Országos RMDSZ hírek: 2012. január 30, kedd

Kelemen Hunor szövetségi elnök: megvárjuk az Alkotmánybíróság indoklását

A mai, január 30-i koalíciós tárgyalásokat követően Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke leszögezte: „megvárjuk az Alkotmánybíróság részletes indoklását, majd annak tanulmányozása után beszélünk arról, hogy az idei választások kapcsán milyen döntéseket kell meghoznunk, mikor és milyen módon szervezhetők meg a választások Romániában”.

A szövetségi elnök szerint az Alkotmánybíróság részletes indoklása csütörtökön jelenik meg.

Mint az ismeretes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nevében január 25-én Kelemen Hunor szövetségi elnök azt mondta, tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését, ám amíg nem látja ennek részletes indoklását, addig nem tudhatja, hogy a jogszabály mely pontjai alkotmányellenesek. Ezt az RMDSZ elnöke azt követően nyilatkozta, hogy az intézmény alkotmányellenesnek nyilvánította az idei önkormányzati, illetve parlamenti választások összevonásáról szóló törvényt, amelyet 2011. végén a Kormány felelősségvállalással fogadott el.

Borbély László: tovább kell csökkentenünk a bürokráciát

Elsődleges fontosságú a különböző engedélyeztetési procedúrákkal kapcsolatos bürokrácia további csökkentése. Prioritás a környezetvédelmi törvények betartása, de véget kell vetnünk az intézményekre néha annyira jellemző „papírokkal való betemetkezésnek” és fel kell számolnunk a különböző átfedéseket – nyilatkozta Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter az országos, regionális és megyei környezetvédelmi ügynökségek találkozóján.

Egy másik terület, amely a miniszter véleménye szerint kiemelten fontos, az a környezetvédelmi ügynökségek által kiadott szabályozó okiratok minősége. Oda kell figyelnünk a szabályozó iratok minőségére, a működési és ellenőrzési kritériumok egyértelműek kell legyenek – hangsúlyozta Borbély László.

Beszédében a miniszter kitért az európai uniós források nyújtotta lehetőségek fontosságára, és arra kérte a Környezetvédelmi Operatív Program keretén belül pályázó ügynökségeket, hogy tekintsék a legfontosabb prioritásnak az uniós pénzek lehívási ütemének felgyorsítását.

A találkozón szó volt azokról a közös erőfeszítésekről, amelyeket a minisztérium és az Országos Környezetvédelmi Ügynökség szakemberei annak érdekében tesznek, hogy feloldják a Kiotói Egyezmény alkalmazását felügyelő bizottság Romániára vonatkozó tilalmát. A miniszter véleménye szerint ez irányban már történtek fontos lépések.

Az eseményen jelen volt Abos Gábor, a Környezetvédelmi Ügynökség elnöke, Balogh Sándor, az Országos Erdészeti Hivatal aligazgatója és Szabó Ilona, az Erdészeti Igazgatóság vezérigazgató-helyettese is.

Moldován József az Erdély 2020 stratégiáról: számítunk az erdélyi emberekre!

“Gazdasági alapelv, hogy tervezés nélkül, megtervezett irány és mellérendelt források nélkül nem lehet haladni. A legkisebb cégnek is szükségszerűen kell megterveznie saját célkitűzéseit és pénzügyi forrásait. Nagyobb léptékben is ugyanez a helyzet, és az RMDSZ Gazdasági Tanácsa által nemrégiben ismertetett Erdély 2020 stratégia nem egyéb, mint szükségszerűség: az RMDSZ-nek, mint bármely más politikai alakulatnak, feltétlenül gondolkodnia kell ilyen, gazdaság-stratégiai kérdésekről is” – hangsúlyozta Moldován József távközlési államtitkár, a Gazdasági Tanács tagja.

Moldován szerint a testület a tervezés során nagy hangsúlyt fektet az európai alapokra. “Az európai alapok lehívásával próbáljuk a gazdasági válság hatásait enyhíteni, és annak ellenére, hogy Románia mindeddig nem kezelte a kellő hatékonysággal ezeket az alapokat, mégis jelentős tőkeáramlás történt az ország költségvetésébe. Ezért továbbra is úgy kell terveznünk, hogy ezeket a lehetőségeket tekintetbe vegyük” – tette hozzá az államtitkár.

Moldován József szerint a Gazdasági Tanács bejáratott európai módszertan szerint végzi ezt a tervező munkát. “Kormányzati tényezőként az RMDSZ hozzáfér ezekkel az alapokkal kapcsolatos információkhoz, hiszen napi mint nap ezek lehívásával, kezelésével foglalkozunk. Már most szinte százszázalékosan meg tudjuk ítélni, hogy mekkora lesz az az összeg, amelyet az ország európai alapokból le tud hívni a következő, 2020-ig terjedő időszakban. Ugyanakkor ésszerű, hogy saját fejlesztési területeinket annak megfelelően alakítsuk, ahogyan az Európai Unió is felosztotta és fejleszti ezeket a területeket. Nem gondolkodhatunk olyan irányokban, olyan ágazatokban, amelyeket az EU nem kezel prioritásként 2014. és 2020. között, hiszen azokra uniós pénzforrások sem állnának rendelkezésre” – hangsúlyozta az államtitkár.

Moldován József úgy véli, az Erdély 2020 stratégia kivitelezésében az RMDSZ számíthat a nem magyar erdélyiekre is. „Természetesen nem foglalkozunk kizárólag az erdélyi magyarokkal, ez egyébként lehetetlen is lenne. Egész Erdéllyel foglalkozunk, hiszen velünk együtt itt élnek más nemzetiségű emberek is, akiknek ugyanaz az érdekük, mint nekünk: fellendíteni a térséget. Ha ez a stratégia valós alapokon áll – márpedig ott áll –, akkor más nemzetiségű emberek is támogatni fognak törekvésünkben” – tette hozzá a Gazdasági Tanács tagja.

Szakterületével, az infokommunikációs társadalom (IKT) területével kapcsolatosan a távközlési államtitkár kifejtette: „A tavalyi kongresszuson elfogadott RMDSZ-program kormányzati program, amelyen belül az infokommunikációs társadalom területét én dolgoztam ki, és amely ugyanazokat a tételeket tartalmazza, amelyek az Erdély 2020 stratégiának is részei. A Gazdasági Tanács által kidolgozott stratégián belül már sokkal konkrétabban fogalmazzuk meg mindazt a célkitűzést, amelyek az IKT-hez kapcsolódnak: vannak olyan középtávú célok is, amelyeknek alapjait még a jelenlegi kormányzati ciklusban kell lefektetni.”

Annak kapcsán, hogy az RMDSZ-szel rivalizáló erdélyi magyar politikai alakulatok egyes vezetői szerint a Szövetség nem lenne illetékes jövőre vonatkozó gazdasági tervekről beszélni, Moldován József úgy vélekedett: „Mi eddig is teljes felelősséggel tettük meg mindazokat a lépéseket, amelyek a gazdasági helyzet javítását célozták. Konkrét példákat tudunk felhozni arra, hogy sikerrel képviseltük az egész ország érdekein belül az erdélyi régiók érdekeit. 2011-ben például a gazdaság, egészségügy, oktatás, közigazgatás, művelődés és egyéb területek informatizálásában tettünk nagy lépéseket.”

Az államtitkár hangsúlyozta: a kis- és középvállalkozások számára több mint hatvanmillió lej összegű finanszírozást sikerült lehívni. Az egészségügyi szolgáltatások informatizálása keretében két nagy projekt került finanszírozásra: az elektronikus kórlap felállítására, illetve az elektronikus recept kiállítására vonatkozó projektek, 171,7 millió lej értékben. Ezenkívül helyi szintű pályázatok keretében az összesen mintegy hatvanmillió lejből a kolozsvári sürgősségi gyermekkórház, a Kovászna megyei Fogolyán Kristóf sürgősségi kórház, a szebeni katonai sürgősségi kórház, a margittai kórház jut pénzalapokhoz. Ami az oktatást illeti, Hargita megyében az e-oktatás projekt keretén belül kétmillió eurós finanszírozással a diákok önképzését szolgáló elektronikus platform jön létre. A közigazgatás területén az összesen 142 millió lej költségvetésű e-kormányzás program Szatmár, Kovászna, Hargita, Maros megyéket is jelentős mértékben érinti. A művelődés területén a kulturális értékek digitalizálására fordított alapok nagy része ugyancsak Erdély felé irányul. Az adóhivatalok kapcsolt rendszerbe állítására, informatizálására konkrét példa, hogy tavaly augusztustól már egyes nyilatkozataikat a hazai kis- és középvállalkozók digitalizált formában tehetik le az adóhivataloknál, ami sokkal átláthatóbbá teszi a pénzügyi hivatalok működését, és a vállalkozók számára is egyszerűsíti az adóbevallási procedúrát, az ügyintézést.

Támogatást élveznek olyan programok is, mint például az anyakönyvi dokumentumok online kibocsátása. „A program kezdeményezőjeként kijelenthetem, hogy 2012-ben ez a folyamat beindul, és a rendszer működőképessé válik. Ennek eredménye lehet például az is, hogy olyan erdélyi magyarok is igényelhetik majd az anyakönyvi irataik beiktatását, akik – vagy akiknek a hozzátartozói – külföldön élnek, és az újszülötteket a bürokratikus akadályok miatt nem jegyeztethették be itthon” – fogalmazott Moldován József. Az államtitkár szerint még konkrétabb példa arra, hogy az RMDSZ az erdélyi településekre koncentrál az IKT területén is, hogy tavaly olyan térségekben sikerült felállítani telefonszolgáltatást és internetes elérhetőséget biztosító antennákat, amelyek eddig fehér foltok voltak. „Szatmár, Temes, Maros, Hargita megyében voltak ilyen zónák, és legutóbb Oroszhegy térségében kapcsoltunk össze olyan falvakat, amelyeknek 2011-ig semmilyen kommunikációs eszköztáruk nem volt. Ez mintegy félmillió lejes beruházást jelent, és akkor még nem beszéltünk a csíkszentmihályi, 346 ezer lejes, illetve a székelyvarsági, 210 ezer lejes antenna-beruházásról. Ilyen előzmények mentén gondolkodunk mi Erdély jövőjén, és senki nem kérdőjelezheti meg ennek jogosságát és hitelességét” – szögezte le az RMDSZ Gazdasági Tanácsának tagja.

Szükséges az őshonos és bevándorló kisebbségek jogainak megkülönböztetése

Kelemen Kálmán a Demokratikus Középpártok Internacionálé konferenciáján

A jövőben bármilyen kisebbségekre vonatkozó nemzetközi határozatnak világosan meg kell különböztetnie az őshonos kisebbségeknek és a bevándorolt kisebbségeknek az egymástól eltérő jogait és elvárásait – áll abban a dokumentumban, amelyet Kelemen Kálmán, az RMDSZ Kereszténydemokrata Platformjának elnöke terjesztett elő Bejrútban, a Demokratikus Középpártok Internacionálé (CDI) nemzetközi konferenciáján. A január 26-27. között zajlott találkozónak két kiemelt témája volt: az arab világban történt változások értékelése és jövője, illetve a sokszínűség elfogadása az újjáépítendő társadalmakban. Kelemen Kálmán az CDI elnökének, Pier Ferdinando Casininak meghívására, kettős minőségben, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) és az RMDSZ Kereszténydemokrata Platformjának (KDMP) elnökeként vett részt a rendezvényen.

Kelemen Kálmán indítványáról elmondta: az őshonos és a bevándorolt kisebbségek elvárásainak és jogainak megkülönböztetése megoldást hozhat a különböző autonómiaformák kialakításában, a még megoldatlan kérdések megválaszolásában. A politikus több nemzetközi jogásznak is eljuttatta beadványát véleményezés végett.

A KDMP elnöke rövid megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel, valamint tanácsosaival, akiket tájékoztatott a romániai aktuálpolitikai helyzetről.

A bejrúti rendezvényen Kelemen Kálmán az RMKDM bronz emlékplakettjét adta át Wilfried Martens EPP- és Pier Ferdinando Casini CDI-elnöknek. A magas rangú politikusok ígéretet tettek arra, hogy idei romániai látogatásaik során folytatni fogják a tárgyalásokat az RMDSZ-el és az RMKDM-el is a közös kérdések minél hatékonyabb megoldása érdekében.

Veszélyben a hajléktalanok

Növekedőben van azon hajléktalanok száma, akiket a Mentőszolgálat és a Rohammentőszolgálat (SMURD) egységei a kórházakba, valamint a szociális otthonokba szállítottak a szélsőséges időjárás következtében.

A mentőautók az elmúlt 24 órában, országos viszonylatban, 241 hajléktalan személyt szállítottak be különböző egészségügyi intézményekbe, valamint szociális otthonokba.

A rendkívűl alacsony hőmérséklet következtében beállt hipotermikus sokknak tulajdonítható halálesetek száma is növekedett, további négy esetet regisztráltak Tulcea, Botoşani, Neamţ, valamint Olt megyében. Ezzel országszinten, a sárga jelzésű meteorológiai figyelmeztetés életbelépésétől mostanig, hatra emelkedett az időjárás következtében elhunyt személyek száma

Az Egészségügyi Minisztérium továbbra is felhívja a lakosság figyelmét, hogy az érvényben lévő sárga jelzésű meteorológiai figyelmeztetés lejártáig kövessék mindenben az orvosok tanácsát, fogyasszanak minél dúsabb vitamintartalmú táplálékot, és lehetőleg kerüljék a nyílt terepen való tartozkódást. Amennyiben ez utóbbi mégsem lehetséges, öltözzenek minél vastagabban és viseljenek sapkát meg kesztyűt.

Az idősebbek, különösképpen azok, akik valamilyen légúti vagy szívbántalmakban szenvednek, ebben a periódusban egyáltalán ne menjenek ki az utcára, mert az alacsony hőmérséklet miatt fokozott veszélynek vannak kitéve.

Ugyanakkor a most uralkodó időjárási viszonyok közepette kerülni kell mindennemű alkohol fogyasztását.

Jogi tanácsadás a képviselői irodában

Ingyenes jogi tanácsadásra várják az érdeklődőket Pető Csilla képviselő nagyvárad-rogériuszi irodájában  február  2-án, csütörtökön 17 és 19 óra között. A Dacia sugárút 108. szám alatt Fenesi Tibor jogtanácsos válaszol a felvetett kérdésekre. Feliratkozni a 0359/179-460-as telefonszámon lehet naponta 9–13 óra között.

Országos RMDSZ hírek: 2012. január 30, hétfő

Borbély László megerősítette: az RMDSZ előrehozott választásokban gondolkodik

- A jelenlegi, megváltozott társadalmi-politikai helyzetben és az Alkotmánybíróság döntése után komolyan el kell gondolkodnunk azon, hogy nem lenne-e jobb előrehozott parlamenti választásokat tartani – jelentette ki Borbély László pénteken, az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) „Többszemközt” című műsorában. Az RMDSZ politikai alelnöke ezzel megerősítette Markó Béla miniszterelnök-helyettes egy nappal korábbi nyilatkozatát, miszerint az elmúlt hetekben felerősödött társadalmi elégedetlenségek miatt a Szövetség részéről támogatható lenne egy ilyen elképzelés. Borbély László közölte, a Szövetség vezető testületei a jövő héten tárgyalnak a kérdésről. – Az RMDSZ nem tart az előrehozott választásoktól, és képes időben felkészülni erre az eshetőségre is. Az elmúlt hetekben a szervezeten belül is voltak viták, pro- és kontra álláspontok, de úgy látom, hogy most változott a helyzet: az előrehozott választások előnye az lenne, hogy az utca hangja is elcsitulna, de konszenzusra jutnánk az ellenzékkel is, hiszen az előrehozott választásokat ők javasolták. Ha pedig egyetértés van a kérdésben, akkor miért ne? Vágjunk bele! – hangsúlyozta a politikus.

A politikai alelnök szerint az előrehozott választások az erdélyi magyar politikán belül is elejét vennék a „parttalan vitáknak”. – Az RMDSZ világosan megfogalmazta: mi felkészültünk a választásokra, ha pedig valaki tárgyalni akar velünk, az jőjjön, és kérje ezt. Nem mi kell menjünk, hanem ők kell jőjjenek hozzánk – mondta Borbély László, aki hozzátette, míg az önkormányzati választásokon esetenként szó lehet együttműködésről, a koalícióként való indulás a parlamenti választásokon elfogadhatatlan a Szövetség számára. -Az RMDSZ részéről egy nagy kompromisszum volt, hogy az EP lista élére javasoltuk Tőkés Lászlót. Azt nem tudjuk elfogadni, hogy a parlamenti választásokon koalícióként induljunk, mert akkor az nyilván nem 5, hanem 8%-os bejutási küszöböt jelentene – mondta a miniszter, aki élesen bírálta az EMNP-t az általa indítani kívánt „közvélemény-kutatás” kapcsán is: mint mondta, a mintegy négyszázezer kérdőív postai kiküldése csupán fölösleges pénzpazarlás, ennek a kezdeményezésnek, azon kívül, hogy célzottan RMDSZ-ellenes, más szerepe nincsen. – Ezek a fiúk nem tudják, mit találjanak ki, mert nem képesek alternatívát felmutatni az RMDSZ-szel szemben. Nos, ezért mondtam, hogy az előrehozott választások elejét vennék a parttalan vitáknak – összegzett Borbély László az ETV-ben.

Megtalálni az utat és az eszközöket a közös célokhoz

22 év után elhangzott az Új Hívó Szó

„Az Új Hívó szó időszerűségét nem kérdőjelezhetjük meg. 22 év után van egy hatalmas tapasztalatunk, vannak intézményeink, eszközeink, a kérdés az, hogy mindazzal, amit elértünk, tudunk-e valamit kezdeni, van-e elég erőnk és bölcsességünk ahhoz, hogy ezekre építsük a közvetkező éveket” – fogalmazott Kelemen Hunor szövetségi elnök január 27-én, pénteken, Kolozsváron azon a tanácskozáson, amelyet a Kolozsvár Társaság szervezett az erdélyi magyar politizálás múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Itt jelen voltak az erdélyi magyar közélet jeles képviselői, értelmiségiek, politikusok. A rendezvény nyitó mozzanataként elhangzott az erdélyi magyarsághoz intézett Új Hívó Szó, amely az összefogás, a közös cselekvés, valamint 2012 fontosságára hívja fel a figyelmet. 1989 decemberében kolozsvári értelmiségiek fogalmazták meg a Hívó Szót, az új felhívás megfogalmazását az elmúlt 22 esztendő történései tették aktuálissá.

„Amikor 1989-ben a Hívó Szó megszületett, egy halálra ítélt nemzeti közösség próbált kitörni egy zárt társadalomból, próbált utat keresni, anélkül, hogy lett volna egy pontos elképzelése arról, milyen változások elé néz, milyen eszközökkel próbálja a céljait elérni. Olyan illúziókat fogalmaztunk meg 22 évvel ezelőtt, amelyekről úgy gondoltuk, hogy elérhetőek, van erőnk, lesznek eszközeink, hogy azokat megvalósítsuk. Kiderült, hogy nem, mint ahogy az is, hogy csak saját magunkra számíthatunk” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke azonban emlékeztetett arra, hogy a történelem folyamán az Erdélyben élő magyar közösség mindig újra tudta teremteni a saját életét, a saját intézményeit. Úgy vélekedett: 2012. nagy kihívása, hogy tovább tudunk-e építkezni. Visszatérni a kilencvenes évek elejére, megpróbálni azokhoz az évekhez igazodni, és azokból kiindulni, nem volna túlságosan szerencsés.
„Ha megértjük, hogyan alakult át a társadalom, akkor a közös célokhoz az eszközöket és az utat is meg fogjuk találni” – fogalmazott. Kelemen Hunor arra hívta fel a figyelmet, hogy ma az erdélyi magyar emberek többsége azt várja el a politikusoktól, hogy elsősorban gazdasággal, munkahelyekkel, a létbiztonsággal foglalkozzanak. Csak ezek után következnek azok a kérdések, amelyek ugyanolyan fontosak, mint a gazdasági, szociális kérdések: az egyetem, az autonómia, mindazok, amelyek az erdélyi magyar identitásához kötődnek.
„Ez nem baj, de nem szabad szembeállítani a kettőt. Képesnek kell lennünk arra, hogy ezeket összeegyeztethessük” – mutatott rá a Szövetség elnöke. Hozzátette: „az erdélyi magyar emberek értékválasztása és a saját érdekeinek az ismerete egészen pontos: az egységes érdekképviseletet 22 esztendő után is értéknek tartják, erre a hátországra, erre a védettségre szükségük van, és nekünk az a feladunk, hogy ezt tudjuk biztosítani. Téves útnak tartják azt, hogy megosszuk a politikai képviseletet, érzik azt, hogy a kettő kevesebb, mint az egy, a három még kevesebb. Arra biztatnak minket, hogy őrizzük meg az egységes parlamenti képviseletet, és ha erre van szükség, akkor nem kell keresnünk más utat.” Kelemen szerint a programok, a politikusok hitelesek kell, hogy legyenek. „Illúziókat nem szabad táplálnunk, olyanokat, amelyekben csalódni fognak az emberek.

Az RMDSZ elnöke kitért az értelmiség szerepére is. Úgy érzékeli, ez visszavonult a közélettől, nem vesz részt ennek alakításában, nagyon ritkán és nagyon óvatosan mond véleményt. „Nekünk ezekre a véleményekre óriási szükségünk lenne, akkor is, ha kritikusak, ha bíztatóak, de azt mondják, hogy igenis, erre a kérdésre azért kell odafigyelni, mert másképpen nem lehet tervezni, nem lehet közösséget építeni” – mondta Kelemen Hunor.

Az értelmiség szerepének fontosságára hívta fel a figyelmet Markó Béla miniszterelnök-helyettes is. Véleménye szerint az Új Hívó Szó nem azt szorgalmazza, hogy politikusok politikai elemzést végezzenek, hanem arról a hiányról szól, amit ő maga is az utóbbi években egyre fájdalmasabban érzékel, azt, hogy az értelmiségiek ráhagyták a közéletet a politikusokra.
„Közösséget megtartó, fejlesztő, modernizáló stratégiákat önmagában és kizárólag a politika nem dolgozhat ki. Nem a teljes értelmiségi egyetértésre van szükség, hanem az együttmunkálkodásra” – mutatott rá a Szövetség volt elnöke. Markó nem értett teljes mértékben egyet az Új Hívó Szóból kicsengő üzenettel, miszerint változott állapotunk 1989-hez képest, megosztottabbak lettünk. Véleménye szerint a tétek változtak, a tétek érzékelése, a felelősségek, a megosztottságtól való félelmek, de nem hisz abban, hogy a képességünk az összefogásra, az egységre más lenne, mint 1989 decemberében. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ megalakulásakor kezdettől fogva óriásiak voltak a belső feszültségek, nagyon nagy volt a táborokra szakítottság, erőteljesek az eszközökről szóló viták. „Minden pillanatban szétesni látszott ez a konstrukció, de nem esett szét, mert a célok nagyjából közösek voltak, a feszültségeknél sokkal nagyobbak voltak a kényszerek. Sokkal nagyobb volt a félelem, az aziránt érzett felelősség, hogy csak együtt rendezhetjük helyzetünket, teremthetjük meg a jövőnket. 22 év után lehet arról beszélni, hogy mit tudtunk lerendezni, hol voltunk együtt és hol nem, de nem hiszem, hogy alapvetően másak lettünk.” A politikus úgy vélekedett, ha tudatosítjuk, hogy a kényszerek ma is megvannak egészen más körülmények között, akkor nincs probléma az értelmiségi és a politikai együttmunkálkodással. Külön hangsúlyozta az önállóság kényszerének fontosságát, azaz, hogy nekünk magunknak kell megkeresni a megoldásokat, és nekünk kell ezeket érvényesíteni. „Igaz, hogy 22 év alatt sok-sok illúziót szereztünk, de ezekkel lassan le kell számolnunk, például azzal, hogy mások Bukarestben, Budapesten, Brüsszelben a mi helyzetünket elrendezik. Akkor ezeknek a kezdeményezéseknek valóban lehet hatása” – összegzett Markó Béla.

Közlemény

A Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium csak abban az esetben fogja ajánlani a kormánynak, hogy határozattal hagyja jóvá a beruházás környezetvédelmi engedélyét, ha a befektető terve megfelel a legmagasabb európai követelményeknek. A minisztérium többször felhívta a Roșia Montana Gold Corporation figyelmét arra, hogy két nagyon fontos követelménynek kell eleget tegyen: a cianid százalékát olyan szintre kell csökkentenie, hogy ne legyen ártalmas a környezetre,  úgy, ahogy a svédországi gyakorlat is mutatja, és a kitermelés első éveiben biztosítania kell a pénzt a környék élőhelyeinek helyreállítására.

Európai szinten a gyenge sav hatására bomló cianid legnagyobb megengedett koncentrációját 10 ppm-ben határozták meg. Bár a maximális érték 10 ppm, a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium 2011 augusztusában felhívta a Roșia Montana Gold Corporation figyelmét, hogy az általuk javasolt 5 ppm-es koncentráció túl magas, és felkérte a befektetőt, hogy javasoljon megoldást a gyenge sav hatására bomló cianid koncentrációjának további csökkentésére.  Ez a koncentráció azt jelenti, hogy amikor a zagy a meddőbe ér, már nem ártalmas a környezetre.

A Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium a verespataki bányaterv engedélyeztetésének környezetvédelemmel kapcsolatos hányadáért felel, a gazdasági rész a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium hatáskörébe tartozik.

A Verespatak projekt környezeti hatástanulmányának elemzése 2004 decemberében kezdődött, és 2006 júliusában a Roșia Montana Gold Corporation Rt. benyújtotta a hatásvizsgálati tanulmánnyal kapcsolatos jelenését. Az eljárás keretén belül 24.07.2006-29.08.2006 között Romániában 14-, Magyarországon 2 nyilvános vitát szerveztek, lehetőséget adva a polgároknak, hogy részt vegyenek az engedélyeztetési folyamatban.

A környezeti hatástanulmány elemzésekor a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium felkérte a Külügyminisztériumot, hogy az Espoo Egyezmény környezeti hatások vizsgálatáról szóló, az országhatáron átterjedő összefüggésben küldjön értesítést a potenciálisan érintett államoknak (Magyarország, Szerbia és Montenegró, Bulgária, Moldova, Ukrajna, Szlovákia).  Magyarország volt az egyetlen állam, amely megerősítette részvételét a környezeti hatástanulmány elemzésénél, a többi állam nem akart részt venni ebben a procedúrában.

2007 januárjában a Környezetvédelmi Minisztérium elküldte a Roșia Montana Gold Corporationnak a nyilvános vita nyomán megfogalmazott észrevételeket és megjegyzéseket, melyekre a beruházó 2007 májusában válaszolt.

A környezeti hatástanulmánnyal kapcsolatos jelentés elemzésénél a Technikai Bizottság 2007. június-augusztusában négyszer ülésezett a befektető jelenlétében. Ezen ülések alkalmával a jelentés 9 fejezetéből a négy első fejezetet elemezte a bizottság.

2007 szeptemberében, a befektető által benyújtott városépítészeti engedélyt a bíróság felfüggesztette, és ezért a környezeti hatástanulmánnyal kapcsolatos eljárások leálltak. A Temesvári Táblabíróság 2009 márciusában végleges és visszavonhatatlan ítélettel jóváhagyta a városépítészeti engedély felfüggesztését.

2010 májusában a Roșia Montana Gold Corporation új városépítészeti engedélyt tett le, ezt követően a környezeti hatástanulmánnyal kapcsolatos jelentés elemzése újraindult.

A bányaterv környezeti hatástanulmányával kapcsolatos jelentést egy 12 intézmény képviselőiből álló Technikai Bizottság elemzi.

Technikai Bizottság a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium, Egészségügyi Minisztérium, Belügyminisztérium (Sürgősségi Főfelügyelőség), Közlekedési Minisztérium, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, Régiófejlesztési és Turisztikai Minisztérium, Kulturális és Nemzeti Örökségi Minisztérium, Országos Ásványi Erőforrások Ügynöksége, Román Akadémia, Földtani Intézet, Román Vizek Országos Hatósága és a Környezetvédelmi Őrség tagjaiból áll.

A Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium csak abban az esetben fogja ajánlani a kormánynak, hogy határozattal hagyja jóvá a beruházás környezetvédelmi engedélyét, ha a befektető terve tiszteletben tartja az európai legmagasabb standardokat.

A Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium sajtóirodája

A magyar iskola jövőjéről szóló beiskolázási kampány kezdődött Hunyad megyében

Egész napos szakmai találkozóval indult szombaton az RMDSZ beiskolázási kampánya Hunyad megyében. Az előkészítő lépések már megtörténtek, a pedagógusszövetséggel közösen beiskolázási kampányfelelősöket jelöltek ki minden olyan településen, ahol magyar oktatás zajlik. A felelősök és az RMDSZ helyi szervezeteinek elnökei szombaton Déván a Téglás Gábor Iskolaközpontban találkoztak, hogy a konkrét feladatokat, a további teendőket meghatározzák.

Máthé Márta Hunyad megyei főtanfelügyelőhelyettes az új oktatási törvény rendelkezéseit ismertette, majd Lengyel Izabella kisebbségi tanfelügyelő, a beiskolázási kampány megyei felelőse a magyar közösség összes intézményének, a magyar egyházak együttműködésének fontosságát hangsúlyozta.

Winkler Gyula Hunyad megyei elnök az RMDSZ és a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) nagy múltra visszatekintő, szoros együttműködéséről szólt, majd a dévai Téglás Gábor Oktatási és Nevelési Központ szerepéről beszélt. „Hunyad megyében a Téglás Gábor Oktatási és Nevelési Központ több mint egy magyar iskola, megalakulása óta minden évben erősödött, ma már indokoltan mondhatjuk azt, hogy megyénk legfontosabb magyar intézménye. Van oktatási stratégiánk, amely a pedagógusszövetség szakmai és az RMDSZ közösségi és politikai szerepvállalásának eredménye, ennek köszönhető, hogy a magyar tagozatú iskolák és óvodák korszerű infrastruktúrával rendelkeznek, adottak az anyanyelvű oktatás feltételei. Jelenleg a magyar családok megszólítása a prioritás, el kell érnünk a vegyes családokat is, erre az elképzelésre épül a beiskolázási kampányunk. Ki kell lépni a közösség elé, személyesen kell megkeresni a családokat, eljuttatni hozzuk üzenetünket” – mondta el Winkler Gyula. Az RMDSZ Hunyad megyei elnöke beszámolt a jelenlevőknek arról, hogy az idén harmadik alkalommal megszervezésre kerülő Hunyad Megyei Magyar Napok központi üzenete a Hunyad megyei magyar családok megszólítására épül, ezáltal is erősítve a magyar iskola jövőjéről szóló beiskolázási kampányt.
Hunyad megyében a magyar oktatás négy pillérre épül: a lupényi, petrozsényi és vajdahunyadi elemi és középiskolai oktatásra, valamint a dévai pillérre, ahol óvodától érettségiig biztosítják az anyanyelvű oktatást. A Böjte atya által vezetett Dévai Szent Ferenc Alapítvány intézményrendszere is kulcsszerepet játszik a Hunyad megyei magyar oktatatás fenntartásában, a petrozsényi, szászvárosi és dévai intézményein keresztül.

Ugyancsak szombaton ülésezett Déván az RMDSZ megyei szervezetének székházában a Hunyad Megyei Magyar Napok kuratóriuma. Idén harmadik alkalommal szervezik meg a szórványvidék legnagyobb ilyen jellegű rendezvénysorozatát. „A kultúra és a hagyományok megőrzése fékezheti, csökkentheti a beolvadás fenyegetését, amelynek Hunyad megyében fokozottabban ki vagyunk téve. Ebben az évben a magyar családok kerülnek a középpontba” – tájékoztatott Babos Aranka a rendezvénysorozat főszervezője. Idén április 28-a és május 6-a között kerül sor a Hunyad Megyei Magyar Napokra.

Erdély 2020 – közösen a fiatalokkal

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági- és Gazdálkodástudományi Karának három harmadéves diákja vesz részt egy brüsszeli tanulmányúton, annak köszönhetően, hogy megnyertek egy Winkler Gyula EP-képviselő által kezdeményezett és támogatott vetélkedőt. Az egyetemistáknak egy olyan megyei fejlesztési tervet kellett kidolgozniuk, amely összhangban van az EU 2020 stratégiával.

„Felhívásunkra négy, egyenként háromtagú csapat jelentkezett. Három csapat vitte végig a projektet,  a diákok Maros, Kolozs és Hargita megye fejlesztési tervét dolgozták ki. A legjobbnak az a csapat bizonyult, amely a Maros megyei terven dolgozott” – tájékoztatott Dr. Horváth Réka, az egyetemisták tanára.

Winkler Gyula pénteken Kolozsváron találkozott a nyertes csapattal, megköszönve a diákok erőfeszítését és lelkesedését, amellyel részt vettek a vetélkedőn. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője elmondta az egyetemistáknak, hogy a Szövetség indította el az Erdély 2020 fejlesztési terv kidolgozásának folyamatát, a terv az RMDSZ európai alapokon nyugvó jövőképét tartalmazza a régió fejlesztését, modernizásálát illetően. Winkler Gyula kiemelte, hogy az RMDSZ minden esetben nyitott az innovatív javaslatok felé, így a diákság részéről is szívesen látják a jó ötleteket.

“Számomra kiemelten fontos együttműködni fiatalokkal, legyenek akár 18 év alatti tanulók vagy már egyetemisták. Nem sorolnám fel most, hogy milyen számos esetben dolgoztunk együtt fiatalokkal, ifjúsági szervezetekkel, de azt mindenképpen el kell mondanom, hogy az együttműködés  során a fiatalok által jelzett elvárások, követelmények segítenek megtartani a kapcsolatot a valósággal és a közösséggel” – hangsúlyozta Winkler Gyula a pénteki találkozón, hozzátéve: a magyar közösségnek szüksége van a fiatalok jövőképére, javaslataira, éppen ezért az is nagyon fontos, hogy kivegyék a részüket a társadalmi életből, mert csak így lehet olyan irányba terelni a folyamatokat, hogy egyénként is jól érezzék magukat szülőföldjükön.

Kárpát-medencei sajtószemle: 2012. január 30, hétfő

Magyarország

LMP kongresszus: Jávor Benedek az emberek közé szeretné vinni a politikát:Jávor Benedek a Parlamentből az utcára, az emberek közé szeretné kivinni a politikát – ezt az LMP vasárnap megválasztott új frakcióvezetője mondta el a párt kongresszusa közben tartott sajtótájékoztatóján. A politikus azt mondta: nagyobb hangsúlyt akarnak fektetni a parlamenten kívüli eszközökre, mert úgy látják, hogy a kormány “gyakorlatilag formálissá tette” az Országházban végzett munkát. Az úgynevezett Új ellenállás keretében az LMP közvetlen kapcsolatot akar létrehozni a választókkal, és olyan tömegtámogatást szeretne teremteni, amely képessé teszi a pártot, illetve az ellenzéket arra, hogy 2014-ben leváltsák az Orbán-kormányt. Hangsúlyozta: mobilizálni kell azt a több mint négymillió szavazót, akik jelenleg egyik parlamenti pártot sem támogatják, ezért az LMP nekik akar alternatívát felkínálni. A politikus egyúttal megköszönte elődje, Schiffer András munkáját, amelynek eredményeképpen az LMP “egy szakmailag hiteles, ütőképes és politikailag hatékony párttá tudta formálni magát“. Hangsúlyozta, hogy alapvetően a Schiffer András által megkezdett munkát szeretné folytatni, és az LMP továbbra is számít majd a volt frakcióvezető tapasztalataira (Nszv)

Ü Új szelek fújnak az LMP-nél – Jávor Benedeket választotta frakcióvezetőnek a távozó Schiffer András helyére az LMP kongresszusa vasárnap. A tervek szerint a párt önállóan indul a következő választásokon. A cél, hogy 2014-ben leváltsák az Orbán-kormányt. Kiderült az is, hogy a struktúrán továbbra sem kívánnak változtatni, de növelik a nők szerepét. Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának elnökét az esemény alatt tartott frakcióülésen jelölték, és a jelölést a kongresszus résztvevői is megerősítették. Jávor a Parlamentből az utcára, az emberek közé szeretné kivinni a politikát. A politikus azt mondta: nagyobb hangsúlyt akarnak fektetni a parlamenten kívüli eszközökre, mert úgy látják, hogy a kormány gyakorlatilag formálissá tette az Országházban végzett munkát (Hír²⁴)

Ü Közös cél a 89-re épülő közjogi rendszer – A demokratikus ellenzéki szervezetek együttműködését szorgalmazó politikai nyilatkozatot fogadott el a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) kongresszusa szombaton. A nyilatkozat szerint illúzió abban reménykedni, hogy egy nagy váltópártban jelenhet meg a Fidesszel szembeni politikai alternatíva, ezért az Orbán-kormány elmozdítása és “a jogállam helyreállítása” érdekében a lehető legszélesebb és legszorosabb ellenzéki összefogásra kell törekedniük a demokratikus pártoknak. A megegyezés kiindulási alapjaként az 1989-es alkotmányra épülő közjogi rendszer visszaállítását javasolják célul tűzni (Nszv)

Ü Így akar a kormány a fiatalok cim-cim-cimborája lenni – Iskoláknak kikölcsönözhető jegyellenőrök, okostelefonokra letölthető politikusportrék, a cserkészmozgalom fellendítése és a Cimbora című gyerekműsor újjáélesztése – többek között ezek a tervek szerepelnek a kormány nemrég nyilvánosságra hozott ifjúságpolitikai programjában (Nsz)

Ü Vona fegyveres konfliktusról beszél – Jobbik-évadnyitó – Évadnyitó rendezvényt tartott a hét végén egy budapesti csarnokban a Jobbik – Ahhoz képest, hogy a Jobbik nemrég még milyen vehemensen követelte, a pártelnök kevés időt – alig néhány percet – szentelt az Európai Unióból való kilépésre. Elmondása szerint hosszú folyamatról van szó, a kiválást népszavazásnak kell megelőznie. Hisz senkire nem szeretnék ráerőltetni az akaratukat. Vona úgy vélekedett, előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz a világban egy fegyveres konfliktus. Miután homályos ígéretet tett rá, hogy „tűzzel-vassal irtani fogja” a szellemi elhajlást, kifejtette: a Jobbik nem kommunista, nem fasiszta és nem nemzetiszocialista, de – abban az értelemben, ahova a szó jelentése mára züllött – „demokraták sem vagyunk”. Akkor hát micsodák? A pártelnök világos útmutatást adott: „A Szent Korona a szellemi centrum.” (Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője így reagált: a Jobbik nyíltan kiírta magát a magyar demokráciából.) (Nsz)

Ü Holtponton a kormány és a Mazsihisz vitája, több százmillió a tét – Ismét kudarcba fulladtak a Gál András Levente kormánybiztos és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége közötti egyeztetések az ingatlanjáradék elosztásáról (Nsz)

Ü LMP-s álom: “tisztán, egyedül“ – „Az LMP nem vesz részt az új Ellenzéki Kerekasztal nevű kezdeményezésben, amelynek egyebek között az MSZP, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK), a 4K! és a Szolidaritás lehetnek a tagjai” – döntött a párt hét végi kongresszusa. Kiderült az is, a párt önállóan készül a következő parlamenti választásra (Nszv)

Ü Kroes csak Bolgárék érveire kíváncsi – „Csak az egyik fél álláspontját hallgatja meg Neelie Kroes uniós médiaügyi biztos és munkacsoportja a Klubrádió frekvenciapályázata, illetve a magyar médiatörvény kapcsán. A magyar médiahatóság szerint ebből kifolyólag Kroes témában való megnyilatkozásai rendre tárgyi tévedésekkel vannak tele” – írja a Magyar Nemzet. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szóvivője a lapnak elmondta: nem felel meg a valóságnak Neelie Kroes állítása, miszerint a Klubrádió „elvesztette” volna nyolc vidéki frekvenciáját. Ezzel szemben a szóban forgó nyolcból öt frekvenciára a Klubrádió nem fizette tovább a médiaszolgáltatási díjat, a maradék háromnál pedig még le sem zárult a pályázati eljárás. Kiricsi Karola megjegyezte: Kroes tárgyi tévedései elkerülhetők lettek volna, ha bevonja a magyar hatóságot is a vizsgálatába, és lehetőséget ad arra, hogy szakmai érveik kifejtése mellett a jogalkalmazói gyakorlat bemutatásával válaszolhassák meg a nyitott kérdéseiket (MNO)

Ü A délvidéki népirtásra emlékeztek Szegeden – Szombaton délután a második világháború végén a délvidéki magyarság ellen elkövetett atrocitásokra emlékeztek Szegeden, az Újszegedi Rendezvényházban, ahol többen is kifejtették, szükség lenne egy olyan hivatalos emléknap kijelölésére, amely lehetővé tenné a magyar áldozatokról való méltó megemlékezést. Az emléknapon kiállítás nyílt a rendezvényházban, amelyen az 1944–45-ben a Délvidéken történteket ismerhetik meg az érdeklődők. A kiállítás Forró Lajos Jelöletlen tömegsírok című filmje alapján, túlélők beszámoló nyomán készült. Mojzes Antal helytörténész és Forró Lajos történész emlékező beszéde után dr. Zakar Péter, a Csongrád megyei közgyűlés alelnöke nyitotta meg az emlékezés napját. „Számomra ennek a kiállításnak az a különös értéke, hogy Forró Lajos szinte felülemelkedve a saját személyes érdekein – de mégsem megfeledkezve arról, hogy egyszer saját nagyapját is tisztességesen el kell hogy temettesse – képes volt arra, hogy az 1944–45-ös események tudományos feldolgozását segítse” – hangsúlyozta Zakar Péter (Magyar Szó)

Ü A Jobbik „nem demokrata” – „Nem vagyunk kommunisták, nem vagyunk fasiszták, nem vagyunk nemzeti szocialisták, de demokraták sem vagyunk” – jelentette ki pártja eszmeiségéről Vona Gábor pártelnök szombaton a Jobbik évindító rendezvényén Budapesten. „A gazdasági világválság a liberális demokráciák válsága is” – mondta a pártelnök, aki a „következő egy-két évtizedben” elkerülhetetlennek lát egy fegyveres konfliktust (ÚMSZ)

Románia

Ü Borbély: az RMDSZ-nek elemeznie kell az előre hozott parlamenti választásokat – „A jelenlegi megváltozott romániai társadalmi-politikai helyzetben a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) komolyan el kell gondolkodnia azon, hogy nem lenne-e jobb előre hozott parlamenti választásokat tartani” – jelentette ki Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. A politikus az Erdélyi Magyar Televízió egyik adásában utalt arra, hogy az utcai tüntetések nyomán megváltozott társadalmi-politikai helyzet mellett a román alkotmánybíróság döntése is szükségessé teszi az előre hozott választások lehetőségének elemzését. A taláros testület a héten alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a romániai önkormányzati és parlamenti választások egy időben való megtartását. A kormány tervei szerint novemberben kellett volna sor kerülnie az összevont választásokra. A testület döntésének indoklása még nem ismert, de egyes politikusok valószínűnek tartják, hogy a helyhatósági választásokra így várhatóan júniusban kerül sor.

Pénteken Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke is kijelentette, hogy az elmúlt hetekben felerősödött társadalmi elégedetlenségek miatt támogatná az előre hozott parlamenti választásokat (MTI/Erdély.ma)

Ü Kelemen Hunor: nincs RMDSZ-döntés az előrehozott választásokról – „RMDSZ – szinten nincs döntés az előrehozott választásokról” – nyilatkozta Kelemen Hunor. A szövetségi elnök hozzátette: egy ilyen kérdésben kormánykoalíciós döntés szükséges. Kelemen Hunor kijelentette: túl korai még erről beszélni, de minden, alkotmányos megoldás lehetséges. Mint mondta, a koalícióban nem tárgyaltak még arról az alkotmánybírósági döntésről, miszerint döntése után, miszerint a helyhatósági és a parlamenti választások összevonása alaptörvénybe ütközik. „Először a taláros testület által hozott döntés kapcsán tárgyalunk a koalícióban és az RMDSZ-ben. Az előrehozott választások kérdésében csak ezután dönthetnek” – hangsúlyozta Kelemen Hunor (marosvasarhelyiradio.ro/Ant3/Agerpres)

Ü Borbély: az RMDSZ előrehozott választásokban gondolkodik – „A jelenlegi, megváltozott társadalmi-politikai helyzetben és az Alkotmánybíróság döntése után komolyan el kell gondolkodnunk azon, hogy nem lenne-e jobb előrehozott parlamenti választásokat tartani – jelentette ki Borbély László. Az RMDSZ politikai alelnöke ezzel megerősítette Markó Béla miniszterelnök-helyettes egy nappal korábbi nyilatkozatát, miszerint az elmúlt hetekben felerősödött társadalmi elégedetlenségek miatt a szövetség részéről támogatható lenne egy ilyen elképzelés. Borbély László közölte, az RMDSZ vezető testületei a jövő héten tárgyalnak a kérdésről (Krónika)

Ü Marosvásárhelyi magyar koalíciót sürget Tőkés László – A romániai magyar politikai szervezetek koalíciós szerződését sürgette Tőkés László annak érdekében, hogy közös magyar polgármester-jelöltet indítsanak Marosvásárhelyen az idei önkormányzati választásokon. „Partnerséget és koalíciós szerződést kérünk” – jelentette ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Kolozsváron, az EMNT választmányi ülése szünetében tartott rögtönzött sajtótájékoztatón. „Az elkövetkező héten meg kell kötni a marosvásárhelyi koalíciós szerződést, nem lehet azt már tovább halogatni” – hangsúlyozta a volt püspök. Utalt arra, hogy a román alkotmánybíróság az elmúlt napokban alkotmányellenessé nyilvánította a kormányrendeletet, amely értelmében őszre halasztották volna és a parlamenti választásokkal egy időben tartották volna a romániai önkormányzati választásokat, így ezek megszervezése a nyári hónapokban esedékes. Tőkés úgy vélte, a marosvásárhelyi magyar koalíció például szolgálhatna ahhoz, hogy más településeken is összefogjanak a magyar szervezetek (Krónika)

Ü Verespatak: a bányanyitás mellett és ellene is tüntetnek – Több százan tüntettek a hétvégén Bukarestben a Verespatakra tervezett bányanyitás ellen. Tüntetéseket szerveztek ugyanakkor Verespatakon is – itt azonban a bánya mihamarabbi engedélyezését követelve. A Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium közleményében ismételten leszögezte: csak a legszigorúbb követelmények betartása mellett ajánlja a terv engedélyeztetését (Krónika)

Ü EMNT: az RMDSZ politikája az erdélyi magyarság hitelét rontja – „Az erdélyi magyarság hitelét rontja az RMDSZ „megalkuvó és népnyomorító” politikája – állítja közleményében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei szervezete. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke úgy véli: a romániai magyarok sokkal bölcsebbek annál, minthogy hitelt adjanak az EMNT rágalmainak. Kijelentette: nem kíván vitatkozni az EMNT bihari vezetőivel, akiknek „a retorikájában ezek a cselekedetek nemzetrombolók” (Krónika)

Ü Mindenki elhatárolódik a matricásoktól – Ismeretlenek magyar nyelvű RMDSZ-ellenes matricákat ragasztottak ki egyes erdélyi települések közterein, többféle változatban. Az akciót egyetlen szervezet sem vállalta magára. A kezdeményezők egy e-mailben terjesztett körlevélben is hangot adtak bírálataiknak, „a matricások” aláírással. Marosvásárhelyen a rendőrség tetten ért és megbírságolt egy matricákat ragasztó csoportot, de személyazonosságukat nem fedte fel a nyilvánosság előtt (Manna.ro)

Ü Az RMDSZ elemzi az előrehozott parlamenti választások időszerűségét – „Az RMDSZ döntéshozó testületeiben ezen a héten elemzik az előrehozott választások kiírásának időszerűségét, „amely megnyugtatná valamelyest az utca hangját”, és konszenzust biztosítana az ellenzékkel” – nyilatkozta Borbély László, a Szövetség politikai alelnöke. Borbély szerint a jelenlegi politikai-társadalmi helyzetben, figyelembe véve az Alkotmánybíróság döntését is, szükség van arra, hogy nagyon komolyan elemezzék az előrehozott parlamenti választások időszerűségét (Nyugati Jelen)

Ü Matula a regionális repterek fejlesztéséről – Az unióbeli regionális repterek jövőjéről, fejlesztésük szükségességéről beszélt az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának (REGI) ülésén legutóbb raportőrként felszólaló Iosif Matula Arad megyei EP-képviselő (Nyugati Jelen)

Ü Bemutatkozott az Új Köztársaság – „Pragmatikus idealisták” kellenek – Új platform jelent meg a hazai politikai színtéren, az Új Köztársaság (Noua Republică) nevű szervezet szombaton mutatkozott be Aradon, a mozgalom alapító-vezetője Mihail Neamţu, az Arad megyei koordinálója pedig Octavian Ciurdariu (Nyugati Jelen)

Ü Előrehozott összevonás? – Elképzelhetőnek tartja az idő előtti választásokat Markó Béla és Borbély László – A választások összevonásáról szóló alkotmánybírósági döntés után már elképzelhetőnek tartja az előrehozott választásokat az RMDSZ két vezető politikusa, Markó Béla és Borbély László. Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint az RMDSZ-nek nincs még hivatalos álláspontja a kérdésben, amelyről szerinte előbb a koalícióban kell egyeztetni. Kemény viták várhatók a kormánypártok vezetőinek mai tanácskozásán, miután az RMDSZ két vezető politikusa – Markó Béla és Borbély László – a hét végén kijelentette: el tudná fogadni azt, hogy előrehozott választásokat tartsanak Romániában. A felvetés elsősorban a nagyobbik kormányzó alakulatban, a Demokrata Liberális Pártban (PDL) váltott ki zúgolódást, mert az ellenzék által is követelt intézkedéstől korábban a koalíció egységesen elzárkózott. Az előrehozott választásokra vonatkozó elképzelést azonban a jelek szerint az RMDSZ-ben sem mindenki osztja (ÚMSZ)

Ü EMNP: se veled, se nélküled – Ellentmondásos jelzéseket küld az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) az RMDSZ irányába a minden valószínűség szerint június elején megrendezendő helyhatósági választásokról. Egyfelől a „nemzeti oldal főpártfogója”, Tőkés László EP-képviselő a hétvégén arra sürgette a magyar politikai szervezeteket, minél hamarabb kössenek koalíciós szerződést annak érdekében, hogy Marosvásárhelyen közös magyar polgármesterjelöltet indítsanak. „Partnerséget és koalíciós szerződést kérünk” – jelentette ki Tőkés László EP-képviselő, hangsúlyozva, az elkövetkező héten meg kell kötni a marosvásárhelyi koalíciós szerződést, nem lehet azt már tovább halogatni. A volt református püspök úgy vélte, a marosvásárhelyi magyar koalíció példaként szolgálhatna ahhoz, hogy más településeken is összefogjanak a magyar szervezetek. Ennek az együttműködési szándéknak némileg ellentmond, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei szervezete a hétvégén kiadott közleményében „megalkuvónak és népnyomorítónak” nevezte az RMDSZ politikáját, amely rontja az erdélyi magyarság hitelét. Török Sándor, az EMNT Bihar megyei szervezetének elnöke aggasztónak nevezte az országos méreteket öltött kormányellenes demonstrációk miatt kialakult bizonytalan helyzetet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tüntetéssorozatot kiváltó megszorításokban az RMDSZ-nek is jelentős szerepe volt (ÚMSZ)

Ü Új Hívó Szó Kolozsvárról – Huszonkét évvel az eredeti felhívás elhangzása után ismét összefogásra, közös cselekvésre szólították fel az erdélyi magyarságot a kincses városban, ahol a Kolozsvár Társaság szervezésében tartott tanácskozáson felolvasták az Új Hívó Szót (ÚMSZ)

Ü Egy visszahozhatatlan negyedszázad krónikája – Felejtés és irányvesztés elleni, új gondolatokat serkentő, erős „gyógyszert” ajánlott a marosvásárhelyiek figyelmébe dr. Novák Zoltán történész péntek délután a Bernády Házban (Népújság)

Ü Közlemény – Dr. Vass Levente nem (csak) az RMDSZ polgármesterjelöltje – „Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy dr. Benedek István, miközben arra hívja fel a figyelmet, hogy a marosvásárhelyi magyar polgármesterjelölés ügyében sok a diverziókeltés, addig pontatlan és elfogult megfogalmazással ő maga is diverziót kelt, amikor mondandójában Vass Leventét kizárólag az RMDSZ jelöltjének állítja be. Emlékeztetjük ezért az RMDSZ marosvásárhelyi elnökét, hogy a december 2-án lezajlott háromoldalú tárgyaláson a Maros megyei elnök Kelemen Atilla és az országos politikai alelnök Borbély László jelenlétében és beleegyezésével született elvi egyezség arról, hogy az RMDSZ és az EMNP koalíciós színekben indítja Vass Levente közös magyar polgármesterjelöltet a helyhatósági választásokon…” (Népújság)

Ü A hét végén üléseztek az EMNT országos vezető testületei – Január 27-én először ülésezett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tavaly decemberben megválasztott új elnöksége (Népújság)

Ü Határ menti pályázatokról döntöttek – Jó néhány napirendi pontban döntött tegnap a nagyváradi képviselő-testület, bár a demokrata-liberális pártiak nehezményezték, hogy bizonyos határozattervek csak a tanácsülés napján kerültek be a szavazásra váró projektek jegyzékébe. Emiatt minden ilyen napirendi pontnál tartózkodtak, de még így is elegen szavaztak azok mellett (18, illetve 14 voks szükségeltetett, s 24 önkormányzati képviselő volt jelen). Még a tanácsülés kezdetén kiderült amúgy: bizonyos határ menti, uniós pénzeket lehívó pályázatokról van szó, amelyeknek közeli a leadási határideje, emiatt volt olyan sürgető dönteni azokról, és Ilie Bolojan polgármester szerint tavaly már volt szó ezekről a pályázati lehetőségekről (http://www.reggeliujsag.ro/)

Ü Az üzleti szférában helyük van a tehetséges fiataloknak – Bihar megyei vállalkozók támogatják a PKE-t – Együttműködési megállapodást írt alá tegnap a sajtó képviselői előtt János Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora és Ioan Lucian, a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetségének elnöke. Az aláírást követő sajtótájékoztatón megtudtuk, a Bihar megyei vállalkozók régóta figyelemmel kísérik a PKE tevékenységét, s mint ezt Lucian elmondta: igen színvonalas, európai uniós elvárások szerint működő magánegyetemnek tartják, s úgy látják, a megye üzletembereinek több szempontból is megéri, hogy különféle módon együttműködjenek ezzel a felsőoktatási intézettel, támogassák az ott tanuló fiatalokat (http://www.reggeliujsag.ro/)

Ü Állampolgári elégedetlenség – Még ma is sokan félnek Romániában a politikai indíttatású retorzióktól – Napok óta jelennek meg a magyarlakta erdélyi városok forgalmasabb zónáiban azok a kisméretű öntapadós matricák, amelyek a kisebbik román kormánypárt, az RMDSZ címére fogalmaznak szemrehányó, bíráló kérdéseket. A sajtó idejekorán jelezte az akciót, végrehajtóinak kilétét találgatva. Erre az önmagukat csak „mai tizen- és huszonévesekként” meghatározó „matricások” aláíratlan közleményt juttattak el e-mailben a különféle szerkesztőségekbe, ezt azt alábbiakban közöljük azzal a megjegyzéssel, hogy bár a sajtónak nem tiszte névtelen írásokat közölni, sőt általában ettől tartózkodik is ettől, az eset jelenségértékű és közbeszéd tárgyát képezi, ezért foglalkozni kell vele, ráadásul egyfajta közhangulatot tükröz. Ezt maga az RMDSZ is érzékelte, mert az utóbbi napokban erőteljes önreklámozó, önértékelő és öndicsérő médiakampányba kezdett, kétes hitelű felmérésekre hivatkozva saját népszerűségét igyekszik bizonygatni, a párt által kontrollált sajtóban pedig durva támadást intéztetett a „matricások ellen” (http://www.reggeliujsag.ro/)

Ü Megalkuvó politikát folytat az RMDSZ? – „Nem hallgathatjuk el, hogy a mi magyar képviseletünk rábólintott a nyugdíjak befagyasztására és az állami alkalmazottak bérének csökkentésére” – mondta Török Sándor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei elnöke egy tegnapi sajtótájékoztatón. Szerinte elfogadhatatlan az, hogy Biró Rozália nem szólalt fel a nagyváradi tüntetések alatt magyarázatokkal szolgálva, holott románok és magyarok közösen demonstráltak alig pár méterre az RMDSZ székházától. Furcsának találják azt is, hogy olyanok adminisztrálják a magyar kultúra ünnepét, akik váradi utcanevek botrányának okozói voltak. Elvárják az RMDSZ vezetőségétől azt, hogy többet tegyenek a megszorítások ellen, és hogy abbahagyják a megalkuvó politikát, amit folytatnak. Nem bólintgatni kell, hanem harcolni a romániai magyarokért (http://www.reggeliujsag.ro/)

Ü Magyar koalíciót sürget Tőkés – A romániai magyar politikai szervezetek koalíciós szerződését sürgette Tőkés László annak érdekében, hogy közös magyar polgármester-jelöltet indítsanak Marosvásárhelyen az idei önkormányzati választásokon. „Partnerséget és koalíciós szerződést kérünk” – jelentette ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Kolozsváron, az EMNT választmányi ülése szünetében tartott rögtönzött sajtótájékoztatón. „Az elkövetkező héten meg kell kötni a marosvásárhelyi koalíciós szerződést, nem lehet azt már tovább halogatni” – hangsúlyozta a volt püspök. Utalt arra, hogy a román alkotmánybíróság az elmúlt napokban alkotmányellenessé nyilvánította a kormányrendeletet, amely értelmében őszre halasztották volna és a parlamenti választásokkal egy időben tartották volna a romániai önkormányzati választásokat, így ezek megszervezése a nyári hónapokban esedékes. Tőkés úgy vélte, a marosvásárhelyi magyar koalíció például szolgálhatna ahhoz, hogy más településeken is összefogjanak a magyar szervezetek (http://www.reggeliujsag.ro/)

Ü Erdély fontosabb mint Bukarest – Az Erdélyi Magyar Néppárt Szatmárnémeti Szervezete nem zárja ki az együttműködést az RMDSZ–szel, de abban is gondolkoznak, hogy a saját jelöltet indítsanak a polgármesteri székért. Ezt sajtótájékoztatón jelentette be január 27–én a szatmárnémeti elnök, Gnándt Zoltán (Erdon.ro)

Szerbia

Ü Az egyház és az állam veszélyes összefonódása – „Irinej bácskai pravoszláv püspök megengedhetetlen módon beleavatkozik az állam ügyeibe, ráadásul kirohanásai sokszor saját személyének előtérbe helyezését jelentik”, véli Mirko Đorđević vallásszociológus. Đorđević az újvidéki razzia 70. évfordulójáról való megemlékezésen történt incidenst kommentálva, amikor is a püspök nem engedélyezte a városi és tartományi vezetőknek, valamint két ország nagykövetének a részvételt, azt mondta, éppen az ilyen illetéktelen beavatkozások azok, amelyek hasonló incidenseket váltanak ki. A szociológus a ‡Tanjugnak nyilatkozta elmondta, az ilyen viselkedés “nem vezet jóra, sem az államra, sem az egyházra nézve”. “Régóta az erőltetett klerikalizáció hullámain lovaglunk, s az egyház beleavatkozik minden közérdekű ügybe, miközben megfeledkezik a keresztény egyház hagyományos álláspontjáról – hogy a klerikalizáció nem hoz semmi jót, magának az egyháznak sem, s ebben rejlik a probléma”, mondta Đorđević (Vajdaságma.info)

Ü Rakić Vodinelić : a politika befolyása az igazságszolgáltatásra nyilvánvaló – „Szerbiában a politika nyilvánvalóan befolyásolja az igazságszolgáltatást, és ez tetten is érhető”, jelentette ki Vesna Rakić Vodinelić jogász, egyetemi tanár. Mint mondta, az igazságügyminiszter “nem úgy viselkedik, mint a legfelsőbb bírói testület tagja, hanem ahogy pártpolitika utasítja”. “Azt nyilatkozta, hogy sikerült elérnie a megállapodást az EU szerveivel a bírók újraválasztásának megszervezésével és felgyorsításával kapcsolatos döntés felülvizsgálatával kapcsolatban, ami után a minisztérium kidolgozta, a kormány és a parlament pedig elfogadta a bírókról szóló törvény változásáról és kiegészítéséről szóló törvényt, melynek egyik kitétele miatt ma is eljárás folyik az alkotmánybíróságon”, mondta Rakić Vodinelić, s hozzátette, a végrehajtó hatalom más részei is beavatkoznak az igazságszolgáltatás munkájába (Vajdaságma.info)

Ü „Szerbia jövője az LDP-től függ” – Čedomir Jovanović a kormányban látja pártját a választások után – „Szerbia jövője a választások után a Liberális Demokrata Párt sikerétől függ” – fogalmazott Čedomir Jovanović, a párt elnöke. Az LDP főbizottságának szombaton megtartott ülésén Jovanović kifejtette, hogy reményei szerint a párt tagja lesz az új kormánynak. „Nincsen helye a lustaságnak, az LDP előtt hatalmas munka áll” – szögezte le Jovanović (Magyar Szó)

Ü A pozitív üzenet nem elegendő – Milica Delević : A feltételeket teljesíteni kell – „Az Európai Tanács által tavaly decemberben foganatosított feltételeket teljesíteni kell, még akkor is, ha az Európai Unió egyes tagállamai támogatásukról biztosítják Szerbiát” – fejtette ki tegnap Milica Delević, a szerb kormány európai integrációs irodájának igazgatója a ‡Tanjug hírügynökségnek adott interjújában. Arra a kérdésre, hogy milyen esélyekkel néz Szerbia március eleje elé, amikor ismét összeül az Európai Tanács, Delević közölte, hogy az esélyek vizsgálatakor értékelni kell az eddig teljesített feladatokat is, ugyanakkor végig szem előtt kell tartani a még teljesítendő feladatok elvégzésére hátramaradt időt (Magyar Szó)

Ü A gazdasági világválság nem kibúvó – Szerbia gazdaságát a politikai jóakarat hiánya és az ésszerűtlen közfogyasztás hátráltatja – A szabadpiac eszméje még mindig csak a szólamok szintjén él Szerbiában. A legújabb nemzetközi piackutatás eredményei szerint bennünket a gazdaságilag függő országok közé sorolnak, és ezen nem lehet mindaddig változtatni, amíg nem lépnek a színtérre olyan erőskezű intézmények, melyek felvehetik a harcot a politikával és a korrupcióval. Mindehhez politikai akaratra van szükség. „Szerbia gazdaságilag nem független, a legsúlyosabb terheket és akadályokat a monopóliumhelyzet és a korrupció jelenti” – írja az ‡Ekomom:east (Magyar Szó)

Horvátország

Ü Horvátországi magyarok az év elején – Horvátországi magyarok szóló összefoglalónk igen változatos és érdekes, olvashatnak kulturális programról, hagyományos disznótorról, illetve az eszéki magyar konzulátus kérdéséről. Továbbra sem lesz Eszéken magyar konzulátus – A megyeszékhelyen 2006 óta ideiglenesen szünetel a konzulátus működése. A tavaly azt rebesgették, hogy az ősz folyamán sor kerülhet az eszéki konzulátus újbóli megnyitására, ez azonban nem következett be. A nem hivatalos indoklás szerint azért, mert az anyaország pillanatnyi gazdasági helyzete nem teszi lehetővé a külképviseleti hálózatok bővítését, illetve kiterjesztését. 2010 végén is felmerült az eszéki magyar konzulátus (újra) megnyitásának gondolata. Akkoriban Antonio de Blasio diplomata, EU parlamenti képviselő neve is szóba került a főkonzuli poszt kapcsán – írta a ‡Glas Slavonije napilap. A zágrábi magyar nagykövetség hivatalos értesítést nem kapott e témakörben, a nagykövetségnek nincs joghatósága, kizárólag a magyar országgyűlés illetékes ezekben a kérdésekben. Kresimir Bubalo, Eszék polgármestere szerint kell a konzulátus. „Nem tudom, miért nem került megnyitásra a konzulátus. Tudom azonban, a városnak érdeke, hogy a magyar külképviselet itt működjön. És ami minket illet: mi minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a konzulátus megnyíljon. Az illetékesek számíthatnak a segítségünkre” – nyilatkozta a polgármester a horvátországi magyar napilapnak (Kitekintő)

Ü Panziós falusi vendéglátó és ökoturisztikai animátor képzés indult – A képzés a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programban, az Európa Unió társfinanszírozásával valósul meg. A magyarországi Sellye város VM DASzK Mezőgazdasági Szakképző Iskola és a pécsi székhelyű MIOK hátrányos helyzetű emberekért alapítvány partnereként, a Magyar Egyesület Szövetsége bonyolítja le a horvátországi projektrészt. A MESZ sikeres társpartner lett ebben a projektben, amely a Vendégfogadás a Dráva jobb és bal partján (HUHR/1001/2.2.1/0004) elnevezést viseli. A képzés 7 hónapig (1000 óra) tart, s a résztvevők ez alatt az idő alatt 200 euró ösztöndíjat kapnak. Az erre vonatkozó szerződés miatt kötelesek részt venni a képzésen, ellenkező esetben visszatérítési kötelezettség terheli őket (http://www.smu-mesz.hr/hirek)

Ü Tízen kaptak MESZ Életműdíjat – A Magyar Egyesületek Szövetsége január 21-én Csúzán ünnepelte a Magyar Kultúra Napját. Az eseményen, amelyet jelenlétével megtisztelt dr. Tuska Enikő zágrábi magyar konzul, Sója Dénes, a horvátországi magyarság parlamenti képviselője, Sipos Zsivics Tünde, a Baranyai Júlia Népfőiskola igazgatója és Juhász Sándor, a MESZ elnöke is, átadásra kerültek a MESZ Életműdíjak is (http://www.smu-mesz.hr/hirek)

Szlovénia

Ü Janez Janša lesz a kormányfő? – Öt parlamenti párt és a két nemzetiségi képviselő ígért támogatást Janez Janša kormányfő jelöltnek, ami azt jelenti, hogy előreláthatólag 52 szavazatot kap a titkos szavazáson. Fehér Ilona összeállítását hallják a parlament 15 óráig zajló eseményeiről. A szavazás a tervek szerint 18 óráig történik meg (MMR)

Ü A Muravidéken is emlékeznünk kell – A második világháború és a holokauszt borzalmai a Muravidéket, Lendvát sem kerülték el. Ennek egyik legerőteljesebb emlékeztetője a hosszúfalusi Zsidótemető. Már jó pár éve nincs zsidó lakosa Lendvának, és lassan a Muravidék utolsó zsidó embere is elmegy. A holokauszt errefelé sajnos elérte szörnyű célját. Lendva polgárai ma délelőtt a zsidók nyughelyén emlékeztek meg a shoahról (MMR)

Szlovákia

Ü Őket érintette leginkább a szlovák állampolgársági törvény – „Legtöbben a cseh állampolgárság felvétele miatt veszítették el eredeti szlovák állampolgárságukat” – közölte Lubomíra Miklovicová, a szlovák belügyminisztérium képviselője a hét végén a pozsonyi ‡SITA kereskedelmi hírügynökséggel. Miklovicová elmondta: 2010. július 17., amikor életbe lépett a kettős állampolgárságot kizáró módosított szlovák állampolgársági törvény, és 2012. január 20. között összesen 206 személy – 93 férfi és 113 nő – veszítette el szlovák állampolgárságát más állampolgárság felvétele következtében. Közülük 103 személy cseh, 24 német, 23 magyar és 22 osztrák állampolgárságot vett fel. A szlovák belügyminisztérium saját maga nem vizsgálódik, ki vett fel más állampolgárságot, a számokat az érintettek bejelentése alapján állították össze. „Az állampolgárnak kötelessége, hogy az új állampolgárság megszerzéséről haladéktalanul értesítse az illetékes hatóságokat. Ellenkező esetben kihágást követ el, amelyért akár 3319 eurós büntetést is kiszabhatnak rá. A törvény szerint a szlovák állampolgárság elvesztése automatikus” – szögezte le Miklovicová. A jelenleg érvényben lévő szlovák állampolgársági törvényt a Robert Fico vezette kormánykoalíció fogadta el 2010 májusában, válaszul a határon túli magyarok könnyített honosításáról hozott budapesti döntésre (MNO)

Ü Hitler nem ok a németellenességre – Szlovákia – Az előítéletekkel és a nacionalizmussal szemben lép fel Andrej Hrnciar, a Híd-Most képviselőjelöltje – Golyót kapott, de „szerencsére” csak levélben Andrej Hrnciar, a szlovákiai Túrócszentmárton polgármestere. Bűne mindössze annyi, hogy elfogadta Bugár Béla felkérését, aki befutóhelyet kínált neki a Híd-Most párlistáján a március 10-re kiírt előre hozott parlamenti választásokon – Döntését, hogy márciusban a Híd-Most színeiben indul, hatalmas felzúdulás fogadta. Ján Slota azonnal hazaárulónak kiáltotta ki, a nacionalista pártvezér túrócszentmártoni hívei pedig petíciós kezdeményezést indítottak, amellyel igyekeztek eltávolítani a posztjáról. Azzal érveltek, hogy halálos bűnt követ el, aki a magyarokkal paktál, főleg abban a városban, amely a szlovák nemzeti megmaradás jelképe. Ráadásul a magyar főurak 1875-ben éppen itt zárták be az akkori utolsó szlovák tannyelvű gimnáziumot. Végül a nagy csinnadratta ellenére nem sokan írták alá a petíciós íveket, de az ellenszél azóta sem csitul. Most borítékban golyót küldtek neki névtelenül a polgármesteri hivatalba. Feljelentést tett, de a jelöltségről nem mondott le (Nsz)

Ü A társnemzeti státust akarja elérni a magyarok számára az MKP – „A Magyar Koalíció Pártja politikusa a társnemzeti státust akarja elérni Dévénytől Királyhelmecig a magyarok számára” – nyilatkozta Pásztor István, a pozsonyi parlamentbe visszakerülni akaró párt tagja a Vasárnapi Újságnak. „A Magyar Koalíció Pártja nyolc évig a kormányban is tevékenykedett, s most mindent meg kell tenni, hogy újra parlamenti párt legyen”, mondta Pásztor István. 2007-ben a párt megtisztult, új irányvonalat vett. Az elmúlt választási küzdelemben nem arattak sikert, de most megvan a reális lehetősége, hogy ismét bekerüljenek a parlamentbe. „A Híd, a szlovák-magyar vegyespárt nem tudta felvállalni a magyarság érdekképviseletét, a teljes jogú állampolgárság ügyét az MKP képviseli”, jelentette ki Pásztor István (mr1/Erdély.ma)

Ü Milliókba kerül a romák társadalmi elszigetelődése – A romák társadalomból való kizárása többe kerül Szlovákiának, mint az a pénzmennyiség, amit a roma kisebbség és a többség közti távolság leküzdésére kellene fordítani (Paraméter.sk)

Ü Sikeres a szlovák állampolgár-kivitel… – A leggyakrabban az újdonsült cseh állampolgárok vesztették el a szlovák állampolgárságukat. A módosítást jelenleg az alkotmánybíróság is vizsgálja, miután azt a kormánykoalíció képviselői – a Híd kezdeményezésére – megtámadták. Január 20-ig 206 szlovák állampolgár vesztette el állampolgárságát azáltal, hogy más ország polgáraivá is váltak. Így 2010. július 17-e óta, az állampolgársági törvény módosításának hatályba lépése óta 93 férfi és 113 nőtől vonódott meg az állampolgárság. A belügyminisztérium szóvivője tájékoztatásából kiderült, leggyakrabban újdonsült cseh állampolgárokról van szó – 45 férfiről és 58 hölgyről. A második legnépesebb csoportot az új német állampolgárok képezik 24 fővel. Magyar állampolgárság révén 23 vesztették el a szlovákiai mivoltukat, Ausztria pedig 22 polgárral lett gazdagabb Szlovákia rovására (Paraméter.sk)

Ü Fico a vagyonbevallással kutatná a gorillákat, Bugár egyetértett – Robert Fico az ‡STV vasárnap déli politikai vitaműsorában vélekedett úgy, hogy szerinte a rendőrség nem talál bizonyítékot a képviselők megvásárlására, vagy a privatizációs províziókra, mivel az a 2005-2006 körüli időszakot érinti (Paraméter.sk)

Ü Megérett az idő egy új szlovák alkotmányra? – Pavol Hrušovský (KDH), a parlament elnöke a ‡TA3 politikai műsorában kijelentette, hogy megérett az idő egy új szlovák alkotmány elfogadására, nem pedig csak állandóan módosítani kellene (Paraméter.sk)

Ü Felbőszítette Slotáékat egy politológus véleménye – Felhábórítónak tartja az SNS Juraj Marušiak, a Szlovák Tudományos Akadémia politológusának véleményét, miszerint a párt azért élezi ki retorikáját az Európai Unió ellen, mert tart attól, hogy elveszíti hagyományos szavazóbázisát (Paraméter.sk)

Ü Politológus: Egyensúlyt keres a Híd magyar és szlovák választói között – Ján Baránek politológus szerint a Híd párt az egyensúlyt keresi választói között. Azt, hogy hogyan ne riassza el a magyarokat, és hogyan legyen vonzó egyúttal szlovákok számára is (Paraméter.sk)

Ü Másfél év alatt 23-an jelentették be, hogy magyar állampolgárok lettek – Január 20-ig összesen 206-an vesztették el állampolgárságukat Szlovákiában az állampolgársági (ellen)törvény miatt. A legtöbben cseh állampolgárok lettek. A jogszabály értelmében meg kell válnia szlovák állampolgárságától annak, aki más állam polgárává válik. A rendelkezés 2010. július 17-e óta hatályos, azóta ez 93 férfit és 113 nőt érintett (Új Szó)

Ü Matovič: a választások után szőnyeg alá söprik a Gorilla-ügyet – „Ha az utca nem gyakorol nagyobb nyomást, sohasem göngyölítik fel a Gorilla-ügyet” – gondolja Igor Matovič, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek elnöke (Új Szó)

Ü A magyar kultúra napja a szenci magyar iskolákban – Ha nem is pontosan január 22-én, de sikeres rendezvénnyel emlékeztek meg a diákok szerdán a magyar kultúra napjáról a szenci Közös Igazgatású Szenczi Molnár Albert Gimnázium és Magyar Tanítási Nyelvű Szakközépiskolában. Az iskola volt diákja, több helytörténeti kiadvány szerzője, tájaink, műemlékeink emlékhelyeink krónikása és fotográfusa, Görföl Jenő tartott érdekes, vetítéssel egybekötött előadást, mellyel – szünet nélkül – több mint két tanítási órán át sikerült éberen tartania a diákok figyelmét (Új Szó)

Ü Fico: kecskére bíztuk a káposztát – Egy abszolút hiteltelen ember vezeti a Gorilla-botrány vizsgálatát, jelentette ki Robert Fico, az ellenzéki Smer elnöke. Bugár Bélának is vannak kifogásai Lipšic ellen (Bumm.sk)

Ü Paška: új ember kell Čentéš helyett – „Új embert kellene találnia a parlamentnek a főügyészi posztra, olyat, akit a teljes politikai spektrum támogat” – véli Pavol Paška volt házelnök, az ellenzéki Smer alelnöke a ‡TA3 televízió vasárnapi vitaműsorában (Bumm.sk)

Ü A hatalom árnyéka – Daniel Lipšic belügyminiszter megerősítette: a Gorilla a Szlovák Információs Szolgálat akciója volt. Az irat létezéséhez tehát már aligha férhet kétség, most az aktákban szereplő korrupciós ügyletek tényének, hitelességének bizonyítása vár a nyomozati szervekre. A Gorilla-ügy máris sokat rombolt a politika reputációján, és az első közvélemény- kutatások alapján az sem kizárt, hogy újrarajzolja a politikai erőviszonyokat a jobboldali térfélen. A korrupciós ügy hatásáról Tokár Géza elemzővel beszélgettünk (Szabad Újság)

Ukrajna

Ü Átalakulások a nagypolitikai elit soraiban – „Átalakuláson megy keresztül az ukrajnai belpolitikai élet” – állítják a szakértők. Viktor Janukovics államfő nemrégiben három olyan rendeletet adott ki, amelyek szoros összefüggésben állnak egymással, mégis jelentős mértékben átalakították a hatalombéli politikai erőviszonyokat (KárpátInfo)

Ü Helyi jelentőségű lett a vereckei magyar emlékmű – A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) kezdeményezése nyomán felvette a vereckei magyar honfoglalási emlékművet a helyi jelentőségű emlékművek jegyzékébe a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal kulturális főosztálya (KárpátInfo)

Ü Kik és hogyan képviselik érdekeinket a parlamentben? – Idén ősszel Ukrajnában parlamenti választásokra kerül sor. Lejár ugyanis a VI. összehívású Legfelsőbb Tanács azon képviselőinek mandátuma, akiket 2007-ben választottak meg, egységes pártlistás szavazás útján. A parlament 450 képviselője között 5 kárpátaljai van: Szerhij Mosak (Régiók Pártja), Sztanyiszlav Arzsevityin, Vaszil Petyovka, Igor Krily (valamennyien a Mi Ukrajnánk – Népi Önvédelem tömörülés tagjai) és Olekszandr Kemenyás (Julija Timosenko Blokkja). Azt hiszem, nem tévedünk, ha azt állítjuk, nem sokat tudunk arról, hogyan képviselték az elmúlt években szülőföldjük érdekeit, hányszor és miről szólaltak fel a legfőbb törvényhozó testületben (KárpátInfo)

A régió hírei û Világtükör

Ü Sarkozy: Európa már nincs a szakadék szélén – A francia elnök szerint Európa pénzügyi helyzete stabilizálódott, mostantól a gazdasági válságból való kilábalásra kell koncentrálni (MTI/Bumm.sk)

Ü Rajongó levelet írtak Orbánnak a kormányt csodáló lengyel konzervatívok – Orbán Viktornak szóló, több mint száz lengyel konzervatív értelmiségi által aláírt nyílt levelet publikált vasárnap a ‡Niedziela című lengyel katolikus hetilap. A január 22-i keltezésű levelet Jerzy Robert Nowak, a ‡Radio Maryja katolikus rádióval szorosan együttműködő történész kezdeményezte, és abban csodálattal és rajongással írnak Orbánról, valamint a „magyar útról“. „Csodáljuk az Ön kormányának bátorságát, amellyel a külföldi tőke igája és az Európai Unió nagy országainak dominanciája alól próbál kiszabadulni, kiállva a magyar vállalkozások és az összmagyar nemzeti érdekek mellett” – olvasható a levélben. Az aláírók elismerésüket fejezik ki az új magyar alkotmány „nagy hazaszeretete és a vallás jelentőségének elismerése“, valamint „a kommunizmus maradványainak felszámolása” iránt. Példásnak és követendőnek nevezik „a magyar utat” (MTI/Erdély.ma)

Ü Válnának is, meg nem is – Skócia válni akar Nagy-Britanniától. A legutóbbi brit parlamenti választásokon a skót helyi törvényhozásban többséget szerzett Skót Nemzeti Párt (SNP) múlt héten már az időpontot is bejelentette: 2014-ben tartanák meg a népszavazást a jelenleg is széleskörű autonóm jogokkal bíró tartomány elszakadásáról (Nszv)

Ü Az EU-t népszerűsítenék – Közös különszámot ad ki hat európai vezető napilap annak érdekében, hogy az eurózónát sújtó adósságválság idején közelebb hozzák az olvasókhoz az uniót (MNO)

Ü Traian Băsescu ma a NATO-főtitkárral tárgyal – Traian Băsescu államfő tegnapi sajtóértekezletén bejelentette: az Észak-Atlanti Szövetség (NATO) főtitkárával esedékes mai, brüsszeli találkozóján olyan témákról tárgyal, mint a rakétavédelmi rendszer, a „smart defense” fogalom és a román hadsereg afganisztáni jelenléte (Nyugati Jelen)

Összefoglaló

Ü Európai Polgári Kezdeményezés – Már az elején széthúznak a magyarok? – Idéntől lehet élni az Európai Polgári Kezdeményezéssel, melynek eredményeként az Unió állampolgárai is kérvényezhetnek a Bizottságtól jogalkotást – meghatározott feltételek mellett. A határon túli magyar szervezetek természetesen kapva kapnak az alkalmon, hogy európai szintű kisebbségvédelmi biztosítékot csikarjanak ki az EU-ból: Tőkés László a Kárpát-medencei Autonómia Tanács azonnali összehívását kezdeményezte az ügyben, a Székely Nemzeti Tanács Dél-Tirolban próbálkozik a potenciális szövetségesek megnyerésével, az RMDSZ-es EP-képviselő, Winkler Gyula pedig a Federal Union of European Nationalities (FUEN) vezetőit invitálta közös gondolkodásra és együttműködésre. De vajon hova fog vezetni a három külön utas szervezkedés? (Kitekintő/Erdély.ma)

Ü Magyarország barát nélkül maradt – Túlzás lenne azt állítani, hogy Orbán Viktor szívesen látott vendég lenne Európában, amiként az az állítás sem felelne meg a valóságnak, hogy egymás kezébe adják a kilincset a vezető külföldi politikusok Budapesten. Ráadásul a magyar kormányfővel való találkozó nem mindig hoz szerencsét: Hoszni Mubarak már nemhogy nem egyiptomi elnök, halálbüntetés fenyegeti, Silvio Berlusconi pedig már bukott politikus hazájában. Magyarország tavaly, az év első felében töltötte be az Európai Tanács elnöki tisztségét. Ez a hat hónap diplomáciai fénypontnak tekinthető egy ország életében. Külföldi küldöttségek sora tűnik fel az adott országban. A magyar soros elnökség azonban kilógott a sorból. A kormány ráadásul már akkor elrontott valamit, amikor a soros elnökség még kezdetét sem vette. 2010 decemberének végén elfogadott médiatörvény körüli politikai botrány igencsak rányomta bélyegét a magyar elnökség félévére. Megütközést keltett Orbán Viktor nacionalizmusról tett kijelentése is. A belga elnökség lezárását jelentő csúcstalálkozón ugyanis ezt mondta: “Nem tudom elfogadni azt a gondolatot, hogy a nacionalizmus veszélyezteti Európát“. Nem túlságosan szerencsés mondat egy a soros elnökségre készülő kormányfő szájából, akinek épp az európai értékrend fontosságát kellene hangsúlyoznia (Nszv)

Vélemény, publicisztika, interjú

Ü Mi legyen a jegybanktörvénnyel? – „Ahogy az MNB függetlenségének fetisizálásával és az „inflációs célkövetés” mitizálásával volt elfoglalva, úgy a kormány nem gazdaságunk felépítésében, hanem egy kiválasztott réteg a többiek rovására megvalósított felemelésében látta legfőbb feladatát. Miután Orbán Viktor megadta magát José Manuel Barroso irodájában, és elfogadta az EU-nak a jegy-banktörvényt érintő összes tartalmi ellenvetését, a vita megoldódni látszik, még akkor is, ha a valutaalap kritikái túlmutatnak az EU kifogásain…” 8Róna Péter (Nsz)

Ü Magyarország, külpolitika – „A múlt héten lezajlott európai parlamenti vita számos tanulsággal járt Magyarország új alkotmányáról, pénzügyi helyzetéről. Ezek sorában az első, hogy ritka bepillantást adott a nyugat-európai parlamenti képviselők felkészültségébe, erkölcsi tartásába. Jó döntés volt, hogy Orbán Viktor kiugratta a nyulat az európai bokorból. Érdemes a holland állami rádió, a NOS brüsszeli tudósítójának, Chris Ostendorfnak az ominózus vita után adott tudósításából idézni: „a magyar miniszterelnök nemkívánatos személy az Európai Parlamentben, Orbán úrnak kevés barátja van az Európai Parlamentben, arcába kiabáltak, s majdnem leköpték”. Ostendorf úgy zárja le tudósítását, hogy ez „valamilyen kirakatper” akart lenni. Nem emlékszem, hogy az elmúlt harminc évben ilyen szavakat hallottam valamikor is egy európai parlamenti tudósításról. Ostendorf igazat mondott: a jelenet sokkolta azokat, akik még komolyan veszik a nyugati demokráciát. Hiányzott a szakszerűség, a kulturáltság, a civilizált viselkedés, a tisztelet a demokratikusan megválasztott miniszterelnök iránt, aki egyébként úriemberként viselkedett, higgadtan érvelt. Bizony ez már nem Schumann és Monnet, de nem is Kohl és Mitterand Európája, hanem útszéli stílusban politizáló népbiztosok Európája…” 8Dr. Marácz László (MH.online)

Ü Szilágyi Ákos a radikális populizmusról – Politikai eksztázis – Az Ipsos közvélemény-kutató intézet legutóbbi felmérése szerint huszonkét százalékon áll a Jobbik népszerűsége. Vezető nyugati lapok – többek között a tekintélyes svéd ‡Dagens Nyheter – ebből arra a következtetésre jutnak, hogy Magyarországon a szavazók negyede a szélsőjobb elkötelezett híve. Az elemző szerint az, hogy a Jobbik tovább erősödhet-e, nemcsak a belpolitika fejleményeitől, de az európai válságtrend alakulásától is függ (168óra)

Ü Abcúg – Erő, próba – „Az alacsony kamattal és gazdasági racionalitással ellenünk támadó IMF s a demokratikus elkötelezettséggel bennünket leigázni kívánó Európai Unió támadását visszavertük, bátran megmutattuk, hogy mi nem leszünk a Brüsszel nevű Moszkva gyarmata. A ‡The Economist nyilvánvaló rosszindulattól vezérelt cikkírója a maga ferdítésbajnokos mivoltában ezt úgy kommentálta, hogy „sokan a tiltakozók közül az EU-t és az IMF-et támadó plakátokat vittek, és vélhetőleg nem voltak tudatában annak, hogy miközben ők az ország szuverenitásáért vonulnak fel, Orbán úr arra készül, hogy feladja azt Brüsszelben”. Ennek a cikknek már a címe is – Magyarország meghátrál – szörnyű tájékozatlanságról árulkodik, és becsmérli az unortodox hősi küzdelem nagyszerűségét. Tény viszont, hogy az egzaltált nyugati politikai körök mintha megnyugodtak volna, átmenetileg abbahagyták a tamtamverést, s mivel konstatálták a magyar kormányfő békülékenyebb hangját és kompromisszumkészségét, a forint is alábbhagyott a hullámvasutazással, a befektetők meg így egy fokkal kevésbé kockázatos terepnek minősítettek minket Mianmar-alsónál…” 8Mátyás Győző (168óra)

Ü Szabadság vagy hitel? – „Szabadság vagy hitel, olvashattuk nemrég egy kormánypárti tüntetés transzparensein. Van benne valami. Aki eladósodik, az tényleg nem tekintheti magát teljesen szabad embernek, hiszen jövedelmének egy részét a hitel visszafizetésére kell fordítania. Én olyan polgári családban nőttem fel, amelyben erkölcsi alapelvnek számított, hogy az ember ne verje magát felesleges adósságokba. S valóban, a szüleim a három százalékos kamatozású OTP-lakáshitelen kívül soha nem is vettek fel semmilyen kölcsönpénzt. Ez az erkölcsi tartás azonban alaposan meggyengült az elmúlt két évtizedben. Nem hallottam arról, hogy a mostani tüntetők akár kormánypártiként, akár ellenzéki korukban tiltakoztak volna az ellen, hogy külországok, vagy külhoni tulajdonú bankok hitelt adtak a magyaroknak. A “szabadságért” való tüntetést hitelesebb lett volna akkor megtartani, amikor két millió ember és megannyi önkormányzat devizahitelt vett fel…” 8Hegyi Gyula (Nszv)

Ü Orbán Viktor a “tökéletes populista“ – A ‡Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnap megjelenő német konzervatív lap a tárcarovatában Zilahy Péter magyar írótól közölt cikket a január 21-én Budapesten tartott kormánypárti demonstrációról. „A széllel szemben” című írásában Zilahy emlékeztetett Orbán Viktor egy németországi interjújára, amelyben a miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarország a szabadságharcosok hazája. Az író ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy “a kormányon lévőkért az utcára vonulni legalábbis nem tipikusan magyar” szokás. Emlékeztetett arra, hogy a legnagyobb ilyen típusú demonstrációt Budapesten 1957-ben, a forradalom leverését követő terror idején tartották, legutóbb pedig 1990-ben rendeztek hasonló tüntetést. Akkor a frissen megválasztott jobboldali kormányt támogató demonstráció a benzináremelés miatt sztrájkoló taxisok ellen irányult, és a Fidesz baloldali párt volt (Nszv)

Ü Se veled, se nélküled? – „Erős az önállóság igénye az LMP-ben – ezt jelzi, hogy a szövetségesi politikáról szóló felvetések egyike sem kapott kétharmados többséget a párt hétvégi kongresszusán. Így az LMP nem vesz részt az Ellenzéki Kerekasztal munkájában. Pedig most ez a mainstream gondolat demokratikus ellenzéki körökben. Első hallásra némi felsőbbrendűség-érzésből fakadó és talán túlzott önbizalomra is valló döntés, hogy ebből az LMP nem kér. Főképpen annak ismeretében, hogy az új választási törvény összefogásra kényszeríti az ellenzéki pártokat, ha komolyan gondolják a kormányváltást. Vagyis az LMP a Fidesz szekerét tolja, az összefogást gyengíti azzal, hogy kimarad a kerekasztalból? Lehet, de nem biztos…” 8Lengyel Tibor (Nszv)

Ü Majtényi: Ez egy kuruc beszédű és labanc viselkedésű ország – „Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer forradalmi hangulatú beszédet kell mondanom, de nem bántam meg” – mondja Majtényi László, aki szerint az ország megalázásával elfogadott fideszes alkotmány kártyavárként fog összeomlani. Csak akkor lehet tartós alkotmányt adni, ha a politikai közösség egészének az értékeit fejezi ki (Nsz)

Ü Válasz Andrej Danko SNS alelnöknek – „Az SNS lecsukatna bennünket, ha módja volna rá – mondta Andrej Danko, az SNS alelnöke január 23-i sajtótájékoztatóján. Az alábbiakban válaszolnék neki. „Azokat a szlovák állampolgárokat, akik részt vettek a január 21-i budapesti tüntetésen, és köszönetüket fejezték ki Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, azokat az SNS alelnöke előzetes letartóztatásba helyezné. Amennyiben a belügyminiszteri posztot az SNS tagja töltené be, akkor a tüntetésen résztvevő személyek 48 órára előzetesbe kerültek volna, rögtön a határon. Majd szembesítenék őket a Büntetőtörvénykönyv idevágó paragrafusaival és megvizsgálnák, történt-e esetükben hazaárulás. Tarthatatlan, hogy Szlovákia lakosai olyan transzparenseket emeljenek magasba, melyeken a „Köszönjük neked Viktor”, „Felvidék üdvözöl – Köszönjük az állampolgárságot!” feliratok láthatók.” Hát, hogy őszinte legyek kedves Danko úr, én egyet tudok érteni ezekkel az emberekkel, és azt is megmondom miért. Mert nemcsak Szlovákia mérsékeltebb pártjai, de főleg az SNS már megalakulása óta, hogy finoman fogalmazzak, bizony nem igen szívlelik az itt élő magyarságot…” 8Mészáros László (Felvidék.ma)

Ü A magyar autonómia ügye 2012-ben – „Szomorú tény, hogy tényleges autonómiát az elmúlt több mint két évtizedben Kárpát-medencében élő magyar kisebbségi közösségek közül egynek sem sikerült megvalósítania. Az okok: a határon túli magyar politikai elitek megosztottsága, Budapest támogatásának hiánya, esetenként kemény ellenállása. A nemzetközi színtér szereplőinek a kollektív kisebbségi jogok iránti mostoha viszonya, pontosabban, határozott ellenzése. Végül – ezt talán nem kell hangsúlyozni – az utódállamok politikai elitjének az egész időszak alatt változatlan ellenállása. Ami viszont szinte hihetetlen: a lényegében ellenséges politikai közegben 1990-től megjelennek előbb személyi elvű kisebbségi önkormányzatra, s ezzel szinte egy időben a területi autonómiára vonatkozó elképzelések. Nem kell sokáig várni, s a Vajdaságban az első háborús összecsapások közepette, talán a körülmények hozta esélyeket kihasználva, a történelmi VMDK-ban megszületett – ha lúd legyen kövér – a hármas autonómia modellje. Eközben Erdélyben is kialakul a viszonylag konkrét autonómiakoncepció. Felvidéken Duray Miklós kezdettől fogva szorgalmazza az autonómiát, s ami legalább olyan fontos, csakúgy, mint a történelmi VMDK, ő is hangoztatja: az autonómiának csak ellenzékben küzdve van esélye. Hiába. A Felvidéken ma sincs sem autonómiakoncepció, sem autonómiamodell…” 8Ágoston András (VMDP Hírlevél)

Ü Önkormányzat nélküli területi-közigazgatási átszervezés – Nesze semmi, fogd meg jól. Vagy talán mégsem? – „Január 13-án meglepő hírt közölt a sajtó. Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt elnökének, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt összefogásából létrejött Szociálliberális Unió társelnökének véleménye szerint a kormánynak jogkörökkel kell felruháznia a jelenlegi gazdasági-fejlesztési úgynevezett régiókat, magyarán tartományokat, a tartományi elnököt és a tartományi tanácsot pedig a polgároknak kell megválasztaniok. Remélhetőleg a Szociáldemokrata Párt és elnök a továbbiakban is tartja magát ehhez…” 8Asztalos Lajos (Szabadság)

Ü A lehetőség – „A politikai élet fokozatos lezüllésének több oka van, nyilvánvalóan közrejátszik a demokráciának – tehát nem csak a gazdaságnak – a világválsága; ám ami Romániában (és más módon, de Magyarországon is) végbemegy, jelesen a parlamenti képviselet megcsúfolása, lejáratása: az a tekintélyelvű vezetés egyenes következménye. Sehol a demokratikus világban nem mutatható ki jobban, mint ebben a két országban egyetlen személy oly áldatlan hatása a törvényhozásra…” 8Ágoston Hugó (ÚMSZ)

Ü Politikailag szétválasztva – „Szigorúan törvényalkotási szempontból vizsgálva a kérdést, erre az intézkedésre (mármint a választások összevonására) a jelenlegi – vékony – parlamenti többségnek van felhatalmazása. Nincs alkotmányos tiltás, amely meggátolhatná a helyhatósági választások elhalasztását.” Ezek a sorok az ÚMSZ tavaly szeptember 12-i számában jelentek meg, én írtam őket…” 8Székely Ervin (ÚMSZ)

Dokumentumok, tájékoztatók, közlemények

Ü A „marticások” közleménye – „Elmenni vagy itthon maradni? A választási lehetőség, ami összeköt minket, mai tízen- és huszonéveseket szüleink generációjával. Szüleinket a diktatúra szembesítette ezzel, minket az elmúlt huszonkét év rablódemokráciája. Az ország a csőd szélén, számolatlanul veszik fel azokat a hiteleket, melyeket majd nekünk kell sokszorosan visszafizetni, szétverték az oktatást, elüldözik az orvosokat, amit lehetett eladtak vagy elloptak, tombol a korrupció és lassan de biztosan – kis lépésekkel – a demográfiai összeomlás szélére kerültünk. Szüleink már belerokkantak, mi nem akarunk! Nincsen autonómia és nincsen magyar egyetem. Nincsen jólét és nincsen becsülete a tisztességes munkának. Huszonkét év eredménye! Eredménytelensége. Mindez úgy, hogy közben magyarjaink másfél évtizede vannak a kormánykeréknél. Illetve az RMDSZ. Huszonkét év után visszatért a nélkülözés, a reménytelenség és a félelem. Ezért tesszük fel a kérdést: RMDSZ! EREDMÉNY EZ?! Erdély valamennyi nagyobb városában szegeztük ezt a kérdést – matricákon – azoknak, akik a mi jövőnkből építenek maguknak jelent…” (http://www.reggeliujsag.ro/)

$ Elemzés, háttér

Ü Trükkök a Fidesz legyőzésére – a Political Capital utánaszámolt – Ha le akarják váltani a jelenlegi kormányt, sajátos trükközésre kényszerül az ellenzék az új választási rendszer miatt. Az egyéni körzeteket a pártoknak célszerű felosztaniuk egymás között, országos listát viszont mindegyiküknek érdemes lesz állítania. Az Orbán-kormány demokratikus ellenzékét ültetné tárgyalóasztalhoz a Magyar Szolidaritás Mozgalom. A tervezett kerekasztal-tárgyalások reményeik szerint elvezethetnének akár addig is, hogy a következő választáson az egyéni körzetek mindegyikében közös jelölteket indíthatnak, mert ellenkező esetben esélyük sem lehet a Fidesz legyőzésére (Nsz)

Cikkek

& Megérett az idő egy új szlovák alkotmányra?

Paraméter.sk Ÿ 2012. január 29. – 13:29

Pavol Hrušovský (KDH), a parlament elnöke a TA3 politikai műsorában kijelentette, hogy megérett az idő egy új szlovák alkotmány elfogadására, nem pedig csak állandóan módosítani kellene.

“Meg vagyok róla győződve, hogy meg kellene egyeznünk, és szlovák tudományos intézeteket, jogi karokat és alkotmányjogi szakértőket megbízni a kidolgozásával” – jegyezte meg a KDH politikusa. Úgy vélte, ezen szakértők tehetnének javaslatot Szlovákia új alkotmányos rendjének modelljére.

Hrušovský úgy vélekedett, hogy az Európai Unió és Szlovákia közti alapszerződésben történő változások is egyfajta új alkotmánymodell megalkotására hívnak fel. Ûvissza

& Politológus: Egyensúlyt keres a Híd magyar és szlovák választói között

Paraméter.sk Ÿ 2012. január 29. – 12:02

Ján Baránek politológus szerint a Híd párt az egyensúlyt keresi választói között. Azt, hogy hogyan ne riassza el a magyarokat, és hogyan legyen vonzó egyúttal szlovákok számára is.

“Ehhez nem kritikusan állok hozzá, hiszen ezen a területen úttörőnek számítanak. Úgy vélem, az egyensúlyt keresik” – jegyezte meg Baránek. Ugyanakkor szerinte a programjukban sok az általános pont, és kevés a konkrét megoldási javaslat.

“Tartalmaz néhány specifikumot, amiknek egy nemzeti kisebbségeket képviselő párt programjában benne kell lennie. Bizonyos nézőpontokat képvisel, például az oktatásügy területén, amelyek ugyanakkor nem újak” – fogalmazott. Értékeli, hogy programjában foglalkozik a Híd a vidékkel, a földművelésüggyel, ugyanakkor természetesnek tartja, hiszen e téren miniszterük is van Simon Zsolt személyében.

A párt foglalkozik az egységes választási kódexszel is, ami viszont Baránek szerint nem annyira sürgős, amikor éppen kirobbant a Gorilla-botrány. Egyrészt értékeli, másrészt logikus és kötelező körnek ítéli a Híd programjának azon téziseit, amelyek Dél-Szlovákia fellendítésével foglalkoznak.

Baránek számára hiányzik a programból a korrupció elleni harc kiemeltebb szerepe. Hiányolja ugyanakkor az euróválságra való megoldási terveket, ezt egy alapvető hibának tartja a Híd programjában. Ugyanakkor meglepte őt a nők foglalkoztatásbeli helyzetének javítása. Szerinte viszont ez ellentétben áll kissé a klasszikus családmodell emlegetésével.

Baránek támogatja a Híd programjában a főiskolák számának csökkentésére irányuló terveket, ugyanis szerinte is túl sok van belőlük Szlovákiában. Értékeli emellett az idegenforgalom támogatásának hangsúlyozását, ami Baránek véleménye szerint egy marginális téma, annak ellenére, hogy óriási potenciált rejt magában.

Szimpatikusnak tartja azt a kezdeményezést, hogy életük végéig tartó járadékkal jutalmaznák az olimpiai érmeseket, akik Baránek szerint a politikusoknál is jobban alakítják egy országról kialakult képet, még ha egy szűk körről is van szó. Ûvissza

& A magyar autonómia ügye 2012-ben

VMDP Hírlevél Ÿ 2012-01-29

Szomorú tény, hogy tényleges autonómiát az elmúlt több mint két évtizedben Kárpát-medencében élő magyar kisebbségi közösségek közül egynek sem sikerült megvalósítania. Az okok: a határon túli magyar politikai elitek megosztottsága, Budapest támogatásának hiánya, esetenként kemény ellenállása. A nemzetközi színtér szereplőinek a kollektív kisebbségi jogok iránti mostoha viszonya, pontosabban, határozott ellenzése. Végül – ezt talán nem kell hangsúlyozni – az utódállamok politikai elitjének az egész időszak alatt változatlan ellenállása.

Ami viszont szinte hihetetlen: a lényegében ellenséges politikai közegben 1990-től megjelennek előbb személyi elvű kisebbségi önkormányzatra, s ezzel szinte egy időben a területi autonómiára vonatkozó elképzelések. Nem kell sokáig várni, s a Vajdaságban az első háborús összecsapások közepette, talán a körülmények hozta esélyeket kihasználva, a történelmi VMDK-ban megszületett – ha lúd legyen kövér – a hármas autonómia modellje. Eközben Erdélyben is kialakul a viszonylag konkrét autonómiakoncepció. Felvidéken Duray Mikós kezdettől fogva szorgalmazza az autonómiát, s ami legalább olyan fontos, csakúgy, mint a történelmi VMDK, ő is hangoztatja: az autonómiának csak ellenzékben küzdve van esélye. Hiába. A Felvidéken ma sincs sem autonómiakoncepció, sem autonómiamodell.

A külső tényezőktől koránt sem függetlenül, a magukban hordozott belső ellentétek folytán a kisebbségi politikai elitek kétpólusúvá válnak. Ettől kezdve, a nemzeti közösségek vitathatatlan autonómiaigénye dacára, autonómiaügyben politikailag béna kacsává vált minden határon túli magyar közösség. A helyi hatalmakhoz húzó szárny, benne a balliberális csoporttal és a rendszerváltás morzsáié törleszkedő közönséges szerencselovagokkal, megkapta a szükséges támogatást. Leginkább Budapestről is. A nemzeti szárny máig csak az eszméi erejére támaszkodva tartja fenn magát.

A Vajdaságban 2008. évi választások után mintha megmozdult volna valami. Talán abban a reményben, hogy a nemzetközieknek példát mutatva Koszovót visszaszoríthatja a tényleges autonómia keretei közé, a szerb kormány a nemzeti tanácsokról szóló törvény tervezetével, majdnem lépett egyet a perszonális autonómia irányába. De, többek szerint, mert felmérte, hogy Koszovó esetében elment a vonat, mások szerint, mert úgy vélte, a valódi politikai autonómia – mivel lehetővé teszi egy nemzetrész akaratának a legitim feltárását, kifejezését és képviseletét – megnyitná a politikai lehetőségeket, a különben is elégedetlenkedő dél-szerbiai albánok és a szandzsáki bosnyákok előtt, visszahőkölt.

Egy éves „gondolkodás” után a VMSZ által is megszavazott nemzeti tanácsokról szóló törvény előirányozza ugyan a politikailag és jogilag a hatalom által többszörösen ellenőrzött választott képviseleti testületet, de a tényleges autonómia attribútumai nélkül. Ez az oka annak, hogy ma a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) se nem legitim, se nem legális.

Száz szónak is egy a vége: jelenleg csak a Vajdasági Magyar Demokrata Pártnak (VMDP) van a perszonális-, és Erdélyben a Székely Nemzeti Tanácsnak van, a nemzeti oldal által is többé-kevésbé támogatott hadra fogható, a területi autonómiára kidolgozott modellje. A Felvidéken a márciusi előrehozott választásokra készülő Magyar Koalíció Pártja jelezte, hogy nemzeti alapú önkormányzatokat is el tud képzelni. Egyelőre csak képzelni, de ez is jelent valamit.

Itt álljunk meg néhány szóra. A kérdés most már nem az, mi van a magyar autonómiákkal a Kárpát-medencében, hanem az, hogy mi lesz a létező és a tervezett tervekkel? A kérdés helyén való. Várható, hogy az Orbán-kormány miután sikeresen megvívja Magyarország politikai háborúját a nemzetköziekkel, minden bizonnyal tovább lép. A jelenlegi helyzetben ugyanis a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) csak részben állt fel. A versenypárttá avanzsálódott Erdélyi Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Vajdasági Magyar Szövetség kivárnak. Úgy vélik, Magyarország gyengesége alkalmassá teszi őket az ellenállásra. Arra, hogy megőrizzék jelenlegi immár csak névleges közvetítő szerepüket a helyi többségi elit és Budapest között. Az RMDSZ már „megszabadult” magyarországi támogatások célba juttatásának megpróbáltatásaitól, a VMSZ helyzete még bizonytalan. Igaz az általa igazgatott MNT eddig nem látott anyagiakkal rendelkezik, első sorban Budapestről, de Belgrádból is, ám ennek csak feltételesen van jelentősége. Ha ugyanis a VMSZ sikeresen összenő „stratégiai partnerével” a Tadic-féle Demokrata Párttal (DS), akkor világossá válik az, amit eddig is tudott mindenki, csak még nem lehetett intézkedni.

Melyek azok a politikai projektumok, amelyek akadályozzák a NER kiteljesedését?

A VMSZ projektuma az MNT.

Az RMDSZ és a politikai hátországa a balliberális magyarországi ellenzék sem nyugszik. Elterelő hadműveletbe kezdtek.

Logikus lenne, hogy ha ennek eljön az ideje, a magyar kisebbségek autonómia törekvéseivel a magyar kormány lépjen ki a nemzetközi politikai színtérre. Ennek vágott elébe a minap az Európai Nemzetiségek Föderális Uniója (FUEN) vezetősége és Winkler Gyula RMDSZ-es EP képviselő azzal a kerekasztal-megbeszéléssel, amelynek témája a kisebbségi tematikájú európai állampolgári kezdeményezés volt. (Az erről szóló információ az alábbiakban olvasható.) Közvetve, de lényegében elterelő hadműveletnek tekinthető a Bugár Béla vezette Híd-Most felvidéki párt kezdeményezése is, miszerint alkotmányos törvénnyel kell garantálni a kisebbségi jogokat Szlovákiában. (Ez az információ is alább olvasható.)

Összegezve: a Kárpát-medencében élő magyar közösségekben ugyan nem áll túl jól az autonómiatörekvések ügye, de van esély a jó irányú változtatásra. Miután Magyarország sikeresen elhárítja az európai támadásokat. Ha ezt az autonómia különböző ellenzői nem így látnák, nem kezdtek volna megelőző akciókba. Amelyek nem az autonómia-törekvések támogatását, hanem csak bizonytalan kisebbségjogi szabályozást sürgetnek. Mind az EU-ban, mind pedig Szlovákiában.

A küzdelem minden fronton folytatódik. Ûvissza

& Borbély: az RMDSZ előrehozott választásokban gondolkodik

Krónika Ÿ 2012. január 29.

„A jelenlegi, megváltozott társadalmi-politikai helyzetben és az Alkotmánybíróság döntése után komolyan el kell gondolkodnunk azon, hogy nem lenne-e jobb előrehozott parlamenti választásokat tartani – jelentette ki Borbély László. Az RMDSZ politikai alelnöke ezzel megerősítette Markó Béla miniszterelnök-helyettes egy nappal korábbi nyilatkozatát, miszerint az elmúlt hetekben felerősödött társadalmi elégedetlenségek miatt a szövetség részéről támogatható lenne egy ilyen elképzelés. Borbély László közölte, az RMDSZ vezető testületei a jövő héten tárgyalnak a kérdésről.

„Az RMDSZ nem tart az előrehozott választásoktól, és képes időben felkészülni erre az eshetőségre is. Az elmúlt hetekben a szervezeten belül is voltak viták, pro- és kontra álláspontok, de úgy látom, hogy most változott a helyzet: az előrehozott választások előnye az lenne, hogy az utca is elcsitulna, de konszenzusra jutnánk az ellenzékkel is, hiszen az előrehozott választásokat ők javasolták. Ha pedig egyetértés van a kérdésben, akkor miért ne? Vágjunk bele!” – hangsúlyozta a politikus az Erdélyi Magyar Televízió egy műsorában.

Az alkotmánybíróság szerdán nyilvánította az alaptörvénnyel ellentétesnek az idei önkormányzati, illetve parlamenti választások összevonásáról szóló törvényt. A törvényt a Szociálliberális Unió (USL) támadta meg, miután a kormány 2011 végén felelősségvállalással fogadtatta el a jogszabályt, a parlament pedig elutasította az ellenzék bizalmatlansági indítványát.

A politikai alelnök szerint az előrehozott választások az erdélyi magyar politikán belül is elejét vennék a „parttalan vitáknak”.Mint mondta: az RMDSZ felkészült a választásokra, ha pedig valaki tárgyalni akar velünk, az jöjjön, és kérje ezt. Az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) való együttműködés kapcsán hozzátette: az önkormányzati választásokon esetenként szó lehet erről, a koalícióként való indulás a parlamenti választásokon elfogadhatatlan a szövetség számára.

„Az RMDSZ részéről egy nagy kompromisszum volt, hogy az EP lista élére javasoltuk Tőkés Lászlót. Azt nem tudjuk elfogadni, hogy a parlamenti választásokon koalícióként induljunk, mert akkor az nyilván nem 5, hanem 8 százalékos bejutási küszöböt jelentene” – mondta. Borbély élesen bírálta az EMNP-t az általa indítani kívánt „közvélemény-kutatás” kapcsán is. Mint mondta, a mintegy négyszázezer kérdőív postai kiküldése csupán fölösleges pénzpazarlás, ennek a kezdeményezésnek, azon kívül, hogy célzottan RMDSZ-ellenes, más szerepe nincsen. „Ezek a fiúk nem tudják, mit találjanak ki, mert nem képesek alternatívát felmutatni az RMDSZ-szel szemben. Nos, ezért mondtam, hogy az előrehozott választások elejét vennék a parttalan vitáknak” – összegzett Borbély László. Ûvissza

Szerző(k): Hírösszefoglaló

& Kik és hogyan képviselik érdekeinket a parlamentben?

Kárpátinfo.net | 2012-01-28 08:46 |

Idén ősszel Ukrajnában parlamenti választásokra kerül sor. Lejár ugyanis a VI. összehívású Legfelső bb Tanács azon képviselőinek mandátuma, akiket 2007-ben választottak meg, egységes pártlistás szavazás útján. A parlament 450 képviselője között 5 kárpátaljai van: Szerhij Mosak (Régiók Pártja), Sztanyiszlav Arzsevityin, Vaszil Petyovka, Igor Krily (valamennyien a Mi Ukrajnánk – Népi Önvédelem tömörülés tagjai) és Olekszandr Kemenyás (Julija Timosenko Blokkja). Azt hiszem, nem tévedünk, ha azt állítjuk, nem sokat tudunk arról, hogyan képviselték az elmúlt években szülőföldjük érdekeit, hányszor és miről szólaltak fel a legfőbb törvényhozó testületben.

A régi pártlistás választási rendszer egyik legnagyobb hiányossága éppen az volt, hogy jogilag nem tette felelőssé a képviselőket egy konkrét régió ügyeiért, nem hatalmazta fel őket lakosai érdekeinek védelmére. Így történhetett meg, hogy nem sokat tudunk tevékenységükről.

Szerhij Mosak a Régiók Pártjának listájáról került a parlamentbe. Elsősorban a perecsenyi járáshoz kötődik. A Legfelsőbb Tanács pénzügyi, banktevékenységi, adó- és vámpolitikai bizottságának tagja. Öt év alatt egyetlen egyszer sem szólalt fel a parlament szószékéről, 2010-ben három alkalommal helyből kért szót. Öt alkalommal nyújtott be más képviselőtársaival együtt törvényjavaslatot, de a törvényhozó testület ezek közül csak egyet fogadott el. Ebben az Erdélyi Béla és Boksay József nevével fémjelzett kárpátaljai festőiskola 120. évfordulójának méltatásáról volt szó, melyet a parlament a múlt év áprilisában fogadott el. Eddig összesen 22 képviselői kérdést intézett a parlament és a kormány különböző tisztségviselőihez.

Sztanyiszlav Arzsevityin az ökörmezői járási Alsókalocsán született, ugyanabban a bizottságban dolgozik, mint Szerhij Mosak. Jóval aktívabb képviselőtársánál, 167-szer szólalt fel a Legfelsőbb Tanács szószékéről, 322 kérdést intézett üléstermi helyéről. 22 törvényjavaslat társszerzője, de ezek közül a parlament csak kettőt fogadott el.

A Mi Ukrajnánk-Népi Önvédelem tömörülés listájáról került a parlamentbe a Munkácson lakó Vaszil Petyovka. Ő az elnöke a magyarországi kapcsolatokat ápoló képviselői csoportnak. Egyszer sem szólalt fel a parlament szószékéről, helyből hat alkalommal élt a hozzászólás jogával. Több képviselőtársával együtt három törvényjavaslat kidolgozásában vett részt, de ezek közül egy sem nyerte el a testület támogatását. 45 alkalommal intézett képviselői kérdést a parlamenthez, ezek többségében különböző kárpátaljai problémákról volt szó. Többek között felvetette az az ungvári és munkácsi távfűtő rendszerek, a megyei erdő- és vadgazdaság, az agráripari komplexum, az aknaszlatinai sóbánya működésének különböző problémáit. Képviselői tevékenységében főleg Munkács érdekeit helyezi előtérbe.

Igor Krily, akárcsak Vaszil Petyovka és Szta¬nyisz¬lav Arzsevityin, a Legfelsőbb Tanács pénzügyi, banktevékenységi, adó- és vámpolitikai bizottságának tagja. A parlament szószékéről egyszer sem szólalt fel, négy esetben kért szólt helyéről. 12 törvényjavaslat kidolgozásában vett részt, ezek közül azonban egy sem volt, amelyik Kárpátaljával kapcsolatos problémáról szólt volna.

A Julija Timosenko nevével fémjelzett tömörülés (BJUT) listáján mandátumot szerzett képviselők között csak a Szolyván született Olekszandr Kemenyás képviseli Kárpátalja érdekeit. A parlament környezetvédelmi bizottságában dolgozik. Szószékről egyszer sem szólalt fel, helyéről 4 esetben szólt hozzá különböző vitás kérdésekhez. 6 törvényjavaslat kidolgozásában vett részt, ezek közül azonban csak egy nyerte el a képviselők többségének támogatását. 33 esetben intézett kérdéseket a parlament és a kormány különböző tisztségviselőihez. Ezek többsége Kárpátaljára, főleg Szolyvára vonatkoztak.

Mint látjuk, öt parlamenti képviselőnk közül csak Sztanyiszlav Arzsevítyin aktivitásával lehetünk többé-kevésbé elégedettek. Figyelemre méltó, hogy a kárpátaljai parlamenti képviselők között egyetlen magyar nemzetiségű sincs, sőt arról sem tudunk, hogy közülük valaki a beregszászi, nagyszőlősi, ungvári, técsői járások érdekeiért szállt volna síkra.

Ez a pártlistás választási rendszer következménye, mely jogilag nem teszi felelőssé a megválasztott képviselőket egy konkrét régió gondjaiért.

Az idei parlamenti választásokat már úgynevezett „vegyes” választási rendszerben fogják megtartani, vagyis a jövendőbeli képviselők fele pártlistáról, fele egyéni választókerületekből kerül a Rádába. Lesz tehát lehetőség arra, hogy olyanokra adjuk voksainkat, akik valóban Kárpátalja, többek között a mintegy 160 ezer fős magyar kisebbség érdekeit fogják majd képviselni a Legfelsőbb Tanácsban. Ûvissza

& Mi legyen a jegybanktörvénnyel?

Népszabadság Ÿ 2012.01.30.

RÓNA PÉTER, az Oxfordi Egyetemen a Blackfriars Hall tanára

Ahogy az MNB függetlenségének fetisizálásával és az „inflációs célkövetés” mitizálásával volt elfoglalva, úgy a kormány nem gazdaságunk felépítésében, hanem egy kiválasztott réteg a többiek rovására megvalósított felemelésében látta legfőbb feladatát.

Miután Orbán Viktor megadta magát José Manuel Barroso irodájában, és elfogadta az EU-nak a jegy-banktörvényt érintő összes tartalmi ellenvetését, a vita megoldódni látszik, még akkor is, ha a valutaalap kritikái túlmutatnak az EU kifogásain. A valutaalapnak ugyanis nem tetszik, hogy:

-           az elnökből és három alelnökből álló igazgatótanács egyszerű többséggel hozott döntésénél csak két tag jelenléte szükséges, és nem kell, hogy az egyik az elnök legyen (Mi van például, ha két tag az egyik szobában és a másik két tag a másik szobában egymással ellentétes döntést hoz?);

- az igazgatótanács jogkörének jelentős részét és az alelnökök munkakörét a kormány által kibővített monetáris tanács szabja meg;

-           az alelnököket és az intézmény jogszerű működésének felügyeletére hivatott felügyelőbizottság egészét a miniszterelnök jelöli, azaz a kormány emberei a kormány embereit felügyelik;

-           a monetáris tanács tagjait a kormány visszahívhatja.

A felelősségkörök ilyen zavaros és ad hoc alapon átalakítható meg-határozása nyilvánvalóan nemcsak a függetlenséget, hanem magát a működőképességet is romba dönti, hiszen ezek szerint a Magyar Nemzeti Banknak nincs a törvény alapján felelősségre vonható vezetője. A kormány jegybanktörvénye tehát vagy egy tragikus zagyvalék, amelyet nem lehet néhány módosítással helyrehozni, vagy pedig nemcsak az MNB függetlenségének, hanem egyenesen működőképességének tudatos aláásása. Csakhogy…

Csakhogy mégis érdemes feltenni a kérdést: miből fakad az a politikai türelmetlenség, amely nem-csak ezt a kormányt, hanem elődeit is a jegybanktörvény szinte negyedévenkénti átalakítására készteti? (Mint ahogy a valutaalap is megjegyzi, az elmúlt három évben az Országgyűlés nem kevesebb, mint tíz módosítást szavazott meg.) A politikusok hatalomvágyából? Valamiféle korrupció vagy lobbi befolyásából? A pénzügyek iránti érzéketlenségből? Vagy az elmúlt két évtized monetáris politikájának kérdéses eredményességéből, esetleg károkozásából?

A kérdés megfejtését nehezíti, hogy a függetlenség nimbuszával megáldott jegybank a gyakorlatban a szent tehén státuszát élvezi. Méretes irónia, hogy éppen a fékek és ellensúlyok nevében létrehozott függetlensége az, amely – eltérően a nyugati gyakorlattól – a magyar jegybankot mentesíti bármilyen fék vagy ellensúly hatása alól. Az MNB a kivétellel aztán – mint ahogy az a kivételezettek szokása – rendre vissza is él. Vagy lesöpöri azt a néhány szakmai kritikát, amely időről idő-re megjelenik, vagy válaszra se tart-ja őket érdemesnek. Helyzetét erősíti az EU és a valutaalap, hiszen mindkettő aprólékosan elemzi a fiskális politikát, de a monetáris politika következményeit nem értékeli, azt sugallva, hogy a gazdaság gondjai kizárólag fiskális természetűek. A gyakori változtatás mögött tehát az MNB, a valutaalap és az EU egyaránt nem egy megoldatlan problémát lát – nevezetesen a felzárkózást hátráltató monetáris politika alkalmatlanságát -, hanem a politika huncutságát. Szerintük a gazdaságpolitika feladata nem a fiskális és a monetáris politika összehangolása, hanem az előbbi alkalmazkodása a megfellebbezhetetlen utóbbihoz. Persze ennek az immár bukásra ítélt álláspontnak is megvan a történelmi háttere.

A rendszerváltást követő első magyar jegybanktörvény veleje a német Bundesbank törvényének szó szerinti fordításából állt össze. Az MNB vezetősége, alkalmazkodva a törvényi szövegéhez, el is hitette saját magával, hogy az MNB alapjában véve a Bundesbank kistestvére, és Magyar-ország Németország unokaöccse, hogy a monetáris eszközökkel biztosított árstabilitás a gazdasági fejlődés kulcsa, figyelmen kívül hagyva nemcsak egy fejlett és egy felzárkózni kívánó ország alapvetően eltérő helyzetét, de a Bundestag óriási szakmai felkészültséggel rendelkező apparátusának fékező és egyensúlyozó szerepét is szemben a magyar Országgyűlés tudatlanságával. Úgy gondolta – összhangban a Bundesbank, az EU és a valutaalap korábban határozott, de mára már megingott szemléletével -, hogy a felzárkózókra pontosan azok a monetáris törvényszerűségek érvényesek, mint a fejlettekre. Pedig mára negyvenes években Piero Sraffa, Joan Robinson, Káldor Miklós és a svéd Gunnar Myrdal kidolgozta az „eltérő kezdeti állapotból” fakadó következmények elméletét, amelyből világosan kiderül, hogy az azonos szabályok alkalmazása az eltérő fejlettségű gazdaságokban az erősek helyzetét erősíti, és a gyengéket csak tovább gyengíti. Az utóbbi években rohamosan fejlődő hálózatelmélet teljes mértékben alátámasztja a korábbiak intuícióját. Ennek ellenére az MNB nem vette figyelembe a devizában való eladósodás fokozott kockázatát egy gyengébb gazdaság számára, nem szorgalmazta, a rendelkezésére álló eszközökkel nem serkentette a be-ruházások elsőbbségét a fogyasztással szemben, és nem érzékelte a társadalom fejlesztését szolgáló szociális kiadások nélkülözhetetlenségét. Rugalmatlanul ragaszkodott a fis-kális egyensúlyhoz, függetlenül annak összetételétől, pedig a fejlődéssel foglalkozó közgazdaságtan már évtizedek óta a költségvetés szerkezetére helyezi a nagyobb hangsúlyt. Nem vette tudomásul, hogy az a kilencszázalékos reálkamat, amellyel a nemzetgazdaság egészét terheli az infláció (egyébként eredménytelen) visszaszorításának nevében, nemcsak gátat vet a gazdaság ki-bontakozásának, hanem egyenesen a beruházások elmaradásához és a termelőkapacitás megállíthatatlan zsugorodásához, az alulfoglalkoztatottsághoz, majd honi kínálat hiányában – szöges ellentétben kifejezett szándékával – magához az inflációhoz vezet. Ezeket az elméleti hiányosságokat azzal a módszertani mulasztással koronázza, hogy korábbi döntéseit nem elemzi a tényleges tapasztalat tükrében, így a múlt hibáiból sohasem tanul.

Ahogy az MNB függetlenségének fetisizálásával és az „inflációs célkövetés” mitizálásával volt elfoglalva, úgy a kormány nem gazdaságunk fel-építésében, hanem egy kiválasztott réteg a többiek rovására megvalósított felemelésében látta legfőbb fel-adatát. Ahelyett, hogy a társadalom és a reálgazdaság felzárkózásának valós gondjaira terelte volna a hazai és nemzetközi figyelmet, Orbán Viktor „kipaterolta” az orvosláshoz szükséges nemzetközi segítséget, majd idétlen kuruckodásával csak felbosszantotta a világot, elodázva saját és hazája hitelességét. Kipaterolta, mert azt hitte – mint ahogy mondta is -, hogy a világon senki sem mondhatja meg a Magyar Országgyűlésnek, hogy milyen törvényeket hozzon. Ha nem akarunk velük egy közösségbe tartozni, Orbánnak igazat is lehet adni. De akkor a világ lemond rólunk, és hagy minket megfulladni a saját magunk által gerjesztett gyűlölet, gyanakvás, irigység és szájaskodás örvényében. Ha pedig mégis bent akarunk maradni, a hitelét vesztett miniszterelnöknek az okos párbeszéd helyett most már csak a feltétel nélküli fegyverletétel marad.

Pedig milyen jó lenne, ha nem csak a függetlenséget és a működő-képességet szolgáló foltozásokról, Simor András fizetéséről és a felesketés szövegéről „egyeztethetnénk; hanem végre arról is, hogy mi legyen egy a perifériára szorult, de felzárkózni vágyó ország jegybankjának valódi feladata. Ûvissza

Készítette: Boér Krisztina

Új családvédelmi törvény készül

Megvert feleség, bántalmazott gyermek: olyan képeket vetítenek e kifejezések elénk, amelyekkel kapcsolatban mindenkinek eszébe jutnak történetek, amik a szomszédban, a másik utcában, a közeli tömbházban vagy éppen barátaikkal, netalán családtagjaikkal történtek meg. A családon belüli erőszak problémaköre régóta foglalkoztatja a szakembereket – a gyermek- és családvédelmiseket, jogászokat – és a polgárokat egyaránt.

A román törvényhozás most egy olyan jogszabálycsomagot készít elő, amely európai szintre emelné a családon belüli erőszak elleni törvénykezést. PETŐ CSILLA nagyváradi parlamenti képviselővel, az alsóház esélyegyenlőségi bizottságának tagjával beszélgettünk a családügyi törvény várható módosításairól, amelyek révén hatékonyabban bele lehet avatkozni a famílián belüli vitás helyzetekbe.
A családon belüli erőszak kezelésének tekintetében Románia az uniós tagországok között a sereghajtó. Az Európai Unió ötödik legnagyobb országában nagyon nagyok a régiók közötti különbségek, tizenöt kisebbség, nagyszámú roma közösség él. A 2003-ban megjelent, a családon belüli erőszak elleni törvényről az évek során bebizonyosodott, hogy nagyon sok módosításra szorul.
Nemrégiben értékelte újra a törvényhozás a családvédelmi jogszabály, éspedig úgy, hogy a szenátus és a képviselőház jogi és esélyegyenlőségi szakbizottsága együttes ülésén újratárgyalták azokat a módosító javaslatokat, amelyek bekerültek az új kerettörvénybe. Egyhangúlag megszavazták a módosító javaslatokat, most az következik, hogy a házelnök napirendre tűzze a törvénymódosítást.
A változtatások révén például a rendőrség beavatkozhat a családon belül zajló erőszak esetében. Régebben előállították a zaklatót, megbüntették, és ezzel lezártnak tekintették az ügyet. Az új javaslat szerint azonban ha a házastárs vagy a szomszéd feljelenti a rendbontót, bántalmazót, a rendőrség ezután bemehet az inkriminált család házába, a családtagjait bántalmazót letartóztathatja, vádat emel ellene, és indokolt esetben el is tilthatja a bántalmazottak közeléből a vizsgálat vagy a bírósági eljárás lezárultáig.
A jogszabály részletezni fogja azt is, hogy mi számít családon belüli erőszaknak. A szavakkal való bántalmazás is a törvényszegés kategóriájába tartozik majd a jogszabály elfogadása után, ugyanis a módosításba belefoglalták a szidalmazás, a zsarolás, a szexuális zaklatás, szóbeli agresszió vétségét is. Pető Csilla tudatta, ez azért különösen fontos, mert ha a szomszédok hallják, hogy a mellettük élő családban komoly veszekedés, szitkozódás, fenyegetés, zsarolás folyik, feljelenthetik őket, a rendőrség pedig köteles lesz kivizsgálni az esetet. Egy másik lehetőség, ha tettlegességig fajult a helyzet, a sértett fél elmehet látleletet vetetni, s annak alapján megteheti a feljelentést, aminek nyomán a rendőrség ugyanígy eljárhat.
Az új törvénytervezet a szankciókat is tartalmazza: a pénzbírság 500 és 1000 lej közötti, a súlyos testi sértésért pedig börtönbüntetést is kiszabhatnak – tudatta Pető Csilla.
Megkérdeztük a képviselőtől, mi történik, ha a feleség háztartásbeli, neveli a gyermekeket, a családfenntartó férj pedig bántalmazza őket. Mert ha a feljelentés után a férjet eltiltják tőlük vagy letartóztatják, jövedelem nélkül marad a család, így pedig fennáll a veszélye annak, hogy a gyámhatóság elveszi a gyermekeket az asszonytól. Pető Csilla elmondta, ilyen konkrét esetekre még nem dolgozták ki a metodológiát.
Asztalos Csabát, az Országos Diszkriminációellenes Tanács igazgatóját telefonon sikerült elérnünk. A példánkkal kapcsolatban tudatta, az ilyen lehetőségekre is fel kell készülniük, és meg kell találniuk a jogi megoldást, mielőtt a parlament elé kerül a törvénytervezet. Azt azonban Asztalos is kiemelte, a 2003-ban elfogadott jogszabályhoz képest a mostani módosítások rengeteg praktikus és észszerű változtatást tartalmaznak, mind azt szolgálják, hogy a hatóságok hatékonyabban tudjanak beavatkozni a családok életébe az erőszakos cselekedetek visszaszorítása érdekében.

Borsi Balázs

biharmegye.ro, 2012 január 26