IX. Miért Akadémia: Munkanélküliség a fiatalok körében

Három RMDSZ-es parlamenti képviselő előadásával folytatódott a kilencedik MIÉRT Akadémia, a Bihar megyei Püspökfürdőn, szeptember 24-én.
Az előadások elsősorban a fiatalok társadalmi esélyegyenlőségét taglalták az oktatás, a munkavállalás és a gazdasági lehetőségek szempontjából. Pető Csilla képviselő a társadalmi esélyegyenlőség megteremtéséről értekezett, Derzsi Ákos a munkát, mint könyöradományt mutatta be. Lakatos Péter ugyanakkor a gazdasági válság fiatalokra gyakorolt hatásait ismertette érdekes statisztikai adatok segítségével.
Pető Csilla átfogó ismertetővel kezdte bemutatóját, a munkaerőpiaci tendenciákról, majd a regionális különbségeket is részletezte. A képviselő elmondta, hogy a foglalkoztatáspolitika szorosan összefügg az oktatáspolitikával, mivel a társadalom európai felzárkóztatását csak a tudásra alapozva lehet megvalósítani, ezért a megfelelő oktatás, illetve ennek szakirányítása kiemelten fontos a társadalom fejlődésének szempontjából. „A mai munkaerő piaci követelményeknek csakis a jól képzett munkavállalók tudnak megfelelni” – jelentette ki a képviselő.
Pető Csilla előadásában kitért a pályakezdő fiatalok helyzetére is, mint kiderült Romániában a többi EU tagállammal szemben sokkal magasabb a fiatal munkanélküliek aránya. Ennek oka elsősorban az, hogy sok fiatal tanulmányai végeztével nem találja meg sem az elvárásainak, sem a képzésének megfelelő munkahelyet, ezért több esetben továbbra is szülei háztartásában, ezek eltartása alatt marad. Lényes ok az is, hogy az iskolarendszerből kilépők szakmastruktúrája nem egyezik a munkaerő-kereslet struktúrájával.
A képviselő szerint az ifjúsági munkanélküliségre megoldást jelenthetne, ha közelítenék az iskolák tartalmi kínálatát a munkaerő-piaci követelményekhez. Véleménye szerint fokozott kapcsolattartás lenne szükséges a munkaadók és iskolák között, illetve erősíteni kellene az ösztöndíj és tanulmányi szerződések rendszerét. „Meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a fiatalok olyan felkészültséggel és képzettséggel lépjenek ki az iskolarendszerből, amely elvileg biztosítja elhelyezkedésüket” – zárta beszédét az előadó.
Derzsi Ákos szintén hasonló problémát tárt a fiatalok elé, a munkanélküliség mutatóinak segítségével. A képviselő elmondta, hogy a legtöbb munkanélküli az alapfokú végzettségű személyek közül kerül ki, többségük férfi. Ennek az is az oka, hogy a nők körében sokkal nagyobb az iskolázottsági szint, a hölgyek szakmailag képzettebbek, mint a férfiak. Ami a munka nélkül eltöltött időt illeti, munkájuk elvesztését követően legtöbben 6-9 hónapig nem dolgoznak, eddig tart az állam által biztosított munkanélküli segély is, illetve 3-6 hónap közötti időszakban nem dolgoznak. Jelentéktelen azok aránya is, akik 9-12 hónapnál, valamint egy évnél nagyobb időtartamot követően sem helyezkednek ismét el. Figyelemre méltó adat az is, hogy a munkáltatók 53 százaléka tapasztalatot kér és nem elméleti tudást, illetve, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok 21 százaléka külföldön keres állást.
A képviselő szerint a munkavégzés szempontjából Románia egyik nagy problémája az, hogy nem azt tanítanak, amire szükség van és a felhalmozott ismeretek nem szükségesek és elegendőek egy munkahely megszerzéséhez.  „Nem csak azzal kellene foglalkozni, hogy egy fiatalnak minél több diplomája legyen, hanem el kellene érnünk oda, hogy továbbfejlesszük a középréteget. Reformálnunk kellene a tanügyet a munkaügy ígéreteinek és elvárásainak függvényében, azért, hogy közösen megtaláljuk azt, hogy mire van szüksége a piacnak, hogy mindenki megtalálja számításait.” – jelentette ki Derzsi Ákos.
Lakatos Péter statisztikai felmérések adatait osztotta meg a jelenlévőkkel a fiatalok és a gazdasági válság szemszögéből. Elhangzott: Romániában jelenleg elkeserítőek az adatok, hiszen az egyetemet végzettek alig 6 százalékának tudnak állást biztosítani tanulmányaik elvégzése után. Átlagban nem javít az elhelyezkedési mutatókon az sem, ha egy fiatalnak több diplomája van, hiszen a munkaadók elsősorban tapasztalatot várnak el. Ugyanakkor létezik egy bizonyos félelem is a munkaadó részéről, aki esetenként jogosan aggódik amiatt, hogy kivételesen szakképzett alkalmazottja egy jobb kereseti lehetőség esetén munkahelyet vált. A statisztikai felmérések azt jelzik, hogy a gazdasági válság a fiatalok kiadásaiban is megnyilvánul, az adatok szerint az elmúlt időszakban a fiatalok kevesebbet költenek főleg a szórakozási kiadásaik terén.
A gazdasági válság ugyanakkor pszichikai problémákat is von maga után, például fejlett európai országokban is jelentősen megnőtt az öngyilkossági hajlandóság.
Lakatos Péter szerint felmerül az a kérdés, hogy a mai társadalmat csupán „Amire szükséged van az a pénz” motiválja-e, vagy ezen probléma mellett helyet kapnak-e egyéb értékek is.

forrás: www.miert.ro