövetségnek juttatnák, hanem egy olyan alapítványnak, amelyet a csángó szövetség a budapesti Teleki László Alapítvánnyal és a szintén Magyarországon bejegyzett A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvánnyal közösen hozna létre Romániában.

Hegyeli Attila, a csángó szövetség ügyvezetője az MTI-nek elmondta, forrófejű lépésnek tűnhet a lemondásuk, de nem az. Az elmúlt hetekben folytatott tárgyalásaikon minden más lehetőséget kimerítettek a probléma rendezésére. Hozzátette: “nem azért mondtunk le, hogy ezzel valamilyen döntést kikényszerítsünk. Azért mondtunk le, mert nem volt más választásunk.” Ûvissza

& Keresztútnál a moldvai magyar oktatás

Háromszék Ÿ 2012-01-31

Jogtalan és morálisan nem vállalható, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) teljes tárgyi és főként szellemi vagyonát átadjuk egy olyan, Ma­gyarországról irányított alapítványnak, amelyben a döntési jog csupán ötödrésze illeti meg szervezetünket – nyilatkozta lapunknak Hegyeli Attila, az MCSMSZ ügyvezetője, a moldvai magyar nyelvű oktatási program korábbi koordinátora.

Tegnap lemondott az MCSMSZ tizenkét tisztségviselője, közülük tízen munkaszerződésüket is megszüntették a szervezettel, mert a magyar kormány úgy döntött, a moldvai magyar oktatásnak szánt támogatást ezentúl egy olyan alapítványnak folyósítja, amelyet két magyarországi magánalapítvány és az MCSMSZ közösen hoz létre a kormány által megszabott feltételek között.

Tavaly nyáron a Közigaz­gatási és Igazságügyi Minisz­térium (KIM) Nemzetpoliti­káért Felelős Államtitkársága megbízta a Teleki László Ala­pítványt (TLA), hogy ké­szítsen teljes körű pénzügyi és szakmai ellenőrzést az MCSMSZ működésével kapcsolatban az elmúlt három esztendőre vonatkozóan. A TLA az említett időszakban nyújtott támogatások jogszerű és rendeltetésszerű felhasználását vizsgálta azzal a céllal, hogy a fő támogatók (a magyar kormány és A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány – AMMOA –, amely a Ke­resztszülő Programban begyűlt pénzeket is kezeli) pontos képet kapjanak az MCSMSZ vagyoni helyzetéről, futó projektjeiről, azok költséghatékonyságáról, pénz­ügyi, szakmai vetületéről, valamint a szövetség által felhalmozott adósságról.

A jelentéstevők többek között megállapították, hiányoznak a belső szabályzatok, a vagyonleltár, áttekinthetetlen a könyvelési rendszer, nem készült a beruházásokat megalapozó pénzügyi terv, “a vezetőség a kiemelt támogatás mellett sem volt képes a konszolidált működést biztosítani”.

Lapunk érdeklődésére Hegyeli Attila elmondta, a magyar kormánytól határidőkhöz kötött menetrendet kaptak a hibák orvoslására, azokat mind kijavították, helyrehozták, érthetetlen számukra, hogy azt a szellemi tőkét akarják tőlük kisajátítani, amit annyi év alatt létrehoztak, és ami a szervezet tárgyi vagyonánál is többet ér. Az MCSMSZ tegnap nyilvánosságra hozott közleménye szerint a szervezetet felszólították, az MCSMSZ legyen társalapítója egy új alapítványnak, amit az AMMOA, a Teleki László Alapítvány és az MCSMSZ hoz létre, amelyben az alaptőkét a két magyarországi alapítvány 75–75 ezer forintos hozzájárulása és az MCSMSZ teljes vagyona (százmillió forintos nagyságrendű) teszi ki, az ötfőnyi kuratóriumban egy hely illeti a csángószövetséget. Az alakuló ülés tervezett időpontja február 2.

Solomon Adrián, az MCSMSZ tegnap lemondott elnöke a Háromszék kérdésére leszögezte, nem kíván részt venni abban, amit a magyar kormány tervez a moldvai magyar oktatás ügyében, határozottan úgy véli, távirányítással nem lehet működtetni azt a programot, ami által tizenegy év alatt huszonöt faluban több mint kétezer csángó gyermeket sikerült bevonniuk a magyar nyelv oktatásába. Ha beleegyezünk abba, hogy a létesítendő alapítvány vegye át az oktatási programot, úgy magunk mondunk le arról, hogy folytassuk azt, amit eddig elértünk, ha nem megyünk bele, a program nem kap többé támogatást, és veszélybe kerülhet a magyar oktatás, ezért kell a középutat választanunk – hangsúlyozta Solomon Adrián.

Megkeresésünkre Antal Gábor, az AMMOA kommunikációért felelős kuratóriumi tagja leszögezte, a Teleki László Alapítvány által végzett átvilágításból egyértelműen kiderült, hogy hibás az a működési modell, szervezeti menedzsment, ami mentén az MCSMSZ irányítja az oktatási programot, ezért kell változtatni rajta, de céljuk, hogy a moldvai magyar oktatás zökkenőmentesen folytatódjék azzal a humánerőforrással, amivel a szervezet jelenleg is rendelkezik (jelenleg ötvenegy tanár tanít a huszonöt faluban – szerk. megj.). Ûvissza

& Lemondott a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének teljes vezetősége

Krónika Ÿ 2012. január 31.

Ellehetetlenítheti a moldvai magyar nyelvű oktatás helyzetét, hogy tegnap testületileg lemondott tisztségéből a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) vezetősége. A civil szervezet 12 tagú vezetősége azután döntött a távozás mellett, hogy a magyar kormány idéntől már nem biztosít támogatást a Moldvai Csángó Oktatási Programra, hanem egy új, ezután létrehozandó alapítványra bízná annak működtetését. A magyar kormány átvilágítása eközben számos rendellenességet tárt fel a csángószövetség tevékenységében.

„Azért döntöttünk a távozás mellett, mert a jelenlegi helyzetet kilátástalannak tartjuk. Nagyon remélem, hogy a következő vezetőség, a magyarországi alapítványok majd találnak egy megoldást, mert mi nem tudunk” – nyilatkozta a Krónikának Solomon Adrián, az MCSMSZ leköszönt elnöke. Emlékeztetett, hogy a civil szervezet indította be, bővítette és működtette az elmúlt 11 évben a moldvai csángó gyerekek magyar nyelvű taníttatását célzó programot, melynek keretében jelenleg 25 településen zajlik az oktatási tevékenység 2200 diák részvételével. A szervezet emellett Csíkszeredában létrehozta és működtette a magyarul továbbtanuló diákokat befogadó csángó bentlakást, továbbá hét moldvai településen saját Magyar Házat épített, vásárolt.

A távozó elnökség a szervezet honlapján közzétett közleményében arra is felhívja a figyelmet, hogy mindezt nagyon nehéz körülmények között sikerült elérni, a román hatóságok kezdetben akadályozták a tevékenységüket, és mint fogalmaznak, jelenleg „nem szeretnek, de elviselnek bennünket”. A közlemény szerint a civil szervezet jelenleg 61 alkalmazottat foglalkoztat, és körülbelül 2,1 millió lejes (140 millió forintos) éves költségvetéssel rendelkezik, melynek egy részét a magyar állam biztosította, a másik részét pedig támogatóktól gyűjtötték össze, többek között a keresztszülőprogram révén. Solomon Adrián lapunknak elmondta, az elmúlt évben a működéshez szükséges összeg fele-fele arányban érkezett a magyar államtól és a magántámogatóktól, míg a korábbi években az arány 35-65 százalékos volt az adományozók javára.

Budapestről irányítanának

A leköszönő vezetőség szerint az oktatási program további működtetését ellehetetleníti, hogy a 2012. január 1-jével lejárt a szövetségnek a Bethlen Gábor Alapítvánnyal kötött szerződése, és a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága nem válaszolt a támogatási kérelmükre. Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár ehelyett arról tájékoztatta őket, hogy két magyarországi szervezet – a Diószegi László vezette Teleki László Alapítvány és a Petrás Róbert által alapított A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) – új alapítványt hozna létre Romániában, és a továbbiakban az MCSMSZ helyett ez kapná a moldvai magyar oktatásra szánt állami támogatást.

A leköszönő elnökség szerint a magyar kormány elfogadhatatlan választás elé állította őket, amikor felkérte: február 2-án Budapesten írjanak alá egy dokumentumot, amely szerint a két említett magyarországi szervezettel szövetkezve társalapítói az új alapítványnak.

A dokumentum szerint a budapesti alapítványok 1000-1000 lejes (75 ezer forint) alapítói tőkéje mellé apportként kerülne az MCSMSZ százmillió forintos nagyságrendű vagyona, miközben a szövetségnek csupán egyetlen képviselője lenne az ötfős kuratóriumban. A leköszönő elnökség hangsúlyozza, úgy érezte, nem áll módjában sem igent, sem nemet mondani erre a felkérésre, az ügyben az évente egyszer ülésező küldöttgyűlés hozhat döntést.

„Ha igent mondunk, akkor az MCSMSZ oktatási programját és szellemi, valamint anyagi tőkéjét át kell adni egy olyan szervezetnek, amelyben többségben vannak azok a magyarországi személyek, akik nem ismerik Csángóföldet, a moldvai helyzetet. (…) Ha nemet mondunk, akkor az MCSMSZ nem kapja meg sem a magyar kormánytól, sem az AMMOA-tól a támogatást – így ellehetetlenül a moldvai magyar oktatás és az MCSMSZ működése” –, fogalmaz az elnökség a közleményben.

Az oktatók is mennének?

„Nem azért mondtunk le, hogy ezzel bármit is elérjünk, hanem mert reménytelennek tartjuk a helyzetet. Ha a magyar kormány más alapítványra akarja bízni a tevékenységet, semmit sem tehetünk ez ellen. Nem hiszem, hogy Budapestről „távirányítással” működtetni lehetne a csángó oktatási programot, de amennyiben a magyarországiak találnak itteni embereket, mi átadjuk a stafétabotot” – nyilatkozta a Krónikának Solomon Adrián.

A leköszönő elnök kifejtette, a vezetőség – amelynek tagjai tegnap nemcsak tisztségükről mondtak le, hanem a munkaviszonyukról is – a napokban összehívandó küldöttgyűlésig látja el a feladatát, vagy amíg a magyarországi illetékesek ki nem jelölik az új vezetőséget. Mint mesélte, a zömében Erdélyből és Magyarországról érkezett oktatókat is tegnap értesítették döntésükről, és ezek közül sokan jelezték, hogy a továbbiakban ők sem szándékoznak Moldvában maradni. Solomon szerint azonban ez mindenkinek a saját döntése. Kérdésünkre elmondta, mivel a magyar állam idén nem utalt ki pénzt a tevékenységre, csupán a januári béreket és költségeket tudják kifizetni, februárra már nincs fedezetük.

Sok volt a rendellenesség

A magyar kormány egyébként 2011. június 14-én átfogó ellenőrzésnek vetette alá az MCSMSZ-t, a vizsgálat elvégzésére a Teleki László Alapítványt kérték fel, amely jelentésében összegezte az átvilágítás során tapasztaltakat. Ebben hiányosságként róják fel, hogy az MCSMSZ nem rendelkezik megfelelő számviteli politikával, hiányoznak a pénzkezelési szabályzat és a bérkiegészítések kifizetésének szabályozása (ezek megközelítik a bérkeret 50 százalékát).

Továbbá hiányolják a vagyonleltárt, áttekinthetetlennek és hiányosnak minősítik a könyvelést, melyből szerintük nem megállapítható az MCSMSZ aktuális likviditási helyzete, így ezzel kapcsolatban további vizsgálatot tartanak indokoltnak. Kifogásolják továbbá, hogy a bérkiegészítések kifizetése adózás nélkül történik, a beruházásokról nem készült pénzügyi terv, nincsenek érvénytelenítve a pályázatokhoz elszámolt bizonylatok, a könyvelésben nincsenek elkülönítve a pályázati elszámolások, nincs szabályozva a telefon- és gépkocsihasználat (például tíz liter benzint számolnak el száz kilométerre).

Az ellenőrök kiegészítő jelentésükben számos intézkedést javasoltak, például az új szabályzatok és pénzkezelési politika bevezetését, év végéig új könyvelő alkalmazását, míg mai határidővel kérték a vagyonleltár elkészítését. A további adósságok megelőzése érdekében kérték továbbá a beruházások, az utaztatások és a különböző melléktevékenységek (különórák, kiadványok megjelentetése) leállítását, a túl nagy összegűnek ítélt csíkszeredai és bákói lakhatási támogatások megszüntetését, ez ugyanis meghaladta az összes többi helyszín bérleti díját.

Solomon Adrián lapunknak kifejtette, jogosnak tartották, sőt örültek az átvilágításnak, melynek során fény derült formai hibákra, mulasztásokra, ezeket azonban betartva a kért határidőket korrigálták. „Ez nem jelenti azt, hogy a szövetség nem tudná tovább ellátni a feladatát” – fogalmazott a leköszönő elnök.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága megkeresésünkre elmondta, hivatalosan reagál a csángó szövetség vezetőségének lépésére, ez azonban lapzártánkig nem történt meg. Ûvissza

Szerző(k): Pap Melinda

& Lemondtak a csángó vezetők

ÚMSZ | 2012-01-31 00:59:22

Testületileg lemondott tegnap a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöksége, miután a magyar kormánytól nem kapták meg az évi támogatást.

Testületileg lemondott tegnap a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöksége, miután a magyar kormánytól nem kapták meg az évi támogatást. A 61 alkalmazottat foglalkoztató civil szervezet mintegy 140 millió forintos éves költségvetéssel működött, amelynek felét a magyar állam biztosította a Bethlen Gábor Alapítványon keresztül. „Az MCSMSZ támogatási szerződése a Bethlen Gábor Alapítvánnyal január 1-jén lejárt, a magyarországi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága részére küldött támogatási kérelmünkre választ nem kaptunk” – áll a MCSMSZ hivatalos honlapján megjelent közleményében.

A Moldvai Csángómagya-rok Szövetsége a korábbi Fidesz-kormány idején indította el magyar állami támogatással a Moldvai Csángó Oktatási Programot, amely során 2200 csángó gyerek tanul magyarul. A távozó elnökség közleménye szerint azért voltak kénytelenek lemondani, mert az idei működésük a támogatás hiányában ellehetetlenült. Tájékoztatásuk szerint a döntéshez az is hozzájárult, hogy a Diószegi László vezette budapesti Teleki László Alapítvány és a Petrás Róbert által alapított ugyancsak budapesti Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) Romániában egy újabb alapítványt szeretne létrehozni, a moldvai magyar oktatás ügyére szánt állami támogatást pedig az MCSMSZ helyett a továbbiakban ez az új szervezet kapja.

A közlemény szerint a Magyar kormány ezen szándékáról Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár is tájékoztatta a MCSMSZ vezetőségét. A csángómagyar gyerekek taníttatásáért küzdő szövetség szerint a magyar kormány elfogadhatatlan választás elé állította őket, ugyanis azt kérte, hogy az MCSMSZ elnöke február 2-án Budapesten írjon alá egy olyan dokumentumot, amely révén két magyarországi alapítvánnyal szövetkezve, legyenek társalapítói az új alapítványnak.

„Ha igent mondunk, akkor az MCSMSZ oktatási programját és szellemi valamint anyagi tőkéjét át kell adni egy olyan szervezetnek, amelyben többségben vannak azok a magyarországi személyek, akik nem ismerik Csángóföldet, a moldvai helyzetet. Továbbá ebben az esetben az volna az etikus, ha azoknak a támogatóknak a beleegyezését is megszereznénk, akik ezeknek az ingó és ingatlan vagyontárgyaknak a létrejöttéhez hozzájárultak (a vagyonnak mindössze egy-két százaléka a magyar kormánytámogatás, a maradék érték magántámogatóktól származik). Ha nemet mondunk, akkor az MCSMSZ nem kapja meg sem a magyar kormánytól, sem az AMMOA-tól a támogatást – így ellehetetlenül a moldvai magyar oktatás és az MCSMSZ működése” – érvelnek a MCSMSZ vezetői.

Hegyeli Attila, a csángó szövetség ügyvezetője az MTI kérdésére elmondta, forrófejű lépésnek tűnhet a lemondásuk, de nem az. Az elmúlt hetekben folytatott tárgyalásaik során minden más lehetőséget kimerítettek a probléma rendezésére.

Lapunk tegnap megkereste az ügyben a budapesti nemzetpolitikai államtitkárságot is. Lukács Bence Ákos kommunikációs főosztályvezető-helyettes arról tájékoztatott, hogy közleményben reagálnak majd az MCSMSZ állásfoglalására. Ûvissza

& Janukovics: Ukrajna az EU-ban látja saját jövőjét

www.umdsz.uz.ua /2012.01.30.

Ukrajna az Európai Unióhoz kapcsolja jövőjét, s a közösség teljes jogú tagjává kíván válni — közölte a davosi Világgazdasági Fórum keretében Eurázsia jövője címmel tartott tanácskozáson Viktor Janukovics. Az ország államfője szerint az EU-tagság jelenti Ukrajna demokratikus fejlődésének, gazdasági felvirágzásának, állampolgárai szabadságának és jólétének zálogát — olvasható az ukrán elnök hivatalos honlapján (http://www.president.gov.ua/news/22760.html).

Országa eurointegrációja szempontjából gyümölcsöző évként értékelte a 2011-es esztendőt az államfő. Emlékeztetett például arra, hogy befejeződtek a tárgyalások a társult tagságról, ezen belül a szabad gazdasági övezet létrehozásáról szóló megállapodásról.

Viktor Janukovics emellett Ukrajna egyik fontos külpolitikai prioritásának nevezte a nemzetközi kapcsolatok földrajzi kiterjesztését, azt, hogy sikerüljön együttműködést kialakítani a partner országokkal minden földrészen, elsősorban Ázsiában.

Az ukrán elnök emellett hangsúlyosan szólt arról, hogy Ukrajna továbbra is megbízható partner marad az energetikai szférában, s akárcsak korábban, a jövőben is eleget tesz ezzel kapcsolatos kötelezettségeinek. Ûvissza

& Griscsenko köszönetet mondott Lengyelországnak a támogatásért

www.umdsz.uz.ua /ZIK-fotó/2012.01.30.

Kosztyantin Griscsenko ukrán külügyminiszter levélben mondott köszöntet Radosław Sikorski lengyel külügyminiszternek azért a támogatásért, amit az elmúlt év második felében, az EU elnökeként nyújtott Lengyelország Ukrajna eurointegrációs törekvéseinek megvalósításához — közölte a lengyel külügy hivatalos honlapja (http://www.msz.gov.pl/Podziekowania,Ministra,Spraw,Zagranicznych,Ukrainy,dla,Ministra,Radoslawa,Sikorskiego,48391.html).

„Annak kapcsán, hogy befejeződött Lengyelország első elnöklése az Európai Unióban, köszönetet szeretnék mondani személy szerint Önnek, illetve a teljes lengyel diplomáciának azért az aktív együttműködésért és töretlen támogatásért, amit Ukrajnának nyújtottak az eurointegrációs kérdésekben” — olvasható az ukrán külügyminiszter levelében.

Kosztyantin Griscsenko emlékeztet arra, hogy a lengyel elnökség idején fejeződtek be a társult tagságról, ezen belül a szabad gazdasági övezet létrehozásáról folytatott tárgyalások, s sikerült előrelépni a vízumrendszer Ukrajnával szembeni további liberalizálására terén is.

Az ukrán külügy vezetője emellett fontosnak tartja, hogy a lengyel elnökség idején komoly erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy erősödjön a keleti vektor az EU külpolitikájában, illetve sikeres legyen a Keleti Partnerség tavaly szeptemberi, varsói csúcsa. Ûvissza

& Az EP elnöke szerint korai lenne még Ukrajna elleni szankciókról beszélni

www.umdsz.uz.ua /Ukrajinszka Pravda/2012.01.30.

Martin Schulz szerint korai lenne még Ukrajna elleni szankciókról beszélni. Erről a Deutsche Wellének adott interjúja során beszélt az Európai Parlament nemrég megválasztott elnöke.

„Úgy vélem, hogy korai volna még ilyesmiről beszélni. Az EU-nak előbb meg kellene találnia a közös nyelvet az ukrán kormánnyal, hogy a mindkét fél által elfogadható kereteken belül maradjanak a gazdasági és politikai kapcsolatok” — közölte az európai politikus. „A jogállamiság elve ugyanakkor kulcsfontossággal bír az EU és Ukrajna távlati kapcsolataiban. Az ukrán kormány is tisztában van ezzel. A társult tagságról szóló megállapodás parafálásának felfüggesztése is bizonyítja, hogy az ukrán kormánynak előrelépést kell elérnie ebben az irányban” — tette hozzá.

„Remélem, hogy így is lesz ez. S egyelőre korai lenne arról beszélni, hogy a szankciók alkalmazására vonatkozó felhívások reális lépésekhez vezetnének” — mutatott rá Martin Schulz. Ûvissza

& 2015 előtt nem kap vízummentességet Ukrajna

www.umdsz.uz.ua /UNN/2012.01.30.

Még legalább 3-4 évre van szükség ahhoz, hogy Ukrajna teljesítse azokat a követelményeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy liberalizálják az Európai Unióval fennálló vízumrendszert — közölte mai sajtótájékoztatóján Olekszandr Szusko, az Euroatlanti Együttműködés Intézetének igazgatója.

A szakértő emlékeztetett arra, hogy már a vízummentes rend liberalizálását célzó program beindításakor azt jósolta, hogy 4-5 évre van szükség e folyamathoz. „Úgy vélem, hogy továbbra is aktuális ez a határidő… Viszont már eltelt egy év, s még nem fejeztük be a vízumrendszer liberalizálását célzó cselekvési terv első szakaszát. Ehhez minimum fél év kell. Később legalább három évre van szükség a második szakasz realizálásához. Úgy vélem, hogy 2015-ig nem oldódik meg ez a kérdés” — húzta alá Olekszandr Szusko.

Csak emlékeztetőül: Viktor Janukovics korábban hangsúlyosan szólt a vízumrendszer liberalizálási folyamata felgyorsításának szükségességéről. Az ukrán államfő azt várja, hogy már az idén előrelépésre kerül sor e téren. Ûvissza

& Kárpátalján pozitív a népszaporulat

www.umdsz.uz.ua /UNIAN/2012.01.30.

Az elmúlt évi adatok arról tanúskodnak, hogy Kárpátalján pozitív volt a népszaporulat — közölte sajtótájékoztatóján Natalija Jurkuc, a megyei igazságügyi főosztály regisztrációs szolgálatának vezetője.

A szolgálat vezetője elmondta, hogy az elmúlt évben 18 595 születést regisztráltak az anyakönyvi hivatalok, illetve a helyi tanácsok illetékesei, ami 155-tel több, mint 2010-ben. Pozitív volt a népszaporulat Kárpátalján az elmúlt évben, hiszen ennél kevesebb, 14 588 halálesetet regisztráltak 2011-ben a megyében (2010-ben 14 947-et).

Natalija Jurkuc arról is tájékoztatta a médiát, hogy az elmúlt évben 2 634 gyermeket szültek egyedülálló nők a megyében. Ûvissza

Készítette: Boér Krisztina

Országos RMDSZ hírek: 2012. január 31, kedd

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség készen áll a választásokra

Az RMDSZ Szövetségi Elnöksége ma délben, Bukarestben a 2012-es évben sorra kerülő parlamenti és helyhatósági választásokról egyeztetett.

Kelemen Hunor szövetségi elnök ismételten leszögezte, az RMDSZ megvárja az Alkotmánybíróság részletes indoklását, majd annak tanulmányozása után tárgyalnak arról, hogy az idei választások kapcsán milyen döntéseket kell meghozni.

„Az Alkotmány nagyon világosan fogalmaz: abban az esetben, ha egy törvénynek néhány cikkelyét alkotmányellenesnek nyilvánítják, akkor azokat a Parlament módosíthatja, javíthatja az alkotmánybíróság döntése értelmében. Addig azonban, amíg nem ismerjük az Alkotmánybíróság részletes indoklását, felelőtlenség lenne bármilyen irányba elköteleződni” – jelentette ki az RMDSZ elnöke. Hozzátette: „a tavaszi parlamenti ülésszakban a Szövetség politikusainak következeteseknek és kitartóaknak kell lenniük a megfogalmazott törvényhozási prioritások tekintetében, meg kell őriznünk a közös erőfeszítéssel elért gazdasági stabilitást, és elutasítunk minden olyan kezdeményezést, amely társadalmi elégedetlenséget válthat ki.” Példaként említette az ország területi-adminisztratív átszervezését, egy új, egészségügyi törvény kidolgozását vagy a választási törvény módosítását. „Választási évben mindezekre a változtatásokra nemet mond a Romániai Magyar Demokrata Szövetség” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

„Attól függetlenül, hogy külön vagy összevonva, júniusban vagy novemberben lesznek a választások, az RMDSZ erre fel van készülve. Mindenképpen egyeztetésre és párbeszédre lesz szükség az elkövetkező időszakban, mind a kormánypártokkal, mind pedig az ellenzékkel” – összegezett az RMDSZ elnöke.