Sikeres volt a tenkei tanácskozás

Az elmúlt napokban szervezték meg azt a tanácskozást, mely Győrffy Istvánnak állított emléket abból az alkalomból, hogy száz évvel ezelőtt kezdte el kutatását a térség magyarságáról.

Dérer Ferenc

A Fekete Körös-völgye egyike azon Bihar megyei tájegységének, ahol az itt élő magyarok megtudták tartani identitásukat, minden próbálkozások ellenére sem olvadtak be a többségi románságba. Történelmük folyamán nemcsak identitásukat, de hagyománnyaikat is megőrizték. Sokan – akik ritkábban fordulunk meg ezen a vidéken – azt tapasztalhatjuk, hogy létükért, fennmaradásukért az itt élő magyarságnak meg kell vívniuk a maguk harcát. Az elmúlt héten szervezett tenkei tanácskozáson ismert személyiségek tartottak érdekesebbnél érdekesebb előadásokat, melyben a vidék történelmi múltjával, hagyományaival, néprajzi értékeik bemutatásával foglalkoztak. Berke Sándor a Tenkei Református Egyházközség lelkipásztora nyitotta meg a tanácskozást, nagy szeretettel üdvözölve mindazokat, akik elfogadták meghívásukat és eljöttek erre a tanácskozásra.

A térség temetői

A rendezvény moderátora Szabó János adta meg a szót elsőként Dukrét Gézának, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédelem és Emlékhely Társaság elnökének, aki Győrffy István munkáját ismertette, abból az alkalomból, hogy újra kiadták a Fekete Körös-völgyi magyarság című könyvét. Vetési László szórványokért felelős református lelkipásztor előadásában, fényképek kivetítésével mutatta be a Bihar megyei – köztük a Fekete Körös-völgyi – egykori várak maradványait, udvarházakat, tönkrement történelmi értékű, a magyarság múltjához kötődött épületeket, melyeknek állagát meg kellene menteni –, hangzott el. A nap egyik kiemelkedő előadása volt a Fekete Körös-völgy legismertebb festőművészének Miklós Jánosnak előadása, melyet tanár lányával, Miklós Annamáriával készített és a térség temetőit mutatta be. Az egyik nagyon érdekes előadást Szigeti Ferenc magyarremetei református lelkipásztortól hallgathattuk meg – aki ugyancsak kivetítő segítségével mutatta be a község Árpád-kori templomát.

Igazi házigazda

Még elhagzottak előadások Szabó János részéről, aki arról értekezett, hogy miként is lehet elképzelni, egy Fekete Körös-völgyi olvasókönyvet. Szakács Zoltán köröstárkányi református lelkipásztor a tárkányi nyelvjárásról beszélt.

Az eseményen részt vett és felszólalt Pető Csilla parlamenti képviselő és Szabó Ödön a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Mindketten nagyra értékelték a találkozót. Fel kell vállalni a hasonló értékes rendezvények megszervezését – hangzott el. Szabó Ödön bejelentette, hogy azokon a településeken, ahol magyarok elleni atracitások voltak, emlékművet emelnek, megemlítve Kisnyégerfalvát és Magyarremetét. Pető Csilla szorgalmazta, hogy a térség valamelyik iskolája fel kellene vegye a Győrffy István nevet, ezekről később szerveznek tanácskozást a térség iskoláinak vezetőségeivel.

Mint az esemény krónikása, csak elismeréssel tudok szólni, Berke Sándor tenkei lelkipásztor munkájáról, aki felvállta azt a nem könnyű feladotot, hogy egy ilyen jellegű értekezést megszervezzen és ennek igazi házigazdája legyen.

Forrás: Bihari Napló, 2010 november 4,