Országos RMDSZ hírek: 2012. január 25, szerda



Kelemen Hunor szövetségi elnök az Alkotmánybíróság döntéséről

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elfogadja az Alkotmánybíróság döntését, ám amíg nem látja ennek részletes indoklását, addig nem tudhatja, hogy a jogszabály mely pontjai alkotmányellenesek – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök ma, január 25-én, azt követően, hogy a testület alkotmányellenesnek nyilvánította az idei önkormányzati, illetve parlamenti választások összevonásáról szóló törvényt, amelyet 2011. végén a Kormány felelősségvállalással fogadott el. „Ebben a pillanatban az Alkotmánybíróság döntése a fontos, és ha a választások összevonására vonatkozó rész alkotmányellenes, akkor a helyhatósági választásokat nem tarthatjuk meg ősszel” – nyilatkozta az RMDSZ elnöke.

Hozzátette, a kormánykoalíciónak el kell fogadnia a döntést, majd részletesen elemeznie kell az Alkotmánybíróság részletes indoklását ezzel kapcsolatban.

„Az Alkotmány nagyon világosan fogalmaz: abban az esetben, ha egy törvénynek néhány cikkelyét alkotmányellenesnek nyilvánítják, akkor azokat a Parlament módosíthatja, javíthatja az Alkotmánybíróság döntése értelmében” – szögezte le Kelemen Hunor szövetségi elnök.

Az Alkotmánybíróság döntésének csupán politikai következményei lesznek

Az Alkotmánybíróság döntésének csupán politikai következményei lesznek a kormányra nézve – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes a helyhatósági és a parlamenti választások összevonásának ügyében hozott szerdai alkotmánybírósági döntés kapcsán.

- Még nem láttam az Alkotmánybíróság indoklását, de ezt a döntést tiszteletben kell tartani, hiszen ez kötelező érvényű. A koalíciónak elemeznie kell a helyzetet, és közös álláspontot kell kialakítania – fejtette ki a miniszterelnök-helyettes. “Amennyiben az indoklás a helyhatósági választások megváltoztatott időpontjára vonatkozik, úgy azokat az eredeti időpontban, június közepén kell megtartanunk. Azután meglátjuk, mi lesz a parlamenti választásokkal” – mondta a politikus, aki szerint két lehetőség létezik: egyik esetben a parlamenti választásokat az eredetileg kitűzött időpontban, novemberben tartanák, másik esetben időben közelebb hoznák azokat a helyhatósági választásokhoz.

„Itt nem csupán a kormány, hanem az egész kormánykoalíció szándékáról van szó. Az Alkotmánybíróság döntésének csupán politikai hatása lesz, hiszen a kormány mindeddig semmilyen adminisztratív intézkedést nem hozott a választásokat illetően. Tehát a koalíciónak az a kötelessége, hogy elemezze a kialakult helyzetet, és minél hamarabb közös nevezőre jusson az ügyben. A kormány felelősséget vállalt ezért a döntésért, de a felelősségvállalás mögött az egész kormánykoalíció döntése áll – mutatott rá Markó Béla miniszterelnök-helyettes.

Az RMDSZ partner-szervezetei is bekapcsolódnak a Civil Konzultációba

Az RMDSZ Szociáldemokrata Platformjának (SZDP), illetve a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének (RMDE) vezetőivel találkozott Kovács Péter szövetségi főtitkár. A 2012. január 25-én, Kolozsváron megszervezett tanácskozáson a két testület által jelzett problémákat, illetve aktuálpolitikai kérdéseket beszéltek meg.

A felek megállapodtak abban, hogy az SZDP és az RMDE részt vesz az RMDSZ Főtitkársága által kezdeményezett és koordinált Civil Konzultációban, amelynek a lényege, hogy a törvényhozási folyamatba becsatornázásra kerüljön a civil és a szakmai szervezetek tudása, tapasztalata, gyakorlati ismerete. A két szervezet elsősorban aszociális jellegű törvények kidolgozási és módosítási folyamatában kíván részt venni.

A Szociáldemokrata Platform képviselői elmondták, hogy megítélésük szerint Romániának alkalmazni kellene a progresszív, vagy legalább a kétkulcsos adózási rendszert, hiszen elemzésük szerint ez előnyösebb lehetne az alacsony keresettel rendelkező munkavállalók számára. Ebben a vonatkozásban megegyezés született, hogy a Főtitkárság megrendel egy hatástanulmányt, amely az egykulcsos, illetve a progresszív adózás előnyeit és hátrányait tartalmazza, a romániai gazdasági valóságra kivetítve.

A két szervezet jelezte, hogy a munkatörvénykönyv, és a szociális kerettörvényben lévő mintegy 15 módosításra váró törvény, illetve ezek végrehajtási rendeletei vonatkozásában  javaslatokat fogalmaznak meg. A Főtitkárság vállalta a szervezetek és a parlamenti csoport közötti közvetítői szerepet.

A megbeszélésen a Szociáldemokrata Platform részéről jelen volt Gál Éva elnök, Kira Miklós ügyvezető elnök, Gulácsy Pál szervezési alelnök, valamint Bánhegyesi József gazdasági alelnök. A Romániai Magyar Dolgozók Egyesületét Láng János-Tamás elnök, Miklós György alelnök és Nagy Károly tanácsos képviselte.

Európai szolidaritás a kisebbségi kérdésben

Az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi munkacsoportjának számos tagja, az Európai Nemzetiségek Föderális Uniójának (FUEN) vezetősége és több érdeklődő vett részt azon a Winkler Gyula RMDSZ-es EP képviselő által szervezett kerekasztal-megbeszélésen, amelynek témája a kisebbségi tematikájú európai állampolgári kezdeményezés volt. A szerdai brüsszeli rendezvényt és a kezdeményezést üdvözölte Tabajdi Csaba, a kisebbségi frakcióközi munkacsoport új társelnöke, méltatva az RMDSZ javaslatát. Jan Diedrichsen, a FUEN igazgatója, köszönetet mondott az RMDSZ kezdeményezéséért és a szervezet 90 tagjának támogatásáról biztosította az új eszköz hasznosításának tervét.

Winkler Gyula vázolta az RMDSZ és a FUEN közös indítványát, hogy az európai állampolgári kezdeményezés eszközét felhasználva, az európai kisebbségi szervezetek kisebbségi keretszabályozás megalkotását kérjék az Európai Uniótól. Az eddigi egyeztetések konklúzióját ismertetve és utalva az elmúlt két évtizedben sorozatosan kudarcba fulladt hasonló kezdeményezések tapasztalataira, az RMDSZ képviselője a leginkább hasznosítható jogi precedensnek a roma stratégiát nevezte, amely tavaly európai keretet teremtett a roma kérdésre vonatkozó intézkedések meghozatalához és nemzeti stratégiák megalkotásához.

„Meg kell találnunk az európai őshonos nemzeti kisebbségek érdekeinek közös nevezőjét. Erős partnerséget, szolidaritást kell kialakítanunk a kisebbségek reprezentatív szervezeteivel. Össze kell kapcsolnunk a nyugat-európai kisebbségek és a közép-kelet-európai térség kisebbségi szervezeteinek jogköveteléseit, egységes európai fellépést kell elérnünk. Ellenkező esetben a korábbi kezdeményezésekhez hasonlóan az állampolgári kezdeményezés is kudarcra van ítélve. A tét, hogy váljon európai üggyé az őshonos nemzeti kisebbségek kérdése, az Európai Bizottság fogadja el a kezdeményezés elindítását, egy millió európai polgár aláírásával támogassa a kezdeményezést, és végül a Bizottság alkosson keretszabályozást” – fogalmazott az ülésen Winkler Gyula. Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője hozzászólásában a kisebbségi érdekérvényesítés tapasztalatainak hasznosításáról beszélt és reményét fejezte ki, hogy sikerülni fog egy jó alapot képező konszenzusos szöveget alkotni, amelyet a tagállamok fenntartás nélkül elfogadhatnak.

Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője a korábbi kisebbségi kezdeményezések tartalmát ismertette, és megállapította, hogy az azokban foglalt javaslatok ma is érvényesek, még akkor is, ha nem sikerült elfogadtatni az Európai Unió intézményeivel. Markó Attila úgy fogalmazott, hogy a mostani kezdeményezés során érdemes lesz hasznosítani az Európai Tanács és az EBESZ kisebbségi tematikájú szabályozásait, hiszen az új jogi eszköz lehetőséget ad arra, hogy a röviden megfogalmazott kezdeményezés mellé a polgári bizottság szabályozás-tervezetet is csatoljon. Az államtitkár hozzátette, hogy egy ilyen kezdeményezés sikeréhez minél több európai kisebbségi szervezet, ernyőszervezet és politikai szereplő támogatása szükséges, hiszen a cél az, hogy minden európai közösség megfelelő válaszokat találjon sajátos problémájára.

Vincze Loránt, az RMDSZ nemzetközi kapcsolatokért felelős titkára ismertette az állampolgári kezdeményezés részleteit, a szükséges technikai lépéseket. Kitért a kezdeményezés regisztrációjának procedúrájára, amelynek során az Európai Bizottságnak lehetősége van arra, hogy egy, az uniós kompetenciáján kívül eső indítványt még az aláírásgyűjtést megkezdése előtt elutasítson. Ugyanakkor tekintettel kell lenni a különböző határidőkre, egy kezdeményezés összességében húsz hónap alatt kivitelezhető – összegzett a nemzetközi kapcsolatokért felelős titkár.

A tanácskozáson Winkler Gyula bemutatta az RMDSZ és a FUEN közös nyilatkozatát, amely együttműködésre és együttdolgozásra kéri fel az európai őshonos kisebbségi szervezeteket az állampolgári kezdeményezés előkészítésében és kivitelezésében. A közös nyilatkozathoz a kezdeményező mellett csatlakozott a kisebbségi frakcióközi munkacsoport vezetősége, az európai nemzetiségek ifjúsági szervezete (YEN) és a Dél-tiroli Néppárt is. A dokumentum hivatkozik a Lisszaboni Szerződésre, amely a kisebbségeket európai értéknek nevezi, utal azokra a nehézségekre, amelyekbe a kisebbségi szervezetek ütköznek a hazai érdekérvényesítő erőfeszítéseik során, a kisebbségi közösségek fogyására és fenyegetettségükre, a gazdasági válság által egyre nehezebb helyzetbe kerülő kisebbségi oktatási-, kulturális- és médiaintézményekre, ugyanakkor az európai jó gyakorlatok hasznosításának hiányára. Mindezek tükrében a nyilatkozat az őshonos nemzeti kisebbségek megmaradása és védelme érdekében Európai kisebbségi keret megalkotását célzó állampolgári kezdeményezés elindítását tűzi ki célul és felkéri az európai kisebbségi szervezeteket és népcsoportokat, hogy csatlakozzanak egy összeurópai sikeres aláírásgyűjtési kampányhoz.

Maros megye: tavaly 699 család pályázott Zöld Házra

Jelenleg 194 pályázatot hagyott jóvá a Környezetvédelmi Alap

A Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium egyik legnépszerűbb programjára, a magánszemélyeknek szóló Zöld Ház programra két év leforgása alatt több mint negyvenkét ezer család pályázott – nyilatkozta Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter január 25-én.

A Zöld Ház programot a minisztérium először 2010. július 1-én indította, 110 millió lejes költségvetéssel, amely lakosságarányosan volt elosztva az ország megyéi között, illetve újraosztva több alkalommal annak megfelelően, hogy melyik megyében milyen érdeklődés mutatkozott a program iránt – tudtuk meg a környezetvédelmi minisztertől.

Borbély László véleménye szerint már az első évben nagy volt a polgárok érdeklődése a program iránt, hiszen 2010-ben a polgárok összesen 18.361 pályázati iratcsomót adtak le a Környezetvédelmi Alaphoz, melyből a pályázati ellenőrző bizottság több mint 16 ezret hagyott jóvá. Az elkészített beruházások megtérítésére az Alap több mint 67 millió lejt utalt ki.

Maros megyéből érkezett pályázatok kapcsán a miniszter elmondta: 2010-ben 339 kifizetési kérelem érkezett be az Alaphoz, ebből 311 kérelem esetében megtörtént a kifizetés. A Maros megyei családoknak kiutalt támogatás értéke meghaladja az egy millió nyolcszázezer lejt – hangsúlyozta Borbély László.

A tavalyi pályázati szesszió eredményeiről a miniszter elmondta: 2011-ben országos szinten 23.938 pályázati iratcsomó érkezett be a Zöld Ház programra. A leadott pályázatokból az iratokat ellenőrző bizottság 7.373 pályázatot hagyott jóvá.  A jóváhagyott pályázatok értéke körülbelül 45 millió lej.

A pályázatok elbírálásának ütemével kapcsolatosan Borbély László kiemelte: a 2011-es kiírás keretén belül leadott pályázatokból a Környezetvédelmi Alap szakemberei jelenleg több mint 9 ezret bíráltak el. 2011-ben Maros megyéből 699 pályázati iratcsomó érkezett az Alaphoz, ebből a szakemberek jelenleg 194 pályázatot hagytak jóvá.  A jelenleg jóváhagyott iratcsomók értéke meghaladja a 987 ezer lejt – hangsúlyozta a miniszter.

A pályázatok kiértékelése az iratcsomók leadási sorrendje szerint történik. Azon polgárok, akik hamarább tették le a pályázataikat, hamarabb fogják megtudni az eredményt. A sikeres pályázók februárban mehetnek a Környezetvédelmi Ügynökséghez, hogy aláírják a szerződéseket – mondta Borbély László.

Az elbírálások eredményei hamarosan megtekinthetőek a Környezetvédelmi Alap honlapján (www.afm.ro).

Több európai támogatást az új tagállamok kis és közepes vállalkozásainak

A kis- és középvállalkozókat érintő bürokrácia csökkentése, a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése, az európai intézmények lényeges információinak elérése, új, a KKV-kat támogató szolgáltatások, amely révén az EU-n kívüli piacokra is betörhetnek – többek között ezeket a témákat vitatták meg kedden az Európai Parlamentben megtartott kerekasztal megbeszélésen. Az európai KKV-k és a nemzetközi kereskedelem című rendezvényen Winkler Gyula a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, az INTA tagjaként vett részt.

Az RMDSZ európai parlamenti képviselője hozzászólásában az új és régi tagállamokban működő kis- és középvállalatok közötti fejlődési eltérések problematikáját vetette fel, kiemelve, hogy szükség van megoldásokat találni, hogy az új tagállamok KKV-i leküzdhessék azokat a nehézségeket, amelyekkel találkoznak, ellentétben a nyugati tagországokban működő vállalataival.

Az európai KKV-k nemzetközi terjeszkedése kiemelt célja az EU-nak, ebből kiindulva Winkler Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottságnak meg kell találnia az egyensúlyt a kommunikáció és a KKV-ék támogatására vonatkozó belső intézkedések, valamint a KKV-k unión kívüli piacra jutásának megsegítése között.  Ilyen értelemben az RMDSZ EP-képviselője azt javasolta a Bizottság képviselőinek,  hogy ne hagyják figyelmen kívül a regionális és az EU közvetlen szomszédaival megköthető kétoldali kereskedelmi egyezményekben rejlő lehetőségeket, amelyek elsősorban az európai KKV-knak hozhatnak előnyöket.

Winkler Gyula ugyanakkor kitért egy, elsősorban a közép- és kelet-európai kis- és középvállalatokat érintő problémára is, megemlítve a finanszírozásokhoz való nehéz hozzájutást, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy minden tagállamnak megvan a saját szabály- és támogatási rendszere az exporttevékenységet folytatni kívánó KKV-kra vonatkozóan.

Calleja Crespo, az EB Ipari Főigazgatóságának igazgatóhelyettese elmondta: a KKV-k nemzetközi terjeszkedésének folyamata többet jelent, mint az európai kis- és középvállalatok piacra jutása, például a brüsszeli forrású információs körforgás javítását is szeretnék elérni helyi, regionális és országos szinten. Elismerve, hogy túl sok ideig elhanyagolták a kis- és középvállalatok szerepét az európai gazdaságban, az igazgatóhelyettes kiemelte, hogy a Bizottság által kezdeményezett, KKV-ék nemzetközi terjeszkedésének folyamata szorosan kapcsolódik a 2008-ban elfogadott Európai Kisvállalkozói Törvényhez. Calleja Crespo azt is elismerte, hogy drámai a helyzetük a kis- és középvállalatoknak, amelyeket a gazdasági és pénzügyi válság súlyosan érintett. Jelenleg az Európai Unióban hozzávetőlegesen 23 millió kis- és középvállalkozás működik.

Az Európai Bizottság „Kisvállalkozások a nagyvilágban – kkv-k globális érvényesülését segítő új partnerség” című közleményének jelentéstevője az INTA részéről Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője.