- Nem öreggé válni, hanem az öregséget hordozni a művészet – Goethe szavaival emlékezett politikai nyilatkozatában az Idősek Világnapjára Pető Csilla képviselő. Az időskorúakat ünnepelve jogosan merül fel a kérdés: megteszünk-e valóban mindent azért, hogy a megöregedés méltóságteljes érzését megtapasztalhassák ezek az embertársaink? Politikai csatározások kereszttüzében, rohanó világunk feladatvállalásai közepette, fontosnak vélt célkitűzésink megválósítását hajszolva olykor elfelejtjük: nincs annál nagyobb kihívás, mint szeretteinkről, szüleinkről gondoskodni. Visszaadni valamit abból, ami talán nem is visszaadható – hangsúlyozta a képviselő. Figyelmeztetett: az idősek, szépkorúak tisztelete nemcsak október elsején, az Idősek Világnapján és nemcsak az idősek hónapjában megnyilvánuló magatartás. Az idősek világnapját 1991-ben rendezte meg először az Egyesült Nemzetek Szervezete, azóta eltelt lassan 20 év. Ideológiai hatalmi harcok helyett inkább azon kell dolgoznunk, azért kell tevékenykednünk mindnyájunknak, hogy az idős emberekre évente ne csak egy napig irányuljon a fiatalabbak figyelme, hanem 365 napon át. Mert az ünnepnapok a köztük eltelt időszak tevékenysége alapján nyerik el jelentőségüket. A képviselő úgy vélte, nem tekinthetők az idős emberek másodrangúaknak, hagyni kell részükre vágyakat, terveket, önállóságot. Az emberi méltóság és megbecsülés nem mindig csak pénz és anyagi kérdés, hanem sokkal inkább egyszerű, szeretetteljes magatartás – mutatott rá Pető Csilla.
Három RMDSZ-es parlamenti képviselő előadásával folytatódott a kilencedik MIÉRT Akadémia, a Bihar megyei Püspökfürdőn, szeptember 24-én.
Az előadások elsősorban a fiatalok társadalmi esélyegyenlőségét taglalták az oktatás, a munkavállalás és a gazdasági lehetőségek szempontjából. Pető Csilla képviselő a társadalmi esélyegyenlőség megteremtéséről értekezett, Derzsi Ákos a munkát, mint könyöradományt mutatta be. Lakatos Péter ugyanakkor a gazdasági válság fiatalokra gyakorolt hatásait ismertette érdekes statisztikai adatok segítségével.
Pető Csilla átfogó ismertetővel kezdte bemutatóját, a munkaerőpiaci tendenciákról, majd a regionális különbségeket is részletezte. A képviselő elmondta, hogy a foglalkoztatáspolitika szorosan összefügg az oktatáspolitikával, mivel a társadalom európai felzárkóztatását csak a tudásra alapozva lehet megvalósítani, ezért a megfelelő oktatás, illetve ennek szakirányítása kiemelten fontos a társadalom fejlődésének szempontjából. „A mai munkaerő piaci követelményeknek csakis a jól képzett munkavállalók tudnak megfelelni” – jelentette ki a képviselő.
Pető Csilla előadásában kitért a pályakezdő fiatalok helyzetére is, mint kiderült Romániában a többi EU tagállammal szemben sokkal magasabb a fiatal munkanélküliek aránya. Ennek oka elsősorban az, hogy sok fiatal tanulmányai végeztével nem találja meg sem az elvárásainak, sem a képzésének megfelelő munkahelyet, ezért több esetben továbbra is szülei háztartásában, ezek eltartása alatt marad. Lényes ok az is, hogy az iskolarendszerből kilépők szakmastruktúrája nem egyezik a munkaerő-kereslet struktúrájával.
A képviselő szerint az ifjúsági munkanélküliségre megoldást jelenthetne, ha közelítenék az iskolák tartalmi kínálatát a munkaerő-piaci követelményekhez. Véleménye szerint fokozott kapcsolattartás lenne szükséges a munkaadók és iskolák között, illetve erősíteni kellene az ösztöndíj és tanulmányi szerződések rendszerét. „Meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a fiatalok olyan felkészültséggel és képzettséggel lépjenek ki az iskolarendszerből, amely elvileg biztosítja elhelyezkedésüket” – zárta beszédét az előadó.
Derzsi Ákos szintén hasonló problémát tárt a fiatalok elé, a munkanélküliség mutatóinak segítségével. A képviselő elmondta, hogy a legtöbb munkanélküli az alapfokú végzettségű személyek közül kerül ki, többségük férfi. Ennek az is az oka, hogy a nők körében sokkal nagyobb az iskolázottsági szint, a hölgyek szakmailag képzettebbek, mint a férfiak. Ami a munka nélkül eltöltött időt illeti, munkájuk elvesztését követően legtöbben 6-9 hónapig nem dolgoznak, eddig tart az állam által biztosított munkanélküli segély is, illetve 3-6 hónap közötti időszakban nem dolgoznak. Jelentéktelen azok aránya is, akik 9-12 hónapnál, valamint egy évnél nagyobb időtartamot követően sem helyezkednek ismét el. Figyelemre méltó adat az is, hogy a munkáltatók 53 százaléka tapasztalatot kér és nem elméleti tudást, illetve, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok 21 százaléka külföldön keres állást.
A képviselő szerint a munkavégzés szempontjából Románia egyik nagy problémája az, hogy nem azt tanítanak, amire szükség van és a felhalmozott ismeretek nem szükségesek és elegendőek egy munkahely megszerzéséhez. „Nem csak azzal kellene foglalkozni, hogy egy fiatalnak minél több diplomája legyen, hanem el kellene érnünk oda, hogy továbbfejlesszük a középréteget. Reformálnunk kellene a tanügyet a munkaügy ígéreteinek és elvárásainak függvényében, azért, hogy közösen megtaláljuk azt, hogy mire van szüksége a piacnak, hogy mindenki megtalálja számításait.” – jelentette ki Derzsi Ákos.
Lakatos Péter statisztikai felmérések adatait osztotta meg a jelenlévőkkel a fiatalok és a gazdasági válság szemszögéből. Elhangzott: Romániában jelenleg elkeserítőek az adatok, hiszen az egyetemet végzettek alig 6 százalékának tudnak állást biztosítani tanulmányaik elvégzése után. Átlagban nem javít az elhelyezkedési mutatókon az sem, ha egy fiatalnak több diplomája van, hiszen a munkaadók elsősorban tapasztalatot várnak el. Ugyanakkor létezik egy bizonyos félelem is a munkaadó részéről, aki esetenként jogosan aggódik amiatt, hogy kivételesen szakképzett alkalmazottja egy jobb kereseti lehetőség esetén munkahelyet vált. A statisztikai felmérések azt jelzik, hogy a gazdasági válság a fiatalok kiadásaiban is megnyilvánul, az adatok szerint az elmúlt időszakban a fiatalok kevesebbet költenek főleg a szórakozási kiadásaik terén.
A gazdasági válság ugyanakkor pszichikai problémákat is von maga után, például fejlett európai országokban is jelentősen megnőtt az öngyilkossági hajlandóság.
Lakatos Péter szerint felmerül az a kérdés, hogy a mai társadalmat csupán „Amire szükséged van az a pénz” motiválja-e, vagy ezen probléma mellett helyet kapnak-e egyéb értékek is.
forrás: www.miert.ro
Szeptember 23. és 26. között, a Magyar Ifjúsági Értekezlet szervezésében kilencedik alkalommal kerül megrendezésre a MIÉRT Akadémia, amelynek idei témája az Elszegényedés és társadalmi kirekesztés a fiatalok körében.
Tekintettel mindennapjaink és a fiatalok problémáira, a jelentős aktualitással bíró tematikában ismert romániai és magyarországi előadók osztják meg gondolataikat az érdeklődőkkel, az előadásokat követően pedig szekcióüléseken vehetnek részt a fiatalok. Előadást tartanak majd többek között Pető Csilla, Derzsi Ákos és Lakatos Péter parlamenti képviselők, Széll Lőrinc, az Országos Ifjúsági és Sport Hatóság alelnöke, Dr. Béres Csaba nyugdíjjas egyetemi professzor Debrecenből, Dr. Flóra Gábor egyetemi professzor és Székedi Levente tanársegéd a Partiumi Keresztény Egyetemről, illetve Dr. Péter László professzor a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről.
A szekcióüléseken a témagazda és moderátori szerepkört Delorean Gyula és Szabó József nagyváradi helyi tanácsosok, Gönczi József, a Romániai Vállalkozásokért Egyesület alelnöke és Birtalan Csanád jogász látják el.
A szeptember 23-án 17:00 órától kezdődő megnyitón Bodor László a MIÉRT elnöke, valamint Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei Szervezetének ügyvezető elnöke mond köszöntőt.
A Püspökfürdői (Május 1 Fürdő) Perla Szállodában megrendezésre kerülő eseményre szeretettel várják az érdeklődőket a szervezők.
Részletes program:
IX. MIÉRT AKADÉMIA
Elszegényedés és társadalmi kirekesztés a fiatalok körében
Püspökfürdő (Baile 1 Mai) – Perla Szálloda, 2010. szeptember 23-26.
PROGRAMTERV
Szeptember 23., csütörtök
13.00 – 17.00 – Regisztráció
17.00 – 17.30 – Hivatalos megnyitó
Bodor László – MIÉRT elnök
Szabó Ödön – RMDSZ Bihar Megyei Szervezete, Ügyvezető elnök
17.30 – 19.00 Előadás: Életkor és társadalmi inklúzió szociológiai perspektívában – Dr. Flóra Gábor, Partiumi Keresztény Egyetem
19.30 – 21.00 Vacsora
21.00 – Buli
Szeptember 24., péntek
8.30 – 10.00 – Reggeli
10.00 – 12.00 – Előadások:
A társadalmi esélyegyenlőség megteremtése a képzettség, iskolázottság által – Pető Csilla – parlamenti képviselő, Románia Parlamentje
Munka, mint könyöradomány – Derzsi Ákos, parlamenti képviselő, Románia Parlamentje
Fiatalok a gazdasági válság csapdájában – Lakatos Péter, parlamenti képviselő, Románia Parlamentje
12.00 – 12.30 Kávészünet
12.30 – 14.00 Előadások
Szegénység, társadalmi változás és fiatal kockáztatott csoportok” – Péter László, Babes-Bolyai Tudományegyetem
14.00 – 16.00 – Ebéd
16.00 – 17.00 – Előadás:
Ifjúságolitika a fiatalok szolgálatában – Széll Lőrincz, alelnök, Országos Ifjúsági és Sport Hatóság
17.00 – 17.20 – Kávészünet
17.20 – 19.00 – Szekció ülések
I. Szekció: Nehézségek a munkavállalás során,
Moderátor: Birtalan Csanád, Kolozsvár
II. Szekció: Az üzelti szektor és fiatal kapcsolata
Moderátor: Gönczi József, Romániai Vállalkozásokért Egyesület
III. Szekció: Karrierlehetőség a közigazgatásban, életpálya vs. ugródeszka,
Moderátorok: Delorean Gyula, önkormányzati képviselő, Nagyvárad Helyi Tanácsa
Szabó József, önkormányzati képviselő, Nagyvárad Helyi Tanácsa
19.00 – 21.00 Vacsora
21.00 – Karaoke Buli
Szeptember 25. – szombat
8.30 – 10.00 Reggeli
10.00 – 11.50 Előadások:
Fiatalok első lakáshoz jutásának nehézségei. Esélyek és buktatók – Kiss Zita, Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány
“Drága” szegénység – de mi az ára? – Kinter Tünde, Partiumi Keresztény Egyetem
A roma kérdés ügye – projektbe fojtva? Székedi Levente, tanársegéd, Partiumi Keresztény Egyetem
11.50 – 12.20 Kávészünet
12.20 – 14.00 Előadások:
Kiút a szegénységből – Dr. Béres Csaba, Debrecen
Az egyház szerepe a fiatalok elszegényedése és társadalmi kirekesztése ellen – Dr. Kovács Zsolt (Római Katólikus Püspök Irodaigazgatója) és Viski István (református lelkipásztor, Fugyivásárhely)
14.00 – 16.00 Ebéd
16.00 – Szabadidős versenyek-játékok
19.00 – 20.00 Vacsora
20.00 – Beach Party
Szeptember 26. – vasárnap
8.30 – 11.00 Reggeli
11.00 – Hazautazás
Nagyvárad: Pénteken (szeptember 17) Nagyváradon járt Király András RMDSZ-es oktatásügyi államtitkár. Délelőtt az Ady Endre Középiskola dísztermében a megyei magyar iskolaigazgatókkal és településvezetőkkel találkozott.
Délutáni sajtótájékoztatóján Király András oktatásügyi államtitkár kifejtette: a hatékonyság érdekében úgy döntött az RMDSZ, hogy ezekben a hetekben a szervezet tanügyminisztériumi képviselői felkeresik azokat a megyéket, ahol magyar oktatás zajlik, és igény mutatkozik erre. Ennek megfelelően a váradi Ady Endre Középiskolában lezajlott megbeszélésen Bihar megyei magyar iskolaigazgatók és helyetteseik, településvezetők és alpolgármesterek vettek részt. A tanácskozás két részre oszlott: az államtitkár tájékoztatta a pedagógusokat a szenátusi szakbizottságban tárgyalt tanügyi törvénytervezetről, a polgármestereknek pedig arra vonatkozó tanácsokat adott, hogy miként tudják fenntartani az iskolákat.
Megjegyezte: “úriemberek közt nem illik pénzről beszélni”, ezért nem igérte, hogy a tárca anyagi forrásokat fog biztosítani a számukra, különösképpen azért, mert az állami költségvetésben nincs erre elkülönített keret. Ehelyett azt javasolta: az iskolafelújításokat, korszerűsítéseket pályázatok útján vagy önkormányzati pénzekből próbálják finanszírozni, esetleg kormányrendeletekben reménykedjenek. Ne várják azt, hogy folytatódik mindaz, ami a 2004-2008-as kormányzati ciklus végén megszakadt, mert “egyszer volt Budán kutyavásár”, ráadásul recesszió van és nincs gazdaságélénkítő program.
Tanügyi törvénytervezet
Király András a tanügyi törvénytervezetről is tájékoztatta a pedagógusokat. Újdonságnak számít, hogy a projekt az iskolákat szorosan a közösségek mellé rendeli. A szoros kapocs nem csupán a finanszírozás miatt jön létre, hanem azért is, mert a polgármesteri hivataloknak és a helyi tanácsoknak nagyobb beleszólása lesz a tanintézetek vezetésébe. Úgy tünik, hogy a tanügyi rendszerben megmarad a klasszikus struktúra, illetve kisérleti jelleggel bevezetnék a kötelező óvoda előtti oktatást. Az elemi oktatás négy éves lenne, a gimnáziumi szakasz pedig öt évre bővülne (V-IX. osztály), úgy, hogy a középiskolás évek száma továbbra is négy maradna, tehát a diákok a XIII. osztály végén érettségiznének. A tervezet szerint kilenc osztály lenne kötelező, és újra bevezetnék a szakoktatást. A szaklíceumokba járók a XI-XIII- osztályok elvégzése után egy ún. kvalifikációs oklevelet kapnának. Ami még változik, hogy jobban odafigyelnének a pedagógusi pályára való felkészítésre. A projekt szerint, aki ezt a hivatást választja, pedagógiai modullal kell rendelkezzen, az egyetem elvégzését követő első évben pedig az iskolában egy-egy mentor felügyeli majd a pályakezdők szakmai fejlődését és a tanitézetnek lehetősége lesz eldönteni, hogy “cserebogár lesz belőle vagy tiszavirág marad”. Az elfogadásra váró törvény ugyanakkor a kompetenciákra helyezi a fő hangsúlyt, és magolás ellenes.
Kisebbségi fejezet
A dokumentum kisebbségekkel foglalkozó fejezete többek közt előírja, hogy iskola és intézményszervezésben minden szinten kötelező, hogy a kisebbségek képviselője a vezetőtanács tagja legyen. A pedagógus-továbbképzés anyanyelven történjen, a román nyelv oktatása és vizsgája pedig speciális tanterv és tankönyv alapján valósuljon meg. Anyanyelven történhetne a földrajz és a történelem oktatása is. A törvénytervezetet a Képviselőház elfogadta, egy ideje a Szenátus szakbizottsága tárgyalja. Minden egyes, a kisebbségeket érintő cikkelyről óriási viták folynak, ezidáig a román politikusok abba egyeztek bele, hogy az I-VIII. osztályosok tanulják magyarul a történelmet és a földrajzot.
Pető Csilla képviselőasszony az elhangzottakat azzal egészítette ki: az ősz folyamán megpróbálják felgyorsítani a törvény Szenátus általi megszavazását is. Amennyiben ez nem jön létre, kiemelnék a decentralizációról szóló részt, és sürgösségi kormányrendeletet bocsátanának ki róla.
A sajtótájékoztatón Biró Rozália alpolgármester bejelentette: szeptember 1-től tanfelügyelőként dolgozik Kéri Hajnalka, aki az opcionális tantárgyakért és a pályázatírásért felel. Ugyanakkor két új magyar oktatóval egészült ki a Pedagógusok Háza: Kecse Gabriella magyar és Bántó Norbert földrajz szakos tanárokkal.
www.erdon.ro
Nagyvárad - Szeptember 18-én, szombaton a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium, valamint a Bihar Megyei Művelődés-, Vallásügyi és Hagyományőrző Központ fővédnökségével megrendezik a Nagyváradi közösségek kulturális örökségének napját.
A magyar vonatkozású rendezvény 14 órakor kezdődik a Cyrano kávézóban. (Fő utca 7. szám). Főszervezők: a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány, a Bihar Megyei Építészkamara és Belényes Municípium Múzeuma. Társszervezők: a Bihar Megyei RMDSZ ügyvezető elnöksége és Pető Csilla parlamenti képviselő, oktatásért felelős ügyvezető alelnök. Kiállítanak: Mihály István körösfői fafaragó mester, Chavatal Margit nagyváradi tojáshimző, Fodor Erzsébet szentjobbi rongyszőnyeg-szövő és ifj. Úr Zsigmond szentimrei borász, fellépnek: a mezőtelegdi Pacsirták Néptánccsoport és a Csillagocska zenekar. A rendezvény ideje alatt ugyanakkor magyaros ételeket lehet fogyasztani: töltött káposzta, pacalpörkölt, zúzapörkölt, bográcsgulyás, különféle rétesek. Minden érdeklődőt szeretettel várnak.
