Magyarország
Figyelmeztette a kormányt az IMF: Ha a magyar kormány valóban érdekelt a hitelprogram előkészítéséről szóló tárgyalások folytatásában, akkor ezt az akaratát megfelelő módon demonstrálnia is kell a kulcsfontosságú gazdaságpolitikai területeken” – hangsúlyozza a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi delegációvezetője a Reuters írásbeli kérdéseire a Portfolio.hu szerint. Ezzel Christoph Rosenberg például a jegybanktörvénnyel, illetve a pénzügyi stabilitásról szóló törvénnyel kapcsolatos szoros egyeztetésekre utalt. Az előzetes tárgyalások két hete pénteken szakadtak meg, miután az IMF és az Európai Bizottság képviselő váratlanul elutaztak Budapestről, mert a magyar kormány egy olyan törvénytervezetet nyújtott be, amely csorbítaná a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke pedig személyes hangvételű levélben szólította fel Orbán Viktor arra, hogy vonják vissza a jegybankról és a pénzügyi stabilitásról szóló törvényt. Erre Orbán elutasítóan reagált, majd az Országgyűlés múlt héten a stabilitási törvényt már meg is szavazta, pénteken pedig a jegybanktörvényt is elfogadhatják, bár azt az elmúlt hetekben módosítók sorával közelítették az uniós elvárásokhoz. Az IMF-illetékes mostani jelzése szerint a szervezet egyelőre nem döntött arról, hogy folytatódik-e és ha igen, akkor mikor a hivatalos gazdaságpolitikai egyeztetés sorozat egy IMF-hitelprogramról Budapesten. A Rosenberg által elmondottakból a leginkább figyelmeztető üzenet az lehet, hogy a hitelprogramot előkészítő tárgyalások nem folytatódhatnak mindaddig, amíg a magyar kormány nem jelzi, hogy a leginkább szigorú gazdaságpolitikai felülvizsgálatot jelentő készenléti hitelprogramot szeretné igénybe venni. Rosenberg azonban megjegyezte, hogy mivel Magyarországnak nincs szüksége azonnali külső pénzügyi segítségre a szervezettől, emiatt a készenléti hitelmegállapodást elővigyázatossági jellegű megállapodásként lehet majd kezelni. (Index)
Ü Meddig bírja az ország a szabadságharcot? – Az ATV Start vendége Róna Péter, közgazdász, a MNB felügyelő bizottságának tagja (ATV)
Ü Origo: Orbán udvarias lesz, de elutasító Clintonnal – “Udvarias, de neheztelő hangvitelű” az Origo kormányzati forrásai szerint az a levél, amelyet Hillary Clinton amerikai külügyminiszter még karácsony előtt küldött Orbán Viktornak. Mint a Népszabadság online kiadása kedden megírta: az amerikai külügyminiszter még karácsony előtt levelet küldött Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek. Szijjártó Péter a levélről annyit mondott: “alapvetően az általa korábban szóban elmondottakat foglalta írásba”. Hozzátette: “a miniszterelnök természetesen a szokásos rendnek megfelelően válaszolni fog a levélre” (Hírszerző)
Ü IMF: a tárgyalások felújítása a magyar kormánytól függ – A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerdai nyilatkozata szerint nem született döntés arról, hogy folytatódnak-e a hivatalos tárgyalások Magyarországgal a pénzügyi segítségről. Christoph Rosenberg, az IMF magyar misszióvezetője a Reutersnek nyilatkozva azt is hozzátette, hogy a kormánynak alapvető fontosságú kérdésekről kellene tárgyalnia, ha azt akarja, hogy egy IMF-programról folytatott megbeszéléseken haladást érjenek el (Hírszerző)
Ü Prőhle: Nincs elegendő pénz – „Nagy kérdés, hogy milyen eszközök állnak majd rendelkezésre a külpolitikai stratégia megvalósításához, mert pénz nincs” – ismerte el a Külügyminisztérium helyettes államtitkára az InfoRádió Aréna című műsorában. Prőhle Gergely szerint a külpolitika alakításakor azt kell nézni, hogy mi fontos a magyar adófizetőknek (InfoRádió)
Ü Nemzetközi tiltakozás a magyar tévésekért – Szerdán az MTI Sajtószakszervezet, a Duna Televízió Üzemi Szakszervezet és a Független Rádiós Szakszervezet fejezte ki tiltakozását mert kirúgták a Lomnici-botrány miatt tüntető tévéseket, Nagy Navarro Balázst és Szávuly Arankát. Az érdekvédők sajnálatosnak és megengedhetetlennek tartják, hogy az MTVA vezetése munkajogi eszközökhöz nyúlt egy olyan konfliktusban, amelyben a két éhségsztrájkoló a manipulációtól mentes közszolgálat melletti elkötelezettségéről tett tanúbizonyságot. “Különösnek és indokolhatatlannak tartjuk, hogy politikai közszereplésnek minősít az MTVA egy olyan demonstrációt, amely a közszolgálati normák megsértése miatt, és ellen indult, még akkor is, ha abból politikusok politikai ügyet is csinálnak. Ilyen alapon a közélet bármely eseményével kapcsolatos állásfoglalás politikai szereplésnek minősíthető – például az MTVA vezetőinek szereplése bármely médiával kapcsolatos konferencián” – írták (Manna.ro/Nsz)
Ü Az alaptörvénnyel együtt lép hatályba az új nemzetiségi törvény – Az alaptörvénnyel együtt január 1-jén lép hatályba az új nemzetiségi törvény, amely az eddigieknél több jogot biztosít a Magyarországon élő nemzetiségeknek, ugyanakkor megnehezíti a visszaéléseket. A sarkalatos törvény az 1993-as jogszabályhoz képest több újítást tartalmaz, és azzal a céllal készült, hogy a nemzetiségek ki tudják teljesíteni kulturális autonómiájukat. Az új jogszabály már szóhasználatában is változást jelez; a törvény szövege nem kisebbségekről, hanem nemzetiségekről szól. A törvényjavaslatot beterjesztő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ezt a változtatást azzal indokolta, hogy a jövőben nem a “többség-kisebbség” relációjában akarnak gondolkodni, hanem azokat az értékeket akarják kiemelni, amelyekkel a nemzetiségi közösségek kulturális sajátosságaikkal hozzájárulnak Magyarország kultúrájához, az összmagyar kultúrához. Az új szabályozásra azért is szükség volt, mert az elmúlt években sokan visszaéltek a nemzetiségek jogaival, olyanok, akik valójában nem is voltak a közösség tagjai. Az új törvény ezért egyebek mellett rögzíti, hogy 2014-től csak azokon a településeken lehet majd nemzetiségi választást tartani, ahol a legutóbbi, nemrég véget ért népszámláláson legalább harmincan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat, akár az elsődleges, akár a másodlagos identitás alapján (MTI)
Ü Egy asztalhoz ülnek Gyurcsánnyal? – Az “orbáni rendszer leváltására” formálódó új ellenzéki kerekasztalnál nem kap helyet a Jobbik. „Várjuk minden demokratikus ellenzéki párt részvételét” – fogalmazott Székely Tamás, a Szolidaritás mozgalom társelnöke az LMP karácsony előtti tüntetésén, miután meghirdette egy új ellenzéki kerekasztal összehívását az orbáni rendszer leváltása és a „köztársaság megvédése” érdekében. A tanácskozást legkorábban január–februárban hívhatják össze, a háttéregyeztetések már megkezdődtek. Emlékezetes, pár hónapja Schmuck Andor, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt főtitkára – a Népszabadságnak nyilatkozva – vetette fel, hogy az érkező szociális katasztrófa miatt egy új ellenzéki kerekasztal létrehozására lenne szükség. Schmuck akkor minden demokratikus erőt „Thürmeréktől Mesterházyn és Gyurcsányon át, a szakszervezeteken és a civil szervezeteken keresztül az LMP-ig és az MDF-utód JeSz-ig” értesített a szándékáról, de levelére hivatalos választ nem kapott (Nsz)
Ü Öngólt lőtt Nagy Navarróék kirúgásával az MTVA – A Lomnici Zoltán volt főbíró híradós kiretusálása valódi felelőseinek „fejét” követelőkhöz egyre többen csatlakoznak, főleg amióta a kezdeményező két tévés szakszervezeti vezetőt, Nagy Navarro Balázst és Szávuly Arankát kedden rendkívüli felmondással elbocsátották a köztévétől (Nsz)
Ü Itt nem lesz Szlovákia – Akcióterv kidolgozására utasította Orbán Viktor kormányfő Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi, valamint Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztert azzal összefüggésben, hogy a Magyar Rezidens Szövetség által meghirdetett akció során letétbe helyezett felmondólevelek hamarosan „aktiválódnak” – közölte a miniszterelnök szóvivője (Nsz)
Ü Mivel szorítja sarokba Orbánt az LMP? – Népszavazást ígért az LMP karácsony előtti Kossuth téri tüntetésén Schiffer András, de egyelőre nem világos, milyen kérdéseket tennének fel. Az akció végleges tartalma januárban dőlhet el (Nsz)
Ü Tarr Béla: Az ámokfutásnak véget kell érnie – Minden kapcsolatát, erejét és presztízsét beveti Tarr Béla, aki a Magyar Filmművészek Szövetsége új elnökeként azt ígéri, hogy visszaszerzik a magyar film autonómiáját. A filmessel a filmgyári irodájában beszélgettünk, melynek falán lapunk Andy Vajna-interjúja mellett még egy Bartók Béla-kép volt. A zeneszerző akkor látható a fotón, amint épp Amerikába emigrál. INTERJÚ (Nsz)
Ü Ez is alkotmányellenes – Alkotmány- és alaptörvényellenes egyházi törvényt fogadhat el a Fidesz-KDNP holnap. Lényegét tekintve ugyanis nem változik a jogszabály a nyáron elfogadotthoz képest, a helyzet csak annyiban más, hogy az új törvényt már nem vizsgálhatja az Alkotmánybíróság (Ab). Alkotmányosan aggályos az egyházügyi törvény “új” verziója, melyről tegnap tartott részletes vitát a Ház. Úgy tűnik, mindössze egyetlen lényegi módosítót támogat majd a kétharmad, a javaslat 100 év nemzetközi múlt helyett 20 év hazai működésre változtatná az egyházi elismerés egyik feltételét. Minden egyéb, főként ellenzéki változtatási szándékot félresöpörtek (Nszv)
Ü Mélyponton van hazánk tekintélye – „A kormány nemzetközi tekintélyének eltűnését az emberek fizetik meg, a következményeket mindenki elszenvedi” – állítja Molnár Zsolt. Az MSZP szervezési igazgatója, budapesti ügyvezető alelnöke azonban bízik abban, hogy 2012 a remény éve lehet Magyarország és a szocialisták számára. Remény arra, hogy a demokratikus erők az MSZP vezetésével valós alternatívát kínálnak hazánknak és remény az országnak arra, hogy az elmúlt évtizedek erőfeszítései nem voltak hiábavalók (Nszv)
Ü Simicska kiütötte Fellegit – Az 58 éves Németh Lászlóné, a második Orbán-kormány első női tárcavezetője, szerdán letette miniszteri eskűjét az Országgyűlésben. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium élére kinevezett, a banki hitelezésben gyakorlatot szerzett miniszternek, felsőfokú diplomája nincs (Nszv)
Ü Január 1-jén hatályba lép az új választójogi törvény – Január 1-jén hatályba lép az új választójogi törvény, először alkalmazni azonban csak a következő általános parlamenti választásokon fogják, addig a most érvényes szabályok maradnak irányadók azzal, hogy az időközi országgyűlési képviselő-választások választókerületi beosztását törvényben határozza meg az Országgyűlés. A például az ajánlószelvény-gyűjtés szabályait is rögzítő választási eljárásról szóló sarkalatos törvény megalkotását tavaszra ígéri a kormányoldal. A választójogi törvény decemberi elfogadásával a parlament úgy döntött: ha a január 1-jét követő általános választás – azaz várhatóan 2014 tavasza – előtt időközi országgyűlési képviselő-választást tartanak, a Ház külön törvényben határozza meg a szükséges választókerületi beosztást. Ennek oka, hogy az Alkotmánybíróság a jelenlegi választókerületi beosztásról szóló minisztertanácsi rendeletet az év végével megsemmisítette, előírva, hogy a választókerületek határait törvényben állapítsák meg. Az új választási törvényben ez megtörtént, de az új beosztást először csak a törvény hatálybalépését követő általános választáson alkalmazzák majd. Így azonban, tekintettel az Országgyűlés jelenlegi összetételére, az addig esedékes időközi voksolásokon – ha lesz ilyen – még a 176 egyéni választókerületen alapuló területi beosztást kellene figyelembe venni, ezt a joghézagot pedig csak törvényben szüntetheti meg a parlament (Nszv)
Ü Csak a valódi egyházakat ismerik el – Az új törvény kizárná a felekezetek közül a “bizniszegyházakat”, de a tényleges vallási tevékenységet végzők zöld utat kapnak – „Az új egyházügyi törvény alkalmas arra, hogy kizárja az elismert felekezetek közül a „bizniszegyházakat”, de lehetőséget ad a ténylegesen vallási tevékenységet folytatóknak a működésre” – hangsúlyozták tegnap a kormánypárti képviselők a jogszabály részletes vitájában a parlamentben (MH)
Románia
Ü Indul az EMNP is az időközi választásokon – Megeshet, hogy Hargita, Kolozs és Bihar megyében időközi választásokat tartanak, mert Kolozs megyében az augusztusban elhunyt Pálffy Zoltán képviselő helye üresedett meg, míg Bihar megyében Lakatos Pétert, Hargita megyében pedig Gyerkó Lászlót felfelé buktatták (MTI/Erdély.ma)
Ü Leköszönt Lászlóffy Pál, az RMPSZ elnöke, de nem vonult vissza – Lászlóffy Pál a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke húsz év után leköszönt megbízatásáról, de nem vonult vissza. „Sok a tennivaló” – mondja. Nem csak a pedagógusok érdekvédelmében vállal továbbra is szerepet, de újraválasztották a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kuratóriumába is (mr1/Erdély.ma)
Ü Előnyben a magyar megyék – A 2011-es évben a magyarlakta megyék előkelő helyre kerültek a kormány támogatási listáján. Főként csatornázásra, útjavításokra és infrastrukturális fejlesztésekre jutott több. A támogatások tekintetében listavezető Maros megye, ahol közel 36 millió lejből gazdálkodhattak. Érdekesség, hogy a legkevesebb lakossal rendelkező Kovászna megye, háromszor nagyobb összeget kapott, mint a tavaly, vagyis 5,8 millió helyett, valamivel több, mint 21 millió lej érkezett a térségbe (ErdélyTV)
Ü Besúgó volt Sergiu Nicolaescu – A bukaresti napilap szerint az ismert rendező 1981-ben személyesen Nicolae Ceausescuhoz intézett levelében Lucian Pintilie és Alexa Visarion kollegái hazafiatlan magatartásáról értesítette a pártvezért (Marosvásárhelyi Rádió)
Ü Üdvözlik a magyar vokstörvényt az erdélyi pártok vezetői – Üdvözlik az erdélyi magyar politikai pártok vezetői az Országgyűlés döntését, melynek értelmében jogerőre lép a módosított választójogi törvény, amely szavazati jogot biztosít a határon túli magyarok számára. A pénteken elfogadott jogszabály kimondja: magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok egyéni jelöltekre nem, csak pártlistára szavazhatnak, vagyis elvetették Kövér László házelnök módosító javaslatát, amely külhoni választókerületeket is létrehozott volna. A parlament döntése értelmében a következő általános választás eredményeként 199 tagú lesz az Országgyűlés. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Krónikának úgy nyilatkozott, a magyar parlament döntése természetes következménye az állampolgárság megadásának. „Hangsúlyoztam korábban is: a honosítással együtt kellett járnia a szavazati jog megadásának is, ezt a lépést meg kellett tenni, mert különben kétféle magyar állampolgárságról kellene beszélnünk” – mutatott rá a szövetségi elnök (Krónika)
Ü Kevesebb lesz a diák a gyenge iskolákban – Legalább egy kilencedik osztállyal kevesebbet indítanak azokban az iskolákban, amelyekben az idei érettségin az átmenők aránya nem haladta meg a 15 százalékot – derül ki az oktatási minisztérium 2012/2013-as tanévre vonatkozó, beiskolázási módszertanából (Krónika)
Ü Rakétapajzs: Románia csak statiszta? – Románia rovására viccelődött Dmitrij Rogozin új orosz miniszterelnök-helyettes, az ország volt NATO-nagykövete az Európában kiépíteni tervezett új NATO-rakétapajzs kapcsán. A bukaresti külügyminisztérium visszautasította a feltételezéseket (Krónika)
Ü Tarolna a Szociál-Liberális Szövetség Bukarestben – A fővárosi választók csaknem kétharmada, azaz a bukarestiek 64 százaléka az ellenzéki Szociál-Liberális Szövetségre voksolna, ha következő vasárnap parlamenti választásokat tartanának. Az Avangarde Csoport által végzett közvélemény-kutatás szerint a Demokrata Liberális Párt csak a lakosság 19 százalékának bizalmát élvezi, ami lényegesen alacsonyabb az országos szinten mért 24–25 százaléknál (Bukaresti Rádió)
Ü Fiatalokra alapoz a Néppárt – „Január folyamán alakul meg az Erdélyi Magyar Néppárt több helyi szervezete, főként Sepsiszéken, majd a megyei szervezet is létrejön” – tudtuk meg Nemes Elődtől, a Néppárt területi megbízottjától (Háromszék)
Ü Újabb szolgáltatás (Kézdivásárhelyi EMNT) – „Tegnapig 2170 honosítási kérelmet tartalmazó iratcsomót zártak le a kézdivásárhelyi Demokrácia Központban” – tudtuk meg Bardócz Csaba kézdiszéki EMNT-elnöktől, a központ igazgatójától. Mostantól az érdeklődők információt kérhetnek a BGA Mikrohitelező Társaság által ajánlott négytípusú mikrohitellel kapcsolatban, melyeket kis- és középvállalkozók igényelhetnek (Háromszék)
Ü Pártépítés és együttműködés – A következő időszakban a pártépítés a legfontosabb feladata az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezetének, hangzott el a párt partiumi szervezetének évértékelő sajtótájékoztatóján (Erdon.ro)
Ü Egy évvel a választások előtt már kopik az ellenzék – Lejtőre került a szociáldemokrata vezér, Victor Ponta egy decemberi felmérés szerint, írja az Adevărul napilap. Az Adevărul megbízásából december 9. és 17. között készült IMAS-felmérés 1039 ember megkérdezésével jött létre, a hibaszázalék +/-3, s az ellenzék csökkenő támogatottságát mérték, nőtt viszont az RMDSZ népszerűsége. Az IMAS szerint jelenleg 49,2 százalékon áll a szociál-liberális szövetség, vagyis jócskán az ellenzéki koalíció létrehozói által remélt számok alatt. Az elemzők úgy vélik, ez megrendítheti az USL baráti viszonyait. A felmérés eredményei szerint 21,5 százalékot mondhat magáénak a PDL, míg a Dan Diaconescu által alapított Néppárt 11,8 százalékon áll. A Nagy Románia Párt 6,4 százalékkal előzi meg az 5,7 százalékos RMDSZ-t. Az UNPR és a PNG támogatottsága 1 százalék körül van (Székely Hírmondó)
Ü Közvitán az új egészségügyi törvénytervezet – Az egészségügyi minisztérium honlapján szerdán közvitára bocsátották az új egészségügyi törvénytervezetet. A legfontosabb módosítások a magán egészségügyi biztosítókra vonatkoznak és arra, hogy a kórházak alapítványként vagy akár kereskedelmi társaságként is működhetnek (Szabadság)
Ü Csökkennek a társadalmi juttatások – Minden juttatást a társadalmi referenciaszámhoz igazítanak a következő évtől, csökken a különböző segélyek összege. A munkanélküli segélyt már tavaly ehhez a mutatóhoz igazították: 500 lejes referenciával számol a kormány (Manna.ro)
Ü Nem nőnek a helyi adók? – Saját korábbi nyilatkozatának ellentmondva jelentette be Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter, hogy a kormány „nem tartja jó ötletnek” a helyi adók 50 százalékkal való emelését. A Boc-kabinet idei, kedden este tartott utolsó ülése után Ialomiţianu leszögezte, a helyi illetékek emelésére vonatkozó kérést eredetileg a városgazdák egyesülete nyújtotta be (ÚMSZ)
Ü Kiszáll-e Ráduly Róbert? – „Bízom benne, hogy a polgármester úr folytatja munkáját. Szükség van rá” – mondta el lapunknak Borboly Csaba, az RMDSZ Csík területi szervezetének elnöke, akit arra kértünk, kommentálja azt a sajtóban megjelent hírt, miszerint Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester azt fontolgatja, hogy a jövő évi helyhatósági választásokon ne induljon újabb mandátumért (ÚMSZ)
Ü Ha kitart népszerűsége, Antonescu lehet az új államfő – Az IMAS legutóbbi felmérése szerint Victor Ponta népszerűsége csúnyán visszaesett. Vasile Blagának viszont egyre jobban megy a politika: harmadik befutóként Băsescut is lekörözte (Transindex)
Szerbia
Ü Népszavazást írnak ki Észak-Koszovóban – A szerbek bizonyítani kívánják: megalapozatlanok a koszovói intézmények esetleges elfogadhatóságát feltételező nemzetközi vélemények – „Referendumot hirdetett ki február 14-ére és 15-ére a Kosovska Mitrovica-i, a zvečani és a Zubin Potok-i képviselő-testület, melyen az észak-koszovói szerbek a prishtinai intézmények elfogadásáról hoznak döntést. Leposavićon csütörtökön folytatják le azokat az egyeztetéseket, melyek célja eldönteni: összehívják-e egyáltalán ebben a községben a képviselő-testület ülését a népszavazás kiírásának kérdése miatt” – jelentette be szerdán Slavko Stefanović, a leposavići képviselő-testület elnöke (Magyar Szó)
Ü Visszafogott vita a költségvetésről – A szerb kormány elfogadta a VMSZ módosítási indítványát – A jövő évi állami költségvetés javaslatára benyújtott módosítási indítványok kapcsán folytatott köztársasági parlamenti vitában szerdán a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokat segítő szakmai irodának elkülönített pénz kapcsán kerekedett a leghevesebb szóváltás. A kormány keretében működő iroda számára több mint 24 millió dinárt irányoztak elő (Magyar Szó)
Ü Stabil dinár, rekordmennyiségű tartalékok – A bankkormányzó év végi értékelése – A kihívások éve lesz a 2012-es – értékelte Dejan Šoškić bankkormányzó, kiemelve, jövőre nem költhetünk többet annál, amit megteremtünk. „A központi bank intézkedései által jövőre is az árak stabilitását és az ország pénzügyi rendszerének működését igyekszik biztosítani, ezzel hozzájárulva a gazdasági növekedést és nagyobb foglalkoztatottságot biztosító feltételek javításához” – mondta (Magyar Szó)
Ü Hálózatban hatékonyabb lehet a munka – Simon Erzsébet Zita: Minél előbb javítani szeretnénk a médiában dolgozók szakmai és életszínvonalát – Az év vége előtti időszak egyrészről az összegzés, másrészről a következő évben kivitelezendő tervek megfogalmazásának az időszaka. A Magyar Nemzeti Tanács ez évi munkáját elemezvén talán a fejlesztési stratégiák emelkednek ki leginkább: megkezdődött az oktatásfejlesztési stratégia végrehajtása, amelynek függvényében egyebek mellett több száz felsőoktatási hallgató jutott ösztöndíjhoz, valamint a sok éves arányokhoz képest öt százalékkal növekedett a magyarul tanuló általános iskolások aránya a vajdasági iskolákban. Emellett az ősz folyamán az MNT elfogadta a médiafejlesztési és a kulturális stratégiákat (Magyar Szó)
Ü „Teljes konszenzusra van szükség” – Egeresi Sándor elvárja a tartományi kormánytól a Vajdaság finanszírozását szabályozó jogszabály tervezetének mielőbbi kidolgozását – „Az elmúlt év elemzésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni a szegénység szembeötlő problémáját, amely megkerülhetetlen kérdése mindennapjainknak” – állapította meg Egeresi Sándor, a tartományi képviselőház elnöke tegnapi, újságíróknak szervezett újévi fogadásán. Mint mondta, ennek a gondnak a leküzdése érdekében ajánlotta korábban az államelnöknek, az ország vezetőinek azt, hogy egy, a helyzet javításával foglalkozó szakértői csoportot hozzanak létre (Magyar Szó)
Ü Egymást vizsgálva – Három előadást készít közösen a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház és a szegedi MASZK Egyesület a Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében – Szabadkát és környékét, Bácskát, valamint Szeged és környékét, Csongrád megyét vizsgálja majd a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház csapata, akikhez csatlakozik két szegedi színész és három színész a szabadkai Népszínház szerb társulatából. Ők alkotják majd azt a két csoportot, akik két előadást hoznak létre egy alapos kutatómunka után. Az adatgyűjtés különböző módszereivel élve – megfigyelés, saját élmények feldolgozása, interjúk készítése stb. – arra keresnek választ, hogy hogyan élünk ezekben a térségekben, és mit gondolunk a határ túloldalán élőkről. A Pass-Port 1 című előadás a szabadkai régióban, a Pass-Port 2 pedig a szegedi térségben szerzett tapasztalatokból, információkból születik meg, s e két előadásból készül el majd a harmadik, fő előadás. A Pass-Port 1-et 2012 májusában láthatjuk először Szabadkán, majd Szegeden, a Pass-Port 2-t pedig 2012 júliusában Szegeden, utána Szabadkán. A harmadik előadás jövő év szeptemberében kerül a szegedi közönség elé, Szabadkán pedig a novemberi Desiré fesztiválon lesz látható. Mindebből egy dokumentumfilm is készül (Magyar Szó)
Ü Olvasókönyv, antológia, tanulmánykötet – Fekete J. József „Ami átjön” címet viselő magyar olvasókönyve az Életjel Kiadó gondozásában jelent meg. Ami átjön. Nem jelképes a kötet címe, egyszerűen azt a szellemi élményt jelöli, amit magyar írók munkái váltottak ki egy magyar olvasóban. Ezért magyar olvasókönyv. Mert igazán csak az a fontos, ami átjön. A remekműveket feltétlenül el kell olvasni, miközben az olvasónak joga van, hogy egyedül fedezze fel a remekműveket (Magyar Szó)
Ü Még nem zárult le a magyar nyelven való tesztelés ügye – Folytatódik a törvényfordítási akció, és megkezdődik a nyelvhasználati stratégiában foglaltak megvalósítása is a Magyar Nemzeti Tanácsban – Tanulságos volt a 2011-es év Beretka Katinka , a Magyar Nemzeti Tanács hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsosa szerint. Szótárt készítettek, útmutató füzetet adtak ki, szemináriumot szerveztek, de arról is szó esett, hogy nem volt negatív tapasztalatoktól mentes az idei munkájuk (Magyar Szó)
Ü A kód az inter- és a multi- előtag – Negyvenéves a Létünk folyóirat – Bence Erika főszerkesztő: „A folyóiratnak mindig volt értékes, maradandó és tudományos diskurzusa, akik felülemelkedtek az egyes korszakok kötelező szólamain, párthű dilettantizmusán, divatos közhelyein, s fogékonyak voltak az új, az időszerű és a haladó társadalmi mozgások és tudományos alakulások iránt…” (Magyar Szó)
Ü Egeresi: mielőbb meghozni a Vajdaság pénzeléséről szóló törvényt – Egeresi Sándor, a tartományi képviselőház elnöke ma kijelentette, a tartományi parlamentnek megbízatása végéig, illetve az új választásokig javasolnia kellene a Vajdaság pénzeléséről szóló törvényt, s ezt elfogadásra előterjeszteni a szerbiai képviselőháznak. Egeresi arra szólította fel a vajdasági kormányt, a tartományi képviselőket, a politikai pártok képviselőit és az érdekelt egyéneket, hogy minél rövidebb idő alatt dolgozzák ki az erre vonatkozó javaslatot, s a tartományi képviselőház, mint felhatalmazott előterjesztő, juttassa ezt el a köztársasági parlament elé (Vajdaságma.info)
Ü Fogy Szerbia lakossága: Nyugtalanító és riasztó a helyzet – Pera Milankov a szó valódi értelmében fizet Magyarcsernye lakóinak azért, hogy településükön maradjanak, és ott gyerekeik szülessenek. Azért, hogy megállítsa a születési ráta csökkenését és az elvándorlást, a polgármester a gyerekeknek ingyen iskolabuszt és egészségügyi ellenőrzést ígér, továbbá 200 eurót minden újszülöttért. De hasztalan. 2002 óta Magyarcsernye lakossága 20 százalékkal, majdnem 2500 fővel csökkent, miután bezárták a helyi cukor- és napraforgóolaj-gyárat, az etanolgyártó üzemet, valamint a hús- és konzervüzemet. “A kilencvenes évek óta minden összeomlott. Új munkalehetőség híján az embereknek nincs okuk a maradásra” – panaszolta Milankov a Reuters brit hírügynökségnek (Vajdaságma.info)
Szlovénia
Ü A nemzetiségi parlamenti képviselők Türk elnöknél – Csodának kellene történnie ahhoz, hogy Szlovéniának háromkirályok napjáig új kormánya legyen. Túl messze van még az a pillanat, amikor a parlamenti pártok koalíciót tudnak alapítani. Danilo Türk államfő tegnap fogadta a képviselőcsoportok vezetőit, köztük a nemzetiségi képviselőcsoportot is. Göncz Lászlótól kérdezte Fehér Ilona munkatársunk, hogy milyen álláspontot képviseltek a kormányfőjelölt kérdésében (MMR)
Ü Bemutatták a KerekPerec magazint – Meghitt ünnepi hangulatban és cimbalomzene kíséretében mutatta be a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet tegnap késő délután a lendvai zsinagógában a KerekPerec című magazint. A folyóiratot a Népújság előfizetői az ünnepek után kapják kézhez, de 3.90 euróért meg is lehet vásárolni (MMR)
Szlovákia
Ü A határon túli magyar állampolgárok választójogáról – Az MKP közleménye – „A Magyar Koalíció Pártja üdvözli a Magyar Országgyűlés azon döntését, hogy a határon túl élő magyar állampolgárok szavazati jogot szereznek a magyarországi parlamenti választásokon. Megállapítjuk, hogy Szlovákiában, ahol a határon túl élő szlovák állampolgárok már évek óta rendelkeznek szavazati joggal, pozitív tapasztalatok fűződnek az ilyen megoldáshoz…” (Felvidék.ma/Erdély.ma)
Ü Berényi kifogásolja a kettős mércét: Amit szabad a szlovákoknak, nem szabad a magyaroknak? – A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) üdvözli a magyar Országgyűlés azon döntését, hogy a határon túl élő magyar állampolgárok szavazati jogot szereznek a magyarországi parlamenti választásokon – “Megállapítjuk, hogy Szlovákiában, ahol a határon túl élő szlovák állampolgárok már évek óta rendelkeznek szavazati joggal, pozitív tapasztalatok fűződnek az ilyen megoldáshoz… Meggyőződésünk, hogy a Szlovákiában és az Európai Unió (EU) más tagállamaiban évtizedek óta alkalmazott intézmény Magyarországon is beválik majd. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy ezen lehetőséggel egyedül mi, szlovákiai magyarok nem élhetünk, hiszen nem vehetjük fel szabadon a magyar állampolgárságot” – olvasható Berényi Józsefnek, az MKP elnökének nyilatkozatában (Paraméter.sk)
Ü Az SNS újabb pert nyert Duray ellen – Elutasította a pozsonyi kerületi bíróság az MKP volt stratégiai alelnökének fellebbezését a kártérítés ellen, amelyet az SNS követelt a politikustól. Az ítélet jogerős, fellebbezésnek már nincs helye (Paraméter.sk)
Ü Felkapott a “magyarkártya” a két ünnep között – Ki keresi, ki élteti az ellenségképet – Igor Matovič és Ján Slota is kihasználja a politikai holtszezont, a karácsony és a Szilveszter közötti, általában nyugodt, csendes időszakot a szavazatszerzésre, méghozzá az utóbbi politikushoz megszokott módon, a magyarveszély felhozásával, ellenségkép gyártásával (Paraméter.sk)
Ü Radičová nem lesz uniós bürokrata – Iveta Radičová miniszterelnök elmondása szerint a különféle attraktív ajánlatok ellenére sem tervezi, hogy az uniós szervezetekben vállaljon munkát távozása után a kormány éléről. Megmarad egyetemi oktatónak (Bumm.sk)
Ü Másfél év alatt 23 milliót kaptak a pártok – A szlovákiai parlamenti pártok 2010. júniusától összesen 22,9 millió eurót osztottak el maguk között állami hozzájárulás formájában. A legtöbb pénzt a Smer szerezte, az MKP és a HZDS is kapott támogatást (Bumm.sk)
Ü Duray: Strasbourgig megyek jogorvoslatért – A Pozsonyi Kerületi Bíróság által 2011. november 9-én hozott, december 16-én kézbesített határozat értelmében Duray Miklósnak szlovákul kell bocsánatot kérnie a Szlovák Nemzeti Párttól, amiért azt 2006-ban fasiszta pártnak nevezte. Duray a bírósági döntésnek eleget tesz, de nem nyugszik bele jogainak korlátozásába, akár Strasbourgig is elmegy (Felvidék.ma)
Ü Kettős állampolgároknak szóló útmutató Szlovákiában – Elkészült a Jogsegélyszolgálat szlovákiai magyar állampolgárokat gyakorlati tanácsokkal segítő útmutatója, amelyet a szervezet a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának (SZMK) kérésére állított össze, a dokumentum hozzáférhető a www.jogsegely.sk honlapon. Az SZMK mellett működő Elemzőközpont jogi szakmai műhelye munkatársainak célja az volt, hogy tanácsaikkal segítsenek azokon, akik fontolgatják a magyar állampolgárság felvételét, vagy már elveszítették szlovák állampolgárságukat, valamint eloszlassák az esetleges tévhiteket. A „Kérdések és válaszok a Szlovákiában állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgárok mindennapi életével kapcsolatban” címet viselő útmutatót december 6-án tették közzé. A kérdés-felelet formában íródott anyag több témát érint, köztük a tartózkodás, munkavállalás, vállalkozás, egészségbiztosítás, szociális biztosítás és választójog kérdését, és a közeljövőben tovább bővül az adózáshoz, családjoghoz, szlovákiai felsőoktatáshoz hasonló témakörökkel. Lancz Attila, a jogsegélyszolgálat munkatársa a bevezetőben rámutatott a szlovákiai törvény felemásságára. „Amíg a külföldi állampolgárság megszerzése a szlovák állampolgárság automatikus megszűnésével jár, addig a szlovák állampolgárság megszerezhető az eredeti állampolgárság megőrzésével” – írta. Kiemelte, hogy „Magyarország 2010 tavaszától olyan feltételekkel kínál magyar állampolgárságot a határain kívüli, magyarul beszélő személyeknek, ahogyan Szlovákia 1997 és 2005 között kínált szlovák állampolgárságot a határain kívüli szlovák nemzetiségű személyeknek” (Szabadság)
Ukrajna
Ü 32 százalékkal nőttek az állami büdzsé bevételei – „Ez év első 11 hónapja alatt 284,2248 milliárd hrivnyát tettek ki Ukrajna állami költségvetésének bevételei. Ez 68,948 milliárd hrivnyával, avagy 32 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában” — közölte a Pénzügyminisztérium sajtószolgálata (www.umdsz.uz.ua /RBK-Ukraina/2011.12.28.)
Ü Ukrajna választási megfigyelőket hív – „Ukrajna Külügyminisztériuma azt ígéri, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy kellően megszervezze a szavazást a külföldön tartózkodó ukrán állampolgárok számára” — közölte kijevi sajtótájékoztatóján Oleg Volosin, a tárca tájékoztatási főigazgatóságának vezetője. Az ukrán diplomácia képviselője rámutatott, hogy 2012-ben a külföldön tartózkodó ukrán állampolgárok parlamenti szavazáson való részvételének, illetve a külföldi megfigyelők ukrajnai tevékenységének elősegítése jelenti minisztériumuk tevékenységének egyik fő irányvonalát (www.umdsz.uz.ua /Ukrajinszka Pravda/Interfax-Ukraina/2011.12.28.)
Ü Ma jelentik be Timosenko és Lucenko pártjainak egyesülését – A közlemény szerint a két párt vezetői délben tartanak majd közös sajtótájékoztatót (www.umdsz.uz.ua /Podrobnosztyi/2011.12.28.)
A régió hírei û Világtükör
Ü Népszavazást akarhatnak az írek az új uniós szerződésről – „Állandó népszavazási bizottság létrehozását tervezi Enda Kenny ír kormányfő annak érdekében, hogy a társadalom teljes mértékben felkészülhessen az Európai Unió (EU) új kormányközi szerződését érintő esetleges népszavazásra” – adta hírül szerdán az EUobserver című brüsszeli hírportál a Press Association brit hírügynökség értesülésére hivatkozva (MTI/Bumm.sk)
Ü Párhuzamos minősítői tükrök – Olyan szervezetek ítélkeznek államok fölött, amelyek gyakorlatilag elszámoltathatatlanok. A megállapítás Bernard-Henri Lévy nevéhez fűződik, a híres francia filozófus szerint tarthatatlan az az állapot, miszerint “ha egy cégvezető meghamisítja a könyvelését, börtönbe kerül, de amikor egy Standard & Poor’snál dolgozó beosztott téves minősítésével milliókat tesz földönfutóvá, azért senki sem vonja őt felelősségre“. Lévynek egy francia liberális hetilapban közölt nézeteihez és javaslataihoz csatlakozik meglehetősen “nemortodox” módon Kína, ahol a központi bank kormányzója hazai hitelminősítő ügynökségek felállítását javasolja. Az indok: az erős kutatási és információszerzési képességekkel rendelkező pénzügyi intézményeknek maguknak kellene meghozniuk a befektetési döntéseket, országos szinten pedig – a kormányzat támogatásával – hazai hitelminősítő ügynökségek működtetésére lenne szükség… (Háromszék)
Ü Csalódott a fellebbviteli bíróság Timosenko ügyében hozott döntése miatt az amerikai külügy – „Az USA Külügyminisztériuma csalódásának adott hangot annak kapcsán, hogy a Kijevi Fellebbviteli Bíróság helybenhagyta a Julija Timosenko ügyében korábban hozott ítéletet” — közölte Mark C. Toner külügyi szóvivő (www.umdsz.uz.ua /Interfax-Ukraina/2011.12.28.)
Ü Putyin nem tárgyal az ellenzékkel – Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök nem lát lehetőséget arra, hogy az ellenzékkel tárgyaljon, mivel az szerinte túlságosan szétszabdalt (MNO)
Vélemény, publicisztika, interjú
Ü Mit kezdjünk az önismétlő gazdaságpolitikával? – „Az év végéhez közeledve az eurózóna-válság újraírta az Európai Unió gazdasági kilátásait és vele együtt a hazai költségvetést is. 2012-ben az euróövezet várhatóan recesszióba csúszik, s félő, hogy a sodrás Magyarországot is magával rántja. Miközben hazánk kénytelen volt az IMF-hez fordulni, Orbán Viktor nem adta fel a gazdasági függetlenedés programját sem, mi több, az euróövezet válsága csak megerősítette a kormány szemében az önálló gazdaságpolitika szükségességét. De vajon remélhetünk ettől többet vagy mást, mint korábban? Vajon kódolva van a magyar gazdaságba az eladósodottság és a tőkeszegénység, vagy megtörhető a hagyomány? A Méltányosság Politikaelemző Központ Mit kezdjünk? címmel indított sorozatában azt tűzi maga elé, hogy fontos társadalmi, politikai és gazdasági problémákat boncolgasson, de túlmenve ezen konkrét ajánlatokat is tegyen megoldásukra. Első írásunkban a történelmi múlt visszatéréséről írtunk.Most azt kérdezzük: mit kezdjünk az önismétlő gazdaságpolitikával? Mit kezdjünk azzal, hogy az ország – egyfajta jojóeffektusként – folyamatosan ingáz a „Nyugat-függés” és a „sajátos magyar út” között? Elemzésünkben előbb felvázoljuk az ország pénzügyi-gazdasági problémáinak történeti dimenzióját, majd a szemben álló narratívákat az aktuális gazdasági helyzet okairól. Végül javaslatot teszünk arra, hogy mit tehet a politika azért, hogy kitörjön az önismétlő gazdaságpolitika csapdájából…” 8Lakatos Júlia[1] (Nsz)
Ü Magyarország mindent elveszíthet – Első oldalán számolt be a mai Le Monde arról, hogy “A magyar demokráciát újabb veszély fenyegeti“. A tudósítás idézte Hillary Clinton Orbán Viktorhoz intézett levelét, és megemlítette azt is, hogy nem az Európai Bizottság az egyetlen, amelyet nyugtalanít “Magyarország önkényuralmi rendszere, amely az adósságválságtól törékeny Európát nacionalista modellel fenyegetheti“. A vezető francia lap kiemelte: az új választási törvény akadálya lehet minden politikai alternatívának. “A fülkeforradalom bajnokainak mostantól elég lehet a voksok egyharmada is ahhoz, hogy megőrizhessék hatalmukat“, annál is inkább, mert többségükkel minden parlamenti vitát elfojthatnak. Idézte a beszámoló Szijjártó Péter gúnyosnak szánt elutasító szavait, amelyek szerint “Obama külügyminisztere csak önmagát ismételgeti“. Hivatkoztak a The New York Times egy korábbi írására, amely azt fejtegette “az európai vezetők a magyar EU-elnökség idején elszalasztották az alkalmat, hogy reagáljanak a budapesti elrugaszkodásra. Ez a késedelem annál is sajnálatosabb, hogy Magyarország ezzel a magatartással mindent elveszíthet, ami számít neki, bár az euró hajótörése a legkisebb gondja Orbánéknak” – írta a Le Monde (Nszv)
Ü Schmittpálok – „Minden nap történik valami, amivel a hatalmon lévők tetteikkel túllépnek a tűréshatáron. Pontosítok: minden nap, amikor történik valami ilyesmi, azt hiszem, hogy túllépték azt a bizonyos határt. Hogy most már tényleg elege lesz a népnek abból, ami történik, hogy na ez az utolsó csepp a pohárban: nincs tovább. Elégedetlen és felháborodott tömegek fognak az utcára vonulni; ha annak idején Gyurcsány őszödi beszéde ilyen eredményre vezetett, akkor most már százszor indokoltabb tiltakozni a kormány és annak vezetője ellen. De nem: hiába csapják be az embereket, hiába csapják be, látványosan a tárgyaló partnereket, hiába fogalmaznak nyeglén, lekezelően, hiába veszik semmibe az emberi jogokat, hiába hajítják ki szinte minden órában a demokratikus értékeket, semmi nem történik…” 8Németh Péter (Nszv)
Ü Búcsú a versenytől? – „Szélesedik a júliusban elfogadott magyar egyházügyi törvénnyel szemben létrejött koalíció. Hillary Clinton és az Európai Bizottság után az amerikai törvényhozás alsóházának tizenhárom képviselője is aggályainak adott hangot a jogszabály demokratikus voltát illetően. Mondanom sem kell, hogy e “kodifikációs remekmű” merő anakronizmus. Több mint egy évszázaddal a nagyszerű Wekerle Sándor nevével fémjelzett magyarországi szekularizációt követően ismét a világi hatalom (jelesül a parlamenti patkó kétharmada) döntheti el, melyek az úgymond “bevett vallások”, amelyek állami támogatásra érdemesek. Álljunk meg itt egy pillanatra, hogy hangot adhassak magánvéleményemnek. Az Orbán mögé felsorakozott történelmi egyházak rendszerint azzal indokolják az állami dotáció iránti igényüket, hogy oktatási és egyéb intézményeik közfeladatot látnak el. Tisztelettel megkérdezném azonban: felkérte-e valaha is a szekuláris állam e felekezeteket közfeladatok átvállalására? Másként fogalmazva: tekinthető-e önzetlenségnek, ha valaki közpénzből és nem saját vagyonából jótékonykodik?…” 8Beck Tamás (Nszv)
Ü “Lövészárok-életformát folytatok” – Tőkés László olyan tervet készít a hátralévő két és fél évre, amely az unió kisebbségvédelmi rendszerének kiépítését szorgalmazza – Számba vettük a személyét ért egykori és jelenlegi támadásokat, a balesetnek álcázott merényletet, titkosszolgálati módszereket és újabb terveit. Titkokat is megosztott velünk Tőkés László, az erdélyi magyarok európai parlamenti képviselője, aki nem pályáz újabb alelnöki tisztségre az uniós törvényhozásban (MH)
Ü Hazug spórlás – „Noha az Alkotmánybíróság még nem nyilatkozott a kérdésben, minden jel arra mutat, hogy jövőre a spórlás jegyében egyazon napon választhatunk önkormányzati és parlamenti tisztségviselőket. Groteszk fintora a sorsnak, hogy pont ama decemberi fordulat évfordulóján vita nélkül fogadták el az idevágó törvényt, csattanós pofont mérve sajátos balkáni demokráciánk zsenge orcájára. Abban egyetérthetünk az újabb bizalmatlansági indítványt benyújtó és elbukó ellenzékkel, hogy bólogató statiszták gyülekezetévé fokozták le a parlamentet – nem csak ezzel a törvénnyel, hanem egyáltalán a bizalmi szavazás útján elfogadott jogszabályok folyamával, hiszen ilyenkor az a menetrend, hogy az ellenzék szavaz, és nem lévén elegendő voksa, eleve vesztes csatát vív, a hatalom honatyái pedig nem szavaznak, mert a fegyelem törékeny, és a választók érdekei, akik elvileg szavazni küldték őket oda, amúgy is csak sokadik helyen áll a rangsorban…” 8Benedek István (Népújság)
Ü Két ünnep között – „Amíg a romániai hírközlés kilencven százalékában azzal van elfoglalva, hogy bemutassák, hol és miként karácsonyoztak potentátjaink, merre készülnek, milyen szerelésben szilvesztereznek, s minderre mazsolaként ráhintik a közúti balesetek gazdag krónikáját, azért egy-egy csatornán „megkockáztatják” az ünneprontást is, bevallván, miszerint az ország 2012-ben nem fog felmenő pályára állni, ellenkezőleg, a gazdasági tevékenység további sorvadásával kell számolni. Szép kilátások, igazi „örömteli” hírek! A hagyományosan derűlátó (vagy mindenbe beletörődő!) román nép most már kezdi megváltoztatni hagyományos újév előtti szólását, nincs többé: „Semne bune anul are”, ehelyett egyre többször elhangzik: „Semne rele anul are”. Ez magyarán annak a velős megállapításnak felelne meg: „Új esztendő – lyukas kendő!”…” 8Magyar Lajos (Székely Hírmondó)
Ü Kártyajáték – „Ahogy a gyerekek mondják, mát csak hármat alszunk, hogy elbúcsúzzunk a 2011-es évtől, amely oly sok rosszat hozott, s bármennyire is optimisták szeretnénk maradni, halvány reménysugarak sem mutatkoznak arra, hogy 2012 jobb lesz. Ilyen körülmények között igencsak érthetetlennek tűnhet, hogy a sorozatos megszorító intézkedések és árdrágulások, korrupciós botrányok után miként lehetséges, hogy az ország mai nehéz állapotáért fő felelős Băsescu-párt, amelynek népszerűsége az elmúlt években és az idei év első időszakában is mélyzuhanásban volt, decemberben visszanyert néhány százalékot korábbi megítéléséből, pedig az elemzők többsége nemrég még arról beszélt, hogy a liberális demokrata pártot a 2012-es választások után eltemetik. Az IMAS közvélemény-kutató intézet december első felében végzett vizsgálódásai szerint a fő kormányzópárt iránti bizalom a korábbi 15 százalékról 21 százalékra növekedett, a kormányt jövőre leváltani akaró szociális–liberális szövetség ugyanakkor újabb három pontot vesztett népszerűségéből, s már 50 százalék alá került…” 8Kilin Sándor (Nyugati Jelen)
Ü Zsákutca – „A román társadalom olyan, mint az elefánt: nehezen tanul, és nehezen felejt. Karácsony táján, az ünnepre, a lelki megtisztulásra, az új évre való készülődés közepette immár huszonkét éve az a visszatérő motívum, a bukaresti média fősodra folyamatosan azt sulykolja: mi lett volna, ha…. Mi lett volna, ha 1989 karácsonyán nem lövik le a diktátort, ha nem szűnik meg a jólétinek nevezett, ám valójában látszatokra és hazugságokra épült társadalmi-politikai rendszer. Több mint két évtizede megfontoltan kétféle társadalmi berendezkedést ütköztetnek a hazai médiafogyasztó előtt: azt, amelyben az állam mindenkinek lakást, munkahelyet, tehát viszonylagos egzisztenciát biztosított, illetve amely levette a kezét a polgárokról, rábízva, boldoguljon, ahogy tud. És ezzel sokakat becsalogattak egy olyan érzelmi csapdába, amelyből a többség nem ismeri a kiutat…” 8Rostás Szabolcs (Krónika)
Ü Didereg a remény – „Bizonyára év végi számvetést készít e napokban mind a kormány, mind az RMDSZ, és az is borítékolható, hogy optimizmustól duzzadó lesz mindkettő, mert Románia állítólag (?) egy paraszthajszállal jobban áll, mint mondjuk Magyarország, de rosszabbul, mint a mélyen lenézett szomszéd, Bulgária…” 8Simó Erzsébet (Háromszék)
Ü Felszínen maradni – „Többnyire külső kényszerítő hatások miatt, a felszínen maradás volt az óesztendő jelszava a kormány gazdaságpolitikájában…” 8Borbély Tamás (Szabadság)
Ü Csak a párbeszéd – „Mit kívánunk magunknak az új esztendőben? Józan ésszel, sok egyéb mellett, nem utolsó, inkább az első helyeken azt, hogy legyen sok eredményes párbeszédünk a többségiekkel. Fent is, meg lent is. Vegye már észre mindenki, hogy e nélkül nem megy…” 8Sike Lajos (ÚMSZ)
Ü Az év csalódása – „Traian Băsescunak úgy sikerült két alkalommal is államfői mandátumot nyernie, hogy a választókkal sikerült elhitetnie: más, mint a többi politikus. Hitelességét sokszor éppen az erősítette, hogy kivívta maga ellen szinte a teljes politikai osztály, illetve több társadalmi és érdekcsoport haragját, a „moguloktól” az orvosokon és pedagógusokon át a bankárokig, bírákig…” 8Cseke Péter Tamás (ÚMSZ)
Ü Egy nagykoalíció esélyei – „Tegnap nemzetien gondolkodó, szociálisan érző elnökünk megszólalt a 2012 márciusában esedékes előrehozott parlamenti választások kapcsán, és elmondta, az ország bajaira a nagykoalíció jelenthetne megoldást – ha már az Iveta Radičová vezette nagykoalíció nem vált be, toldjuk meg az elnöki gondolatfutamot némileg maliciózus módon. Ivan Gašparovič ugyan sietett kijelenteni, egyik politikai pártot sem támogatja direkt módon, csak a haza (nemzet?) javát tartja szem előtt, de azt is leszögezte – s ezt a gondolatát valószínűleg többek is osztják –, a választásokat minden bizonnyal a Smer fogja megnyerni, így nem vitás, kivel képzeli el a nagykoalíciót. A kormányzásra újra készülő, ám egyelőre még a legerősebb ellenzéki párt szerepében feszengő Smer pedig – mintegy a karácsonyfa alá a lehetséges koalíciós partnereknek – meg is üzente, a kormányzást koalícióban képzeli el, de csak egy párttal. A márciusig papíron még összetartozó menyecskék pedig szinte nem is tudják, hogyan illegessék magukat a hirtelen fessé, egyre szalonképesebbé lett kérő előtt, akiről elfelejtik, hogy tahó és lábszagú. Hol vannak már 2010 Ficóval soha! melldöngetései…” 8Kocur László (Új Szó)
Ü Csak rosszabb ne legyen! – „Mi mást kívánhatnék egy ilyen viharos, földrengésekben, árvizekben, gazdasági csapásokban bővelkedő év után, amilyen a 2011-es volt, mint hogy legyünk derűlátóak, és bízzunk benne, hogy 2012 nem lesz ennél kellemetlenebb! És hogy jövő ilyenkor sem élünk sokkal rosszabbul. Bevallom, jómagam ennyivel beérném, nekem ez lenne az úgynevezett fenntartható fejlődés…” 8J. Garai Béla (Vajdaságma.info)
Ü Kire számít és miben reménykedik a Magyar Fordulat? – „Az itteni magyar „átlagember”, aki az ünnepi terülj asztalkámnál beszélgetve a politika sikamlós terepére lépve általában megelégszik azzal a megállapítással, hogy „minek ennyi magyar párt”, általában nem is tudja, hogy „mennyi az annyi”. Ágostonról hallott még annak idején, talán azt is hallotta, hogy Páll elhunyt, de a többit – persze a VMSZ kivételével – nem biztos, hogy sikerül beazonosítania. A „négy kicsi” fogott össze karácsony előtt. Szinte magától adódik a mondat folytatása: „az egy nagy ellen”. Habár Csonka Áron, a VMDK elnöke így fogalmazott: „…a fordulat, amire mindenkinek szüksége van, nem valaki ellen, hanem valakiért szól… Fordulatra van szükség, arra, hogy egy célt szem előtt tartva meginduljunk közösségünk talpra állítása felé”. Ha jól emlékszem, a ‘90-es évi választásokon az akkori egyetlen magyar nemzeti párt jelszava volt a Talpra álltunk, megmaradunk! Ma már senki sem áll elő ezzel a jelszóval, hiszen 20-21 éve nálunk nagyon fogy a magyar, akik itt maradtak vagy panaszkodnak, vagy panaszkodnak és külföldre mennének – kivéve, persze, a „tűzhöz közel állókat”…” 8Márton Attila (Vajdaságma.info)
Ü PÁRTÚJSÁG(ÍRÁS) – Avagy, hogyan tájékoztat a Magyar Szó? – „A Magyar Szó karácsonyi (december 24., 25. és 26-i) számának első oldalán, a fejléc alatt, Reálissá válik az igazságtétel címmel Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke „összegzi az elmúlt hónapok történéseit”. A Kabók Erika készített, a pártelnök két fényképével illusztrált, az év folyamán közölt ki tudja hányadik interjú (?) kitölti a lap egész – leginkább a (VMSZ) tisztségviselői számára fenntartott – 14. oldalát. Az újság első oldaláról persze lemaradt a szöveg, hogy „minden kedves olvasónak áldott, békés karácsonyt kívánunk”…” 8Bozóki Antal (http://bozokiantal.blogspot.com)
$ Elemzés, háttér
Ü Dél-tiroli álmok: „El Rómától!” – „Az euróövezet és a közös valuta válságának árnyékában újból a viták középpontjába került a Brenner-hágó két oldalán egy elfeledettnek hitt kérdés: az, hogy az I. világháború végén Olaszország által annektált és a saint-germaini békeszerződésben Rómának ítélt Dél-Tirol a „csizmaállam” része maradjon-e, vagy pedig másutt keresse a jövőjét” – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Két évvel ezelőtt, az Andreas Hofer vezette 1809. évi tiroli népfelkelést megidéző jubileumi ünnepségek alkalmából szintén szóba került Dél-Tirol sorsa. Akkor a Bolzanóban, Innsbruckban és Bécsben hatalmon lévő pártok úgy vélték, hogy Ausztria EU-taggá válásával (1995) és a schengeni rendszer nyomán jelképessé váló határokkal a Brenner-hágó megszűnt „jogtipró határ” lenni. A határellenőrzés megszűnése és a határokon átnyúló együttműködés, az osztrák és olasz tartományi parlamentek és kormányok szaporodó együttes ülései nyomán „újra összenő, amit egykor szétválasztottak” – hangzott az érvelés. A Dél-Tirolt 1945 óta kormányzó Dél-tiroli Néppárt (SVP) pedig a statútumában is rögzített önrendelkezési jog és a (főként az innsbrucki és bécsi ellenzék által táplált) szabadállami és/vagy visszacsatolási ábrándok helyett, az „autonómia dinamizálásában” látta az észak-olaszországi tartomány jövőjét. „Ma más a helyzet” – szögezte le a FAZ bécsi tudósítója. A 2008. évi választásokon az SVP pozíciója meggyengült a tartományi parlamentben: 35 képviselő közül csak 18-at mondhat a magáénak. Időnként alkuba bocsátkozik olasz pártokkal, ami korábban eszébe sem jutott; ezek az alkuk viszont újabb támogatókkal gyarapítják az ellenzéket és annak vágyait. Dél-Tirol jövőjét illetően a „német” ellenzéki pártok – Szabadelvűek (5 mandátum), Dél-tiroli Szabadság (2), Unió Dél-Tirolért (1) – egy „Dél-tiroli Szabadállamért” vagy az Ausztriához való visszatérésért szállnak síkra. Közös vonásuk – a politikai nüánszok és alkalmi súrlódások dacára – a „csak el Rómától” elv hangoztatása. (MTI/Szabadság)
Cikkek
& A határon túli magyar állampolgárok választójogáról
Felvidék.ma 2011-12-28
A Magyar Koalíció Pártja üdvözli a Magyar Országgyűlés azon döntését, hogy a határon túl élő magyar állampolgárok szavazati jogot szereznek a magyarországi parlamenti választásokon. Megállapítjuk, hogy Szlovákiában, ahol a határon túl élő szlovák állampolgárok már évek óta rendelkeznek szavazati joggal, pozitív tapasztalatok fűződnek az ilyen megoldáshoz.
Ennek jegyében a határon túli szlovákok hivatala nemrég felvilágosító kampányba kezdett annak érdekében, hogy a külföldön élő szlovák állampolgárok minél többen vegyenek részt a jövőre esedékes előrehozott parlamenti választásokon. Meggyőződésünk, hogy a Szlovákiában és az Európai Unió más tagállamaiban (pl. Franciaország, Olaszország) évtizedek óta alkalmazott intézmény Magyarországon is beválik majd. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy ezen lehetőséggel egyedül mi, szlovákiai magyarok nem élhetünk, hiszen nem vehetjük fel szabadon a magyar állampolgárságot.
Visszautasítunk tehát minden olyan szlovákiai bírálatot, amely a két országban és az EU más tagállamaiban széles társadalmi támogatottsággal bíró fenti jogintézményt önző politikai számításból, kettős mércét alkalmazva próbálja befeketíteni. A jószomszédi viszony szempontjából károsnak tarjuk, hogy egyes szlovákiai politikai szereplők egy Szlovákiával szövetséges szomszédos állam olyan jogintézményét bírálják, amelyet Szlovákiában is alkalmaznak.
Az MKP az általános és egyenlő választójoghoz fűződő alapvető emberi jog megsértésének tartja, ha bárki kizárólag az adófizetés tényéhez próbálja kötni a parlamenti választójogot. Az adófizetésre épülő választójogi logika alapján a sokat vásárló (sok ÁFÁ-t fizető) külföldiek értékesebbek a szociálisan gyengébb helyzetű (kevés adót fizető vagy adót nem fizető) hazai állampolgároknál. Véleményünk szerint az ilyen adóalapú megközelítés az áruk, a szolgáltatások és a munkaerő szabad mozgását érvényesítő EU keretein belül mára meghaladottá vált. Ûvissza
Berényi József, az MKP elnöke
& Indul az EMNP is az időközi választásokon
Mti/Erdély.ma 2011-12-28
Megeshet, hogy Hargita, Kolozs és Bihar megyében időközi választásokat tartanak, mert Kolozs megyében az augusztusban elhunyt Pálffy Zoltán képviselő helye üresedett meg, míg Bihar megyében Lakatos Pétert, Hargita megyében pedig Gyerkó Lászlót felfelé buktatták.
Ha lesznek időközi választások, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) arra készül, hogy mind Hargita megyében, mind Bihar megyében jelöltet állítson, Kolozs megyével kapcsolatban még nem döntöttek. Igaz, olyan mendemonda is járja, hogy elodázzák a választást, nincs kedvük a kormányzó pártoknak a megmérettetésre, s már idő sincs túl sok, a rendes választások előtt hat hónappal törvény tiltja időközi választások megszervezését. Ûvissza
& Üdvözlik a magyar vokstörvényt az erdélyi pártok vezetői
Krónika 2011. december 28.
Üdvözlik az erdélyi magyar politikai pártok vezetői az Országgyűlés döntését, melynek értelmében jogerőre lép a módosított választójogi törvény, amely szavazati jogot biztosít a határon túli magyarok számára. A pénteken elfogadott jogszabály kimondja: magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok egyéni jelöltekre nem, csak pártlistára szavazhatnak, vagyis elvetették Kövér László házelnök módosító javaslatát, amely külhoni választókerületeket is létrehozott volna. A parlament döntése értelmében a következő általános választás eredményeként 199 tagú lesz az Országgyűlés.
A vegyes választási rendszer egyfordulóssá alakul, a győztes egyéni jelölt után is jár majd töredékszavazat. A mostani 176 egyéni választókerület helyett a jövőben 106 lesz Magyarország területén, az országos listáról 93 mandátumot osztanak ki, a területi listák megszűnnek. Az egyfordulós választáson az a jelölt szerez mandátumot, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot szerzi, függetlenül a megjelentek számától.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Krónikának úgy nyilatkozott, a magyar parlament döntése természetes következménye az állampolgárság megadásának.
„Hangsúlyoztam korábban is: a honosítással együtt kellett járnia a szavazati jog megadásának is, ezt a lépést meg kellett tenni, mert különben kétféle magyar állampolgárságról kellene beszélnünk – mutatott rá a szövetségi elnök. – A választójogi törvény módosítását megelőző szakértői és politikai egyeztetések alkalmával, legutóbb pedig a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) novemberi ülése alkalmával is ismertettük az RMDSZ álláspontját – azt a változatot támogatjuk, mely szerint a külhoni magyarok országos listára szavazhatnak.”
Kelemen Hunor szerint nem lett volna szerencsés, ha a szavazókörzeteket kiterjesztették volna a határon túlra, mint ahogy az sem, hogy a szavazati joggal bíró, nem magyarországi lakhelyű személyek egy vagy akár több képviselőt küldjenek az Országgyűlésbe. „Véleményem szerint egy ilyen változat elfogadása megosztottságot gerjesztett volna a magyarországi és a külhoni magyarok között, másrészt meg behozná a magyar belpolitikát Erdélybe, ami szerintem nem kívánatos.’’ A szövetségi elnök szerint továbbá fontos, hogy a törvény konkrét megoldást ajánljon arra, hogy a határon túli magyarok hogyan tudnak majd élni a szavazati jogukkal.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnöke a nemzetegyesítési folyamat újabb fontos és logikus lépésének nevezte, hogy a kisebbségben élő magyarok is szerepet vállalhatnak az anyaország politikai életében. „A néppárt örömmel fogadta a hírt, számítottunk rá. A pohár teli részét kell nézni, és nem azt, hogy nincs csordultig tele: bár a korábbi egyeztetések alkalmával körvonalazódott egy javaslat arra vonatkozóan, hogy a külhoni magyarok egyéni választókerületekben voksolhassanak saját jelöltjeikre, véleményem szerint ennek a verziónak is lehet örülni, mivel az összmagyar nemzetintegrációs folyamat fontos stációja. Bízunk a magyar kormányban – fogalmazott a Krónikának Toró T. Tibor. – Bátor törvény ez, mely egy olyan időszakban született, amikor emiatt jobbról-balról, kintről és bentről is támadták a magyar kormányt.’’
Toró ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy az új választójogi törvény lehetőséget biztosít a Magyarországon élő kisebbségeknek arra, hogy képviselőt delegáljanak a parlamentbe, ugyanakkor bevezeti a kisebbségek számára a szószóló intézményét. A politikus szerint ez a törvény közvetve is segítheti az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is jelentős előrelépésnek nevezte a választójogi törvény módosítását, és úgy értékeli, a jogszabály révén a nemzet immár a közjog és a közélet területén is egyesülhet. A Krónikának elmondta, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán zajló konzultáció alkalmával javasolta, hogy a határon túli magyar állampolgárok ne kizárólag a magyarországi országos listára szavazhassanak.
„Az elképzelésünk szerint az erdélyi magyarok is tudtak volna képviselőt delegálni a parlamentbe, de a törvény még így is óriási előrelépésnek számít ahhoz képest, hogy 2004. december 5-én, a Gyurcsány-kormány idején az anyaország gyakorlatilag elhatárolódott tőlünk” – nyilatkozta a Krónikának a polgári párt elnöke, aki szerint a polgári párt javaslata azért esett el, mert a magyar kormánynak figyelembe kellett vennie azt is, hogy a szomszédos államok kormányai hogyan reagáltak erre a koncepcióra. Ûvissza
Szerző(k): Gyergyai Csaba
& Prőhle: Nincs elegendő pénz
InfoRádió 2011. december 28., szerda 11:48
Nagy kérdés, hogy milyen eszközök állnak majd rendelkezésre a külpolitikai stratégia megvalósításához, mert pénz nincs – ismerte el a Külügyminisztérium helyettes államtitkára az InfoRádió Aréna című műsorában. Prőhle Gergely szerint a külpolitika alakításakor azt kell nézni, hogy mi fontos a magyar adófizetőknek.
A Martonyi János külügyminiszter által december 19-én, a Magyar Külügyi Intézetben bemutatott külügyi stratégia egy irányt jelez, és egy gondolkodási folyamatot tükröz – mondta az InfoRádió Arénájában Prőhle Gergely EU-kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár.
Prőhle Gergely szerint a külpolitika alakításakor végső soron azt kell nézni, hogy mi fontos a magyar adófizetőknek. Példaként említette az energiabiztonságot, és kiemelte, hogy a külpolitikának tekintettel kell lenni arra, hogy kialakuljon egy mozgástér, ahol lehetőség van arra, hogy diverzifikálják az energiabeszerzést.
A helyettes államtitkár elismerte, hogy a stratégiával kapcsolatban nagy kérdés, milyen eszközöket lehet hozzárendelni. A költségvetési tervezésen már túl vagyunk, és ott a külügyminisztériumnak nagy lehetőségei nincsenek – fejtette ki.
Nincs elegendő pénz, és el kell gondolkodni azon, hogy hol van szükség nagykövetségre és ott hány ember kell – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Prőhle Gergely távlati célként említette a krakkói, a sydney-i és a Sao Pauló-i konzulátus újranyitását. Bezárható nagykövetséget nem említett, mint mondta, csak azt tudja elképzelni, hogy bizonyos helyeken csökkenthető a dolgozók létszáma, vagy újra lehet gondolni, hogy mindenhol érdemes-e megtartani az ingatlant, és nem célszerű-e egyes esetekben inkább bérelni azt.
A helyettes államtitkár szerint nem kell a külföldi véleményformálóknak olyan magas labdákat adni, amit azok könnyen lecsaphatnak. Prőhle Gergely az amerikai külügyminiszter levele kapcsán az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: az idehaza indokolt, de provokatívnak tűnő lépéseket külföldön sokszor nem értik meg.
Hillary Clinton a magyar demokratikus intézményrendszer leépítéséről fejtette ki véleményét Orbán Viktor kormányfőnek. A nol.hu portál szerint a levélben a bíróságok függetlenségével, az új egyházügyi törvénnyel és a média szabadságával kapcsolatos amerikai aggályokról esik szó és arról, hogy a Klubrádió frekvenciáját más adónak ítélték.
Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház világi vezetője bízik abban, hogy januártól radikálisan javulnak az egyházi státuszba kerülés feltételei, és nem csak 14 történelmi egyházat ismernek el. Ûvissza
& Berényi kifogásolja a kettős mércét: Amit szabad a szlovákoknak, nem szabad a magyaroknak?
Paraméter.sk 2011, december 28 – 12:27
A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) üdvözli a magyar Országgyűlés azon döntését, hogy a határon túl élő magyar állampolgárok szavazati jogot szereznek a magyarországi parlamenti választásokon.
“Megállapítjuk, hogy Szlovákiában, ahol a határon túl élő szlovák állampolgárok már évek óta rendelkeznek szavazati joggal, pozitív tapasztalatok fűződnek az ilyen megoldáshoz… Meggyőződésünk, hogy a Szlovákiában és az Európai Unió (EU) más tagállamaiban évtizedek óta alkalmazott intézmény Magyarországon is beválik majd. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy ezen lehetőséggel egyedül mi, szlovákiai magyarok nem élhetünk, hiszen nem vehetjük fel szabadon a magyar állampolgárságot” – olvasható Berényi Józsefnek, az MKP elnökének nyilatkozatában.
A szlovákiai helyzettel kapcsolatban Berényi rámutatott, hogy “a határon túli szlovákok hivatala nemrég felvilágosító kampányba kezdett annak érdekében, hogy a külföldön élő szlovák állampolgárok minél többen vegyenek részt a jövőre esedékes előrehozott parlamenti választásokon”.
“Visszautasítunk tehát minden olyan szlovákiai bírálatot, amely a két országban és az EU más tagállamaiban széles társadalmi támogatottsággal bíró fenti jogintézményt önző politikai számításból, kettős mércét alkalmazva próbálja befeketíteni. A jószomszédi viszony szempontjából károsnak tarjuk, hogy egyes szlovákiai politikai szereplők egy Szlovákiával szövetséges szomszédos állam olyan jogintézményét bírálják, amelyet Szlovákiában is alkalmaznak” – szögezi le a pártelnök.
“Az MKP az általános és egyenlő választójoghoz fűződő alapvető emberi jog megsértésének tartja, ha bárki kizárólag az adófizetés tényéhez próbálja kötni a parlamenti választójogot. Az adófizetésre épülő választójogi logika alapján a sokat vásárló (sok ÁFÁ-t fizető) külföldiek értékesebbek a szociálisan gyengébb helyzetű (kevés adót fizető vagy adót nem fizető) hazai állampolgároknál. Véleményünk szerint az ilyen adóalapú megközelítés az áruk, a szolgáltatások és a munkaerő szabad mozgását érvényesítő EU keretein belül mára meghaladottá vált” – zárul a nyilatkozat. Ûvissza
& „Teljes konszenzusra van szükség” – Egeresi Sándor elvárja a tartományi kormánytól a Vajdaság finanszírozását szabályozó jogszabály tervezetének mielőbbi kidolgozását
Magyar Szó v.ár 2011. december 29., csütörtök
Az elmúlt év elemzésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni a szegénység szembeötlő problémáját, amely megkerülhetetlen kérdése mindennapjainknak – állapította meg Egeresi Sándor, a tartományi képviselőház elnöke tegnapi, újságíróknak szervezett újévi fogadásán. Mint mondta, ennek a gondnak a leküzdése érdekében ajánlotta korábban az államelnöknek, az ország vezetőinek azt, hogy egy, a helyzet javításával foglalkozó szakértői csoportot hozzanak létre.
– A magunk részéről azzal járulhatunk hozzá a probléma leküzdéséhez, ha Vajdaságra összpontosítunk. A tartomány jólétére, fejlődésére és biztonságára. Arra, hogy egy olyan helyet teremtsünk, ahol nemzeti, vallási és egyéb különbségekre való tekintet nélkül mindenkinek ugyanazok a feladatok és kiváltságok jutnak – hangsúlyozta.
Egeresi szerint a következő időszakban valamelyest módosítani kell a vajdasági értékek népszerűsítésén. Mint mondta, ma azzal a helyzettel állunk szemben, hogy ezeket az értékeket nagyobb mértékben ismerik el a nemzetközi politika színterén, mint itthon. Ezen mindenképp változtatnunk kell – húzta alá.
– Nem engedhetjük meg, hogy a modern Vajdaságról szóló elképzelés jókívánságok lajstroma maradjon, még ha az ezzel kapcsolatos elgondolás megvalósításához nem is volt meg a múltban mindig a kellő politikai konszenzus. A vajdaságiak érdeke az, hogy az alkotmányban szavatolt jogok tiszteletben tartása végett megszülessen ez a politikai egyetértés, melynek meghozásában minden vajdasági politikai tényezőnek részt kell vállalnia – fogalmazott Egeresi.
Felszólította a vajdasági kormányt, hogy mihamarabb dolgozza ki a tartomány finanszírozásáról szóló törvény tervezetét, s juttassa azt el az illetékes köztársasági szervekhez megvitatásra. E törvény nélkül, tette hozzá, Vajdaság autonómiája csupán az emlékezetekben élhet majd tovább.
A legutóbbi temerini incidensekről és a másutt történt esetekről szólva a házelnök kifejtette, hogy a megoldás kizárólag a kompromisszumokat nem ismerő határozott reakció lehet, hisz „a vajdasági polgárok biztonságának szavatolása nélkül nincs jövő sem”.
Egeresi az elmúlt esztendő két legjelentősebb személyes élményeként a szentatyával való találkozását, továbbá egyik néhány nappal ezelőtti topolyai élményét emelte ki, amikor is a Bethesda Szeretetszolgálat fogyatékossággal élők napközi otthonában szervezett karácsonyi csomagosztása során az egyik szerb ajkú kislány mondta neki azt: nem számít, ha más nemzetiségűek vagyunk, az igazi Vajdaság éppen ettől szép. Ûvissza
& Csalódott a fellebbviteli bíróság Timosenko ügyében hozott döntése miatt az amerikai külügy
www.umdsz.uz.ua /Interfax-Ukraina/2011.12.28.
Az USA Külügyminisztériuma csalódásának adott hangot annak kapcsán, hogy a Kijevi Fellebbviteli Bíróság helybenhagyta a Julija Timosenko ügyében korábban hozott ítéletet — közölte Mark C. Toner külügyi szóvivő.
„Felszólítjuk Ukrajna kormányát, hogy bocsássák szabadon Timosenkót és egykori hivatalnokait, akiket őrizetbe vettek. Meggyőződésünk szerint lehetőséget kell biztosítani számukra ahhoz, hogy részt vehessenek az ország politikai életében, így a leendő parlamenti választásokon” — hangsúlyozta az amerikai külügy képviselője.
Csak emlékeztetőül: a Kijevi Fellebbviteli Bíróság 2011. december 23-án helybenhagyta a Kijev Pecserszk Városkerületi Bíróság által Julija Timosenko ügyében hozott ítéletet, amellyel 7 év szabadságvesztéssel sújtották a volt ukrán kormányfőt. Ûvissza
& 32 százalékkal nőttek az állami büdzsé bevételei
www.umdsz.uz.ua /RBK-Ukraina/2011.12.28.
Ez év első 11 hónapja alatt 284,2248 milliárd hrivnyát tettek ki Ukrajna állami költségvetésének bevételei. Ez 68,948 milliárd hrivnyával, avagy 32 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában — közölte a Pénzügyminisztérium sajtószolgálata.
A közlemény szerint az említett időszakban 238,827 milliárd hrivnyát tettek ki a büdzsé adókból származó bevételei. Ez 89,2979 milliárd hrivnyával (59,7 százalékkal) több, mint egy évvel korábban.
A szaktárca jelentése szerint 2011. januárja és novembere között 240,2614 milliárd hrivnya folyt be az állami költségvetés általános alapjába, ami 28,6 százalékkal haladja meg a 2010 hasonló időszakában regisztrált mutatót.
Ukrajna összevont költségvetésének bevételei 359,2217 milliárd hrivnyát tettek ki ez év első 11 hónapja alatt, ami 77,026 milliárd hrivnyás (27,4 százalékos) növekedést jelent az egy évvel korábbi mutatóhoz képest. Ûvissza
& Ukrajna választási megfigyelőket hív
www.umdsz.uz.ua /Ukrajinszka Pravda/Interfax-Ukraina/2011.12.28.
Ukrajna Külügyminisztériuma azt ígéri, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy kellően megszervezze a szavazást a külföldön tartózkodó ukrán állampolgárok számára — közölte kijevi sajtótájékoztatóján Oleg Volosin, a tárca tájékoztatási főigazgatóságának vezetője.
Az ukrán diplomácia képviselője rámutatott, hogy 2012-ben a külföldön tartózkodó ukrán állampolgárok parlamenti szavazáson való részvételének, illetve a külföldi megfigyelők ukrajnai tevékenységének elősegítése jelenti minisztériumuk tevékenységének egyik fő irányvonalát.
„Minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy demokratikusak legyenek e választások, s a nemzetközi közösség meggyőződhessen erről” — húzta alá Oleg Volosin.
Csak emlékeztetőül: a következő ukrajnai parlamenti választásokra 2012 októberében kerül majd sor. Ûvissza
& Ma jelentik be Timosenko és Lucenko pártjainak egyesülését
www.umdsz.uz.ua /Podrobnosztyi/2011.12.28.
Ma jelentik be, hogy egyesül a Narodna Szamooborona és a Batykivscsina — közölte ez utóbbi párt sajtószolgálata.
A közlemény szerint a két párt vezetői délben tartanak majd közös sajtótájékoztatót.
Csak emlékeztetőül: korábbi bejelentések szerint a Batykivscsina, a Változások Frontja és a Szvoboda a 225 egyéni szavazókörzetből 150-re kíván összpontosítani a választások során, s össze kívánja hangolni e politikai erők tevékenységét ezen körzetek választási bizottságaiban. Ûvissza
& Az alaptörvénnyel együtt lép hatályba az új nemzetiségi törvény
Budapest, 2011. december 28., szerda (MTI) – Az alaptörvénnyel együtt január 1-jén lép hatályba az új nemzetiségi törvény, amely az eddigieknél több jogot biztosít a Magyarországon élő nemzetiségeknek, ugyanakkor megnehezíti a visszaéléseket.
A sarkalatos törvény az 1993-as jogszabályhoz képest több újítást tartalmaz, és azzal a céllal készült, hogy a nemzetiségek ki tudják teljesíteni kulturális autonómiájukat.
Az új jogszabály már szóhasználatában is változást jelez; a törvény szövege nem kisebbségekről, hanem nemzetiségekről szól. A törvényjavaslatot beterjesztő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ezt a változtatást azzal indokolta, hogy a jövőben nem a “többség-kisebbség” relációjában akarnak gondolkodni, hanem azokat az értékeket akarják kiemelni, amelyekkel a nemzetiségi közösségek kulturális sajátosságaikkal hozzájárulnak Magyarország kultúrájához, az összmagyar kultúrához.
Az új szabályozásra azért is szükség volt, mert az elmúlt években sokan visszaéltek a nemzetiségek jogaival, olyanok, akik valójában nem is voltak a közösség tagjai. Az új törvény ezért egyebek mellett rögzíti, hogy 2014-től csak azokon a településeken lehet majd nemzetiségi választást tartani, ahol a legutóbbi, nemrég véget ért népszámláláson legalább harmincan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat, akár az elsődleges, akár a másodlagos identitás alapján.
További feltételként a jogszabály előírja azt is, hogy legalább harmincan szerepelniük is kell a nemzetiségi választási névjegyzékben. E névjegyzék 2014-től nyilvános lesz, és folyamatosan vezetik is majd.
A tárca szerint ezek a feltételek a valódi nemzetiségi közösségek számára nem jelenthetnek kihívást, ugyanakkor képesek kiszűrni a visszaélőket, azokat, akik korábban például “családi vállalkozásban” alakítottak kisebbségi önkormányzatokat.
A nemzetiségek számára az új törvény biztosítja a kedvezményes mandátumszerzési lehetőséget a települési önkormányzatoknál, továbbá – meghatározott feltételek mellett – a települési önkormányzat nemzetiségi önkormányzattá alakulhat át.
A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők száma három lesz, ha kevesebb mint százan szerepelnek a nemzetiségi névjegyzékben, illetve négy, ha száznál többen.
A jogszabály úgynevezett médiajogokat is biztosít a közösségeknek. Ez azt jelenti, hogy szabályozzák, a közszolgálati médiában milyen módon és milyen lehetőségekkel jelenhetnek meg a magyarországi nemzetiségek.
A törvény meghatározza a nemzetiségi közösség és a nemzetiséghez tartozó egyén fogalmát. Egyéni nemzetiségi jog a nemzetiséghez tartozás kinyilvánítása, amely az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. Új definícióként meghatározza a nemzetiségi kulturális autonómia, valamint a nemzetiségi általános választások viszonylatában a nemzetiségi szervezet fogalmát, amely az eddigi kisebbségekről szóló törvényben nem szerepelt.
A törvény közösségi nemzetiségi jognak ismeri el a történelmi hagyományokat, a nyelvet, a kultúrát, annak ápolását és gyarapítását, a közösségi névhasználatot, a nemzetiségi földrajzi nevek használatát. Ide tartoznak még a nemzetiségi nevelési, oktatási jogok, az intézmény létrehozásának és működtetésének jogosítványai, valamint a nemzetközi kapcsolattartás joga.
A törvény erősíti a nemzetiségek anyanyelvi jogait is. A nemzetiségek által használt nyelvnek számít a bolgár, (romani, illetve beás), a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv, továbbá a roma és az örmény nemzetiség esetében a magyar nyelv is.
Az új törvény rendelkezik a nemzetiségi kulturális autonómia kérdéseiről is, és rögzíti az oktatási és kulturális önigazgatás lehetőségét. Kitér arra is, hogy az állam támogatja a nemzetiségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését, közgyűjtemények alapítását és gyarapítását, a nemzetiségek könyvkiadását és időszaki kiadványainak megjelentetését, a törvényeknek és közérdekű közleményeknek a nemzetiségek anyanyelvén való ismertetését, valamint a nemzetiség családi eseményeihez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven történő lebonyolítását, illetve az egyházaknak a nemzetiség anyanyelvén végzett vallási tevékenységét.
A sarkalatos törvény összhangban van az alaptörvénnyel, amely a preambulumában rögzíti, hogy Magyarország becsüli az itt élő nemzetiségeket, a magyar politikai közösség részének és államalkotó tényezőnek ismeri el őket.
Magyarország tizenhárom, több évszázada jelen lévő és az eddig hatályos törvényben is elismert nemzetiségnek otthona, ezek a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán közösségek. Ûvissza
[1] a Figyelőben előforduló rövidítések:
|
- Nsz =
|
|
- MN =
|
|
- MH =
|
|
- Nszv =
|
|
- EH =
|
|
- MaNcs =
|
|
- ÉS =
|
|
- VH =
|
|
- Vg =
|
|
- Ng =
|
|
- MR =
|
|
- NYEST=
|
Nyelv és Tudomány
|
- ÚMSZ =
|
|
- ÚMKÚ =
|
|
- KISZo =
|
|
- SZFÚ =
|
|
SZÚonline=
|
|
- SZMH =
|
|
| A Figyelőben szemlézett külhoni sajtó |
| Románia |
Bihari Napló, Erdon.ro, Erdély.ma, Hargita Népe, Háromszék, Krónika, Új Magyar Szó, Nyugati Jelen, Szabadság, Transindex, Reggeli Újság, Manna.ro, Erdélyi Napló, Erdélyi Riport, Központ.ro, Szatmári Friss Újság, Szatmári Magyar Hírlap |
| Szlovákia |
Új Szó, Felvidék.ma, Szabad Újság, Szabad Újság Online, Bumm.sk, Paraméter.sk, Komáromi Lapok, Hírek.sk |
| Szerbia |
Magyar Szó, Hét Nap, Pannon RTV, Vajdaság.ma |
| Horvátország |
Új Magyar Képes Újság, Magyar Egyesületek Szövetsége |
| Szlovénia |
Népújság (Lendva), Muravidéki Magyar Rádió |
| Ukrajna |
Kárpáti Igaz Szó, Kárpátalja, KárpátInfo, Beregi Hírlap, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség – Hírek, Kárpátalja.ma |
| Ausztria |
Bécsi Napló |
[1] a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője