Az RMDSZ képviselõházi oktatási szakbizottság tagjainak állásfoglalása a szaktárca miniszteri rendeleteivel kapcsolatban

A Kormányprogram V. – Oktatás – fejezete leszögezi a következõket: „Az oktatás minden társadalomban a tartós fejlõdés alapját képezi.” A tartósság a társadalom és a munkaerõpiac fejlõdési igényén alapuló hosszútávú stratégiát jelenti, amely versenyképes generációt nevel, aki képes megfelelni a tudomány és technikai fejlõdés kihívásainak, – áll a Petõ Csilla, Farkas Anna Lili és Kötõ József által aláírt dokumentumban.

Következésképpen ebben a folyamatban nincs helye az improvizációnak, olyan döntéseknek, amelyek nélkülözik az elemzést, a döntések rendszerre gyakorolt közvetlen hatásainak felmérését. Megítélésünk szerint az oktatási minisztérium megszegte ezt az alapszabályt.

A rendszert alapjaiban felforgatták a különbözõ miniszteri rendeletek. Példaként említhetjük a Kerettantervet – az iskolaigazgatóknak két hét leforgása alatt legalább háromszor kellett módosítaniuk a 2009-2010-es tanévre vonatkozó órabeosztást. A tanszemélyzet áthelyezésére és a leépítésekre vonatkozó kalendárium módosult. Legékesebb bizonyítéka annak, hogy ezek a rendeletek az improváció jeleit hordozzák az, hogy maga a minisztérium kényszerült saját rendeleteit felülbírálni. A középiskolai kerettantervben szereplõ óraszámok csökkentése helyett (pl. testnevelés, osztályfõnöki óra) egy olyan iskolai curriculum bevezetése lett volna a cél, amely a tehermentesített tananyaggal kapcsolatos készségeken alapul.

Felmerül kérdésünk: hogyan fog megvalósulni mindaz, ami a Kormányprogram cselekvési irányelveiben megfogalmazást nyert, az iskolai tanácsadási, szakmai és pszichopedagógiai szolgáltatások, valamint az iskolán belüli és iskola körüli erõszak kiküszöbölése terén.

Az osztályfõnöki óra hiánya háttérbe szorítja az iskola nevelõi feladatát, megvonva a tanári kartól azt az esélyt, hogy hozzájárulhasson a diákok személyiségének kialakításához, azok társadalmi integrációjának elõsegítése érdekében.

Annak ellenére, hogy az Emil Boc miniszterelnök által vezetett Kormány célként tûzte ki (nemcsak) az oktatási rendszer gyors decentralizációját, nekünk úgy tûnik, hogy a tanügyminisztériumnak a megyei tanfelügyelõségekkel, helyi közösségekkel, gazdasági szereplõkkel való konzultálás nélkül meghozott intézkedései – a három kormányzási hónap alatt egyetlen országos szintû találkozóra sem került sor a fõtanfelügyelõkkel – ellentmondanak ennek a célkitûzésnek.

Ezek az improvizációk maguk után vonják az iskolakerülést. Ebben az értelemben kiemelhetjük a következõt: a IX osztályos beiskolázási terv csupán a líceumi oktatást tartalmazza, és megszünteti a 2009-2010-es tanévtõl a szakiskolai képzést (Şcoala de arte şi meserii). Ez azt jelenti, hogy a vidéki környezetbõl jövõ, hátrányos helyzetû csoportokhoz tartozó diákok egy része kikerül a rendszerbõl, nem lévén lehetõsége elsajátítani valamely szakma gyakorlásához szükséges ismereteket. Az oktatási rendszernek reformra van szüksége, nem a fentiekhez hasonló módosításokra. Egy  mélyreható, jól megalapozott, alkalmazható reforma van szükség.

Továbbra is nagy érdeklõdéssel várjuk azt a minisztérium által kibocsátott dokumentumot, amely tartalmazza az oktatási rendszer egészét átfogó reformot.