Szacsvay Akadémia:Mérlegen a magyar történelem

A Rákosi-féle kommunista pártegyederulam sajátosságairól a Szacsvay Akadémián

A nagyváradi Ady Endre Gimnázium dísztermében folytatódik a Bihar megyei RMDSZ által létrehozott Szacsvay Akadémia nagysikerű,Mérlegen a magyar történelem című magyarságtörténeti előadássorozata. Szeptember 21-én, 18 órától Magyarország szovjetizálása és a Rákosi rendszer címmel tart előadást Gyarmati György, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pécsi Tudományegyetem habilitált professzora, a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója.

Gyarmati György 1976-ban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett történelem-földrajz szakos tanári diplomát. A következő 15 évben az MTA Történettudományi Intézetének munkatársaként kezdte kutatni a 20. század második felének magyarországi politika és társadalomtörténetét. Ezzel párhuzamosan mellékállásban kezdett tanítani a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán, és 1990-ben ide szerződött át főállású oktatónak. 1997-től a korábbi rendszer megfigyeltjeinek és meghurcoltjainak információs kárpótlását biztosító Történeti Hivatal kutatási főosztályát vezette, majd pedig az ennek jogutódaként 2003-ban életre hívott Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatójává választották, s – második ciklusban – ma is ezt a tisztséget tölti be. 1990 óta tanít a Pécsi Tudományegyetem BTK Modernkori Történeti Tanszékén 20. századi magyar történelmet. 2003-ban egy fél éven át a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem vendégtanára volt.

A Magyarország szovjetizálása és a Rákosi-rendszer, 1945-1956 című előadás tudottnak veszi a korszak kronologikus politikatörténetét. Ehelyett arra koncentrál, hogy milyen sajátosságai voltak Magyarországon a kommunista pártegyeduralom kiépítésének és gyors egymás utáni fordulatokkal, illetve rendszerválságokkal terhelt ügyes-bajos működtetésének. A Rákosi Mátyás pártfőtitkár nevéhez kötődő kommunista terroruralom ugyanis már 1952-53 fordulójára az összeomlás szélére került, s az csupán Sztálin agonizálásának hónapjai, halála és hivatalos gyásza mögé rejtve – azzal elfedve – nem vált nyilvános rendszerkrízissé. Ez a válság viszont – már ekkor – olyan mélységű volt, hogy sem a magyar, sem a moszkvai desztalinizációs törekvések nem tudták a rendszert életben tartani. Lényegében ide vezethető vissza, hogy újabb három év elteltével – 1956 őszén – oly látványosan omlott össze az éppen csak elkezdődött forradalom nyitányakor (és nem annak hatására). E zegzugos folyamat felvázolása és értelmezése közepette koncentrál az előadás arra, hogy mit is jelentett Magyarország számára a második világháborút követő egymás utáni rendszerváltások transzformációs vesztesége, illetve a hidegháború 1949-1953 közötti jégkorszakánakkettős hadigazdasági túlterhelése.

Sajtóiroda – Bihar megyei RMDSZ

Bihar megye, Nagyvárad, Unirii (Szent László) tér 2-4.

E-mail: sajtormdszbh@gmail.com