Mégis lesz pénz színházfelújításra
Petõ Csilla és Derzsi Ákos RMDSZ-es képviselõk határozott fellépésének, lobbijának köszönhetõen sikerült elérni azt, hogy a Nagyváradi Állami Színház felújítására megoldás szülessen.
Mint ismeretes, Petõ Csilla a Parlamentben is felszólalt a teátrum ügyében, és a két, fent említett parlamenti képviselõ rendkívüli sajtótájékoztatót tartott a színház színpadán, ahová elhívták az intézményt fentartó Bihar Megyei Tanács elnökét is. Akkor nyilvánvalóvá vált, hogy a tanács 2009-es költségvetésébõl nem telik a színház felújítására, tehát más forrás után kell nézni. Derzsi Ákos akkor elmondta, hogy a tartalékalapokból lehetne megszerezni a szükséges 3,2 millió új lejt.
A megoldás úgy tûnik, megszületett: Ilie Bolojan váradi polgármester hétfõn a Nagyváradi Helyi Tanács elé terjesztette a színház ügyét, és a képviselõtestület egyhangúlag meg is szavazta, hogy a megyeszékhely két évre átvegye a Megyei Tanácstól a színházépületet. A megye hárommillió lejjel több pénzt utal a városnak, amibõl Thalia templomának felújítását végezhetik. A mai napon a Megyei Tanács soros ülésén a tanácsosok szintén egyhangúlag beleegyeztek abba, hogy a megye két évre átruházza a szánház kezelésének jogát a városra. A fenntartási költségeket továbbra is a megye állja. Ismét bebizonyosodott, hogy van megoldás, csak kellõ lobbi és akarat kell a megvalósításhoz.
Petõ Csilla és Derzsi Ákos ezúton is kifejezi köszönetét Nagyvárad vezetõségének, hogy nem hagyja veszni a kultúrát.
A Bihar megyei RMDSZ küldöttgyűlésén,
A Bihar megyei RMDSZ küldöttgyűlésén,
A Kormányprogram V. – Oktatás – fejezete leszögezi a következõket: „Az oktatás minden társadalomban a tartós fejlõdés alapját képezi.” A tartósság a társadalom és a munkaerõpiac fejlõdési igényén alapuló hosszútávú stratégiát jelenti, amely versenyképes generációt nevel, aki képes megfelelni a tudomány és technikai fejlõdés kihívásainak, – áll a Petõ Csilla, Farkas Anna Lili és Kötõ József által aláírt dokumentumban.
Következésképpen ebben a folyamatban nincs helye az improvizációnak, olyan döntéseknek, amelyek nélkülözik az elemzést, a döntések rendszerre gyakorolt közvetlen hatásainak felmérését. Megítélésünk szerint az oktatási minisztérium megszegte ezt az alapszabályt.
A rendszert alapjaiban felforgatták a különbözõ miniszteri rendeletek. Példaként említhetjük a Kerettantervet – az iskolaigazgatóknak két hét leforgása alatt legalább háromszor kellett módosítaniuk a 2009-2010-es tanévre vonatkozó órabeosztást. A tanszemélyzet áthelyezésére és a leépítésekre vonatkozó kalendárium módosult. Legékesebb bizonyítéka annak, hogy ezek a rendeletek az improváció jeleit hordozzák az, hogy maga a minisztérium kényszerült saját rendeleteit felülbírálni. A középiskolai kerettantervben szereplõ óraszámok csökkentése helyett (pl. testnevelés, osztályfõnöki óra) egy olyan iskolai curriculum bevezetése lett volna a cél, amely a tehermentesített tananyaggal kapcsolatos készségeken alapul.
Felmerül kérdésünk: hogyan fog megvalósulni mindaz, ami a Kormányprogram cselekvési irányelveiben megfogalmazást nyert, az iskolai tanácsadási, szakmai és pszichopedagógiai szolgáltatások, valamint az iskolán belüli és iskola körüli erõszak kiküszöbölése terén.
Az osztályfõnöki óra hiánya háttérbe szorítja az iskola nevelõi feladatát, megvonva a tanári kartól azt az esélyt, hogy hozzájárulhasson a diákok személyiségének kialakításához, azok társadalmi integrációjának elõsegítése érdekében.
Annak ellenére, hogy az Emil Boc miniszterelnök által vezetett Kormány célként tûzte ki (nemcsak) az oktatási rendszer gyors decentralizációját, nekünk úgy tûnik, hogy a tanügyminisztériumnak a megyei tanfelügyelõségekkel, helyi közösségekkel, gazdasági szereplõkkel való konzultálás nélkül meghozott intézkedései – a három kormányzási hónap alatt egyetlen országos szintû találkozóra sem került sor a fõtanfelügyelõkkel – ellentmondanak ennek a célkitûzésnek.
Ezek az improvizációk maguk után vonják az iskolakerülést. Ebben az értelemben kiemelhetjük a következõt: a IX osztályos beiskolázási terv csupán a líceumi oktatást tartalmazza, és megszünteti a 2009-2010-es tanévtõl a szakiskolai képzést (Şcoala de arte şi meserii). Ez azt jelenti, hogy a vidéki környezetbõl jövõ, hátrányos helyzetû csoportokhoz tartozó diákok egy része kikerül a rendszerbõl, nem lévén lehetõsége elsajátítani valamely szakma gyakorlásához szükséges ismereteket. Az oktatási rendszernek reformra van szüksége, nem a fentiekhez hasonló módosításokra. Egy mélyreható, jól megalapozott, alkalmazható reforma van szükség.
Továbbra is nagy érdeklõdéssel várjuk azt a minisztérium által kibocsátott dokumentumot, amely tartalmazza az oktatási rendszer egészét átfogó reformot.
Petõ Csilla képviselõ parlamenti irodát nyitott az elmúlt hét csütörtökén Tenkén. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy a Nagyváradon mandátumot nyert politikusnõ miért nyit Tenkén irodát? Egyszerû okból: fontosnak tartja és felvállalja ennek a szórványközösségnek is a képviseletét, amely magyar képviselõ nélkül maradt a tavalyi választások után.
A csütörtöki irodaavató elõtt a 17 órakor kezdõdõ bibliaórán is részt vett amelyet Berke Sándor református tiszteletes tartott. Ezután a bibliaórán résztvevõk átvonultak a képviselõi irodának is helyet adó Mûvelõdési Házba. Az ünnepélyes megnyitón jelen voltak a helyi RMDSz tisztségviselõi, a község RMDSZ-es tanácsosai, az egyházak képviselõi, pedagógusok, szimpatizánsok.
A bemutatkozás, ismerkedés után a képviselõ asszony bemutatta az irodavezetõt Berke Márta személyében. Azt is tudatta, hogy az iroda minden pénteken 16-18 óra között lesz nyitva, õ személyesen – lehetõsége szerint – minden hónap utolsó péntekén fogadja majd a tenkei és a környékbeli lakosokat. Az avatóünnepség a Szózat eléneklésével és állófogadással zárult.
Bizonytalan a színház felújításnak befejezése.
Március 19.-én a Nagyváradi Állami Színház színpadán a Szigligeti és a Iosif Vulcan Társulatok tagjainak jelenlétében tartott sajtótájékoztatót Petõ Csilla és Derzsi Ákos RMDSZ-es képviselõ, Lucian Silaghi színházigazgató és RaduŢîrle megyei tanácselnök.
Közös lobbira van szükség ahhoz, hogy elõteremtsék a színház felújításához szükséges összeget, mondta Silaghi. A színház külsõ felújítása 2005 októbere és 2007 októbere között zajlott, idézte fel a történteket az igazgató, majd 2007 októberében 19 millió lejre becsülték a belsõ felújítás elvégzéséhez szükséges összeget. Mint kiderült, durván elszámolták magukat a becslést készítõk, hiszen az említett összeg jóformán csak néhány belsõ javításra, például az öltözõk felújítására volt elég. A hárommillió lej már reális becslés, vélte az igazgató, ebbõl a pénzbõl a nézõteret, az elõcsarnokot, az emeleti páholyfolyosót, a belsõ lépcsõket újítanák fel és megvásárolnák a nézõtérre a 650 fotelt.
Keddi, oldalunkon (http://www.nagyvarad.ro/ – március 17) is olvasható politikai nyilatkozatából is idézett Petõ Csilla képviselõ, majd elmondta: hárommillió lejre lenne szükség ahhoz, hogy befejezés a színház felállványozott nézõterén felújítását, ezt a pénzt pedig a kormánynak és a színházat fenntartó megyei tanácsnak közösen kellene elõteremtenie.
„A színház színpadán 2007 vége óta nem játszanak, miközben tavaly 100 ezer, idén elsõ fél évre pedig közel 150 ezer lej bérleti díjat fizettek a Szakszervezetek Mûvelõdési Házának”, mondta a képviselõ, aki elmondása szerint nyilatkozatával és a sajtótájékoztatóval egyaránt a vészharangot akarta megkondítani, hogy felhívja az illetékesek figyelmét a közel másfél éve tartó áldatlan állapotokra. Derzsi Ákos elmondta, hogy a központi költségvetés elfogadásakor javasolták, hogy az általános forgalmi adóból visszaosztandó összegekbõl különítsék el a színház felújításához szükséges összeget, ám javaslatukat elvetették. Az RMDSZ-es és a Liberálispárti tanácsosok tegnap kivonultak ugyan a gyûlésteremtõl, a parlament mégis elfogadta, hogy ezentúl politikai alapon nevezhessék ki a közintézmények vezetõit, mondta Derzsi. Ennek az a veszélye, hogy akár teljesen hozzá nem értõ emberek is vezetõ tisztségekbe kerülhetnek.
A gyermekvédelmi igazgatóság Pro As szakszervezete pert nyert, 16,1 millió lej értékben ki kell fizessék az elmaradt juttatásokat, a pénz egyharmadát tavaly év végén kifizették – Radu Ţîrle megyei tanácselnök szerint emiatt nem lesz elegendõ pénz a színház, a bábszínház és a múzeum új székhelyének felújítására saját forrásokban. A megye költségvetése most készül, abban 6,7 millió lejes hiányra számíthatnak, mondta a tanácselnök. Támogatni szeretnék a kulturális intézményeket, de mindenre nem lesz pénze a megyei tanácsnak, Theodor Paleologu miniszter támogatását is kérték váradi látogatásakor. Azt, hogy megközelítõleg mikor kezdõdhet el a tulajdonképpeni munka, illetve, hogy mikor járhat ismét színházba a szakszervezetek háza illetve a filharmónia épülete helyett, egyelõre nem tudni, minden annak függvénye, hogy lesz-e pénz, és ha igen mikor, mivel közbeszerzési eljárással kell megkeresni a restaurálásban jártas kivitelelõzõt. A nagyváradi színházat, mely az ország hetedik legnagyobb színháza 1899 júliusában kezdték el, és 1900 október 15-én nyitották meg, tehát mióta a színház felújítása húzódik, egy új épületet is emelhettek volna…
Fried Noémi Lujza
www.nagyvarad.ro
