A szimultán oktatás nehézségeire hívta fel a figyelmet keddi politikai nyilatkozatában Pető Csilla képviselő, amelyek a felkészítő osztályokat fogják sújtani. Köztudott ugyanis, hogy a 2013-2014-es tanévtől kezdődően a felkészítő osztály kötelezővé válik.
Ezek az osztályok olyan tanintézményekben (középiskolák, vagy óvodák) működhetnek, amelyek jogi személyiséggel rendelkeznek, vagy jogi személyiséggel rendelkező intézmények részeiként működnek, ahol ugyanakkor akkreditált, illetve működési engedéllyel bíró elemi oktatási szint létezik. A jelenlegi gyakorlatra utalva a képviselő elmondta: a kis gyereklétszám miatt sokszor előfordul, hogy az elemi osztályokat csoportosítják, sőt, olykor mind a négy osztály oktatása párhuzamosan folyik. Egyáltalán nem egyszerű a különböző életkorú gyerekek egy időben való tanítása, annál is inkább, hogy újabban egyre gyakrabban kerül szóba a gyerekek túlterheltsége, ami szintén gátat szab az ismeretek optimális elsajátításának. „Számos olyan elszigetelt, illetve kistelepülés létezik Romániában, ahol az elemi oktatás párhuzamosan történik, így a felkészítő osztállyal együtt a tanítóknak összesen öt osztállyal kell majd egy időben foglalkozniuk, ami mind a pedagógusnak, mind a tanulóknak jelentős nehézséget fog okozni” – magyarázta Pető. A gyerekek jogaira vonatkozó egyezményre hivatkozva – amely a mentális és fizikai fejlődés maximális kiaknázhatósági szintjének elérését tűzi ki az oktatás céljául – a képviselő kifejtette: aggodalomra ad okot, hogy miként fog ez a célkitűzés megvalósulni, és egyáltalán milyen eredményessége lehet az ismeretek elsajátításának ebben a párhuzamos nevelési-oktatási rendszerben.
Derzsi Ákos keddi képviselőházi felszólalásában nehezményezte az étkezési jegyek megadózását. Tekintettel arra, hogy a költségvetési bevételeket jelentős mértékben sújtotta a gazdasági-pénzügyi válság, a bevételek és kiadások közötti egyensúly megteremtése érdekében, illetve az adózási alap kiterjesztése okán az adóügyi törvénykönyvet módosító 2010. évi 58. számú sürgősségi rendelet eltörölte az étkezési jegyek adómentességére vonatkozó előírást – vázolta napirend előtti felszólalásában Derzsi Ákos parlamenti képviselő. Az étkezési jegyekre a 16%-os jövedelemadó a munkavállalót terheli, a munkáltató tartja vissza és fizeti az állami költségvetés felé. Az intézkedés akkor volna indokolt, ha egy hosszú távú pénzügyi stratégia alapján hozták volna meg, véli a képviselő. Ezzel szemben számos eset bizonyítja, hogy nem egy minden jövedelemre kiterjedő strukturált pénzügyi rendszerrel állunk szemben, hanem csak az elfelejtett, vagy utólag bevételi forrásként azonosított jövedelmekről van szó. Derzsi rámutatott: nyilvánvaló, hogy egy koherens stratégia mentén minden jövedelmet megadóztatnának, ezek összege jóval kisebb volna, ugyanakkor mindenkit egyaránt terhelne. „2010 óta ez az intézkedés nem indokolja a nyereséget, hiszen egyre többen vannak azok, akiknek 30 lej is jelentős összeg. Vigyáznunk kell arra, hogy a jogok, amelyeket biztosítanak ezek az étkezési jegyek, ne zsugorodjanak olyan kicsivé, hogy a jogosultak észre se vegyék azokat” – figyelmeztetett a képviselő.
Tegnapi ülésén, a Kormány elfogadta azt a határozatot, mely 1.200 millió lejes garanciaplafont irányoz elő a Kogălniceanu Programra. Az összeg arányos a Program 2012-es költségvetésével, azt a Nemzeti Garancia Alap biztosítja, tájékoztatott Borbély Károly gazdasági államtitkár.
A Program 2012-es költségvetése 70.000.000 lej, a tavalyi költségvetés (24.000.000 lej) közel háromszorosa. A 2011. szeptember 7-én indult program keretében tavaly év végéig 222 pályázatot hagytak jóvá 17,3 millió lej értékben. Remélem, idén sokkal több sikeres pályázatot fogunk jegyezni, és sikerül a Program költségvetési keretét kimeríteni, mondta az államtitkár.
A Kogalniceanu Program a kis- és középvállalkozások létrehozásának ösztönzését és fejlesztését célozza a 2011–2013-as időszakban, egy olyan hitelkeret révén, amelynek maximális értéke vállalkozásonként évi 125.000 lej, részlegesen támogatott kamattal, állami garanciával (melyet a Garancia Alap biztosít).
A Program fő jellemzői:
- a könnyebb finanszírozáshoz való hozzáférés
- a KKV-k tevékenységének és munkahelyeinek fenntartása
- a KKV-szektor állam felé való tartozásainak csökkentése
A 125.000 lej értékű hitelt az alábbi kedvezményekkel nyújtják: a Gazdasági Minisztérium által nyújtott támogatás értéke legfeljebb 70%-a lejben nyújtott hitel esetén, de nem több, mint évi 6,5%-a hitelkeret állományából elhasznált összegnek. Az állami garancia értéke a hitel értékének maximum 80%-a lehet, de nem több mint 100.000 lej.
Bővebb információk a Programról a http://www.aippimm.ro/ honlapon találhatók.
Tegnap elfogadta a Képviselőház, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációjára vonatkozó törvénytervezetet, tudatta lapunkkal Pető Csilla RMDSZ-párti parlamenti képviselő.
Ez egy jelentős eredmény a felsőfokú anyanyelvi oktatás szempontjából, melyet hosszas folyamat előzött meg: szükséges volt a működési engedély megszerzése, továbbá az, hogy legalább három éven keresztül a hallgatók 51 százaléka átmenő jegyet kapjon az államvizsgán, s csak miután ez teljesítve volt, indulhatott el az
akkreditáció folyamata. „Kötő József alelnöknek, Farkas Annának, valamint jómagamnak sikerült kilobbiznunk, hogy a Képviselőház tanügyi szakbizottsága
megszavazta, s tegnap került a plénum elé, ahol 161 igen szavazattal, hét tartózkodás 3 ellenszavazat mellett ment át” – mondta lapunknak Pető Csilla képviselő.
Ezt követően az államelnök jóváhagyása szükséges, s miután az erről szóló törvény megjelent a Hivatalos Közlönyben, az intézményt teljes jogú felsőoktatási intézményként ismerik el, azaz joga lesz többek között államvizsgát szervezni, és a román állam is támogathatja.
Elismerés
A kormány tavaly szeptemberben fogadta el az intézmény akkreditációjára vonatkozó törvénytervezetet, egy évvel azt követően, hogy a Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság (ARACIS) 2010 júliusában jóváhagyta a Sapientia intézményes akkreditációját, derül ki az RMDSZ lapunkhoz továbbított
közleményéből. A szenátus plénuma tavaly, december 6-án döntött jelentős többségi szavazattal a Sapientia Egyetem akkreditálása mellett. A Sapientia EMTE 2001-ben nyitotta meg kapuit a magyar kormány támogatásával, s Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is vannak karai. „Az RMDSZ számára kiemelten fontos az önálló, magyar nyelvű tanintézet akkreditálása. Az erdélyi magyar közösség számára egy olyan intézményt sikerült hivatalosan elfogadottá
tennünk, amely hosszú évtizedekre meghatározza sorsunk és jövőnk alakulását” – nyilatkozta mindezzel kapcsolatban Kelemen Hunor szövetségi elnök,
aki tavaly, Marosvásárhelyen már kijelentette, hogy 2012-ben a tavaszi ülésszak során az RMDSZ elfogadtatja az intézmény akkreditációját.
Bihari Napló, 2012 február 29
Pető Csilla parlamenti képviselő nagyvárad-rogériuszi irodájában, a Dacia sugárút 108. szám alatt a volt munkaszolgálatosoknak nyújt ingyenes tájékoztatást Rollinger György, a Romániai Volt Munkaszolgálatos Katonák Partiumi Egyesületének alelnöke március 2-án, pénteken 11 és 13 óra között.
Page 1 of 612345»...Last »
