Kovács Péter: az RMDSZ számára a csángómagyar közösségek érdeke a fontos
Pogár Lászlót választotta új elnökének mai, április 27-i ülésén a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének 31 tagú küldöttgyűlése. A 20 helyi szervezetet megjelenítő testület az MCSMSZ Alapszabályzatának megfelelően eljárva szavazott bizalmat a következő két évre az új elnöknek.
„Kiemelten fontos a szabályzat tiszteletben tartása, hiszen a szövetségnek az elkövetkező években nem a szembenállásról, hanem a közös munkáról kell szólnia, amelyet legitim módon megválasztott elnöknek és csapatának kell koordinálnia” – fogalmazott az ülésen Kovács Péter főtitkár. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikusa megelégedéssel nyugtázta, hogy a Magyarország bukaresti nagykövete, Füzes Oszkár által delegált ügyvéd az ülésen több alkalommal is rávilágított a szabályos eljárásra, a küldöttek pedig ennek megfelelően jártak el. A Szövetség képviselője támogatásáról biztosította a Moldvai Csángómagyarok Szövetségét. „Az RMDSZ számára nem az a fontos, hogy ki vezeti ezt a szervezetet, hanem az, hogy a helyi közösségek akarata érvényesüljön” – mutatott rá.
Pogár László az ülést követő felszólalásában leszögezte: nem csak azokat fogja képviselni, akik bizalmat szavaztak neki, hanem a teljes csángómagyar közösség érdekeit kívánja megjeleníteni, érvényesíteni. Kijelentette, hogy az MCSMSZ készen áll az oktatási program koordinálására, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy összhangban tudnak majd dolgozni a magyar kormány illetékes testületeivel is.
Az ülésen elfogadták Solomon Adrián leköszönő elnök éves tevékenységi beszámolóját, illetve az elmúlt időszakra vonatkozó pénzügyi jelentést is.
Szenátor és képviselő hölgyek és urak!
Bár huszonkét évet töltöttem Románia Parlamentjében, rá kell jönnöm arra, hogy lenne mit tanulnom még a politikusok túlélési taktikáit illetően, de valószínűleg lassan-lassan a fiatalabb kollégákra hagyom ezeket a taunulságokat. A számos konklúzió közül, amelyet a ma megvitatott bizalmatlansági indítvány nyújt, ezúttal csupán kettőre kívánok kitérni.
Mindenekelőtt Önöknek, az indítvány szerzőinek, egy elvet olyan ajánlok a figyelmükbe, nagyon fontos akkor, amikor kritikát fogalmazol meg, és azt szeretnéd, hogy ez meghallgatásra találjon: próbáld meg az igazat és csakis az igazat mondani. Egyetlen kormány sem tökéletes, bármilyen elképzelés jobbítható, és valószínűleg bármelyik politikai vagy adminisztratív intézkedésnek vannak gyenge pontjai, másszóval: bármikor és bárhol lehet megalapozott kritikát megfogalmazni. De ha ez a bírálat valótlanságokat is tartalmaz, akkor a címzett megkönnyebülten fogja kijelenteni, íme, igazságtalanul támadnak, és úgy véli majd, hogy nem egy jogos kritikáról, hanem egyszerű vádaskodásról van szó. Ez érvényes bármilyen területre, legyen szó művészetről, irodalomról, tudományról, de politikáról is.
Ebben a bizalmatlansági indítványban hiába fogalmaztak meg esetleges megszívlelendő kritikákat is azzal a kormánnyal szemben, amelynek nemcsak a gazdasági válság következményeivel, hanem a politikai értékek egyfajta válságával is szembesülnie kell, egy olyan válsággal, amely egyaránt jellemzi a kormánytöbbséget, és az ellenzéket is, hiszen amikor rájöttem arra, hogy mennyire hamis az etnikumközi kapcsolatokra és arra a kormány által elfogadott megoldásra vonatkozó fejezet, amely a törvény betartását írja elő a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem esetében, számomra már semmilyen relevanciával nem bír az indítvány többi része sem. Már nem hiteles, ha megengedik, hiszen azt kell feltételeznem, hogy a többi fejezet megírását is ilyen indítékok vezérelték. Előfordulhat, hogy ez nem így van, előfordulhat, hogy mondtak fontos dolgokat is, amelyek megfontolásra érdemesek, de minket, az RMDSZ képviselőit ezzel az egyetlen fejezettel meggyőztek arról, hogy ne foglalkozzunk a többivel.
Hiszen, tisztelt kollégák, a másik tanulság, amit levontam ebben az eltelt két évtizedben, de amit nem fogok soha magamévá tenni, az az lenne, hogy a politikában a túlélés szempontjából nem szerencsés, ha túl jó a memóriád. Jobb, ha inkább amnéziás vagy. Gyorsan el kell felejtened, honnan jöttél, és adott esetben gond nélkül át kell állnod egy másik pártba. El kell felejtened, mit ígértél a választási kampányban, és skrupulusok nélkül éppen az ellenkezőjét kell csinálnod akkor, amikor hatalomra kerülsz. El kell felejtened azt, hogy mit szavaztál meg a tegnap, és ha azt kérik tőled, ma ezzel ellenkezően kell szavaznod. El kell felejtened, hogy amíg kormányon voltál, a romániai magyarok képviselőivel való együttműködést szorgalmaztad, és a jogegyenlőségnek, az önazonosság mindenki számára szabad kinyilvánításának a híve voltál.
Például, ha a Szociáldemokrata Pártban vagy, el kell felejtened, hogy 2000 és 2004 között hagytad, hogy az RMDSZ támogasson, és –ahogyan Önök fogalmaznak ebben az indítványban –, hagytad zsarolni magad ezektől a közönséges zsarolóktól, hogy 2001-ben elfogadd a Helyi Közigazgatási Törvény módosítását, bevezetve ezáltal a kötelező anyanyelvhasználatot a hivatalos feliratok és a közönségszolgálat terén azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya eléri a 20%-ot. Mi több, valószínűleg a hatalmon való maradásod érdekében, 2003-ban módosítottad Románia Alkotmányát, együtt ezekkel az RMDSZ-esekkel, akik nem csinálnak mást, mint folyamatosan zsarolnak, de együtt a Nemzeti Liberális Párttal és a Demokrata Liberális Párttal is, oly módon, hogy ez az anyanyelvhasználatra vonatkozó kötelezettség kiterjedjen az állam dekoncentrált intézményeire, valamint az igazságszolgáltatásra is. De ez sem volt elég: miután még 2002-ben – engedve ugyanazon RMDSZ zsarolásának – elfogadtad a marosvásárhelyi magyarok kérését, és egyetértettél egy önálló magyar középiskola, a Bolyai Farkas Líceum létrehozásával, engedtél az aradi Szabadság-szobor visszaállítására vonatkozó zsarolásnak is. Borzalom, szörnyűség, katasztrófa, kedves kollégák, egy folyamatos nemzetárulás, amit valóban csak szinte teljes amnéziával lehet túlélni. És hány magyar iskolát, hány szégyenletes árulást vittünk véghez együtt.
Ha pedig a Nemzeti Liberális Pártban vagy, ahhoz, hogy benne maradj a politikában, és aláírj egy ilyen indítványt, el kell felejtened természetesen azt, hogy 1996 és 2000 között együtt voltál a kormányban az RMDSZ-el, és együtt konspiráltatok Románia érdekei ellen akkor, amikor 1999-ben megszavaztatok egy új oktatási törvényt, amely nem volt ugyan tökéletes, de már lehetővé tette például anyanyelvű oktatási intézmények, tanszékek és karok létrehozatalát. Hasonlóképpen, még fel sem ocsúdtál az elcsábulásból, és 2004-ben újból az RMDSZ-el voltál, újból nekifogtatok a kisebbségi jogok kiszélesítésének, tovább bővítettétek az anyanyelvű oktatás körét, újabb kisebbségi tannyelvű iskolákat hoztatok létre. Hány tévedés, hány zsarolás, hány árulás! És most, egyszeriben csak megvilágosodtak, tisztelt kollégák! Egy olyan marosvásárhelyi egyetem esetében – amely 1946-ban egy királyi rendelet nyomán jött létre, és amely valamikor kizárólag magyar tannyelvű volt – vitatják a törvény betartását, pontosabban olyan egyetemi struktúrák kialakítását, amelyekben az ezen a nyelven oktató tanároknak is döntési joguk lenne. Amit pedig az egyetemi autonómiával kapcsolatban mondanak, az számomra, ne haragudjanak, egy nagy ostobaság. Most már értem, miért tartanak az általunk kért autonómia-formáktól. Önök valószínűleg azt hiszik, hogy az autonómia nem jelent mást, mint a törvények és az Alkotmány be nem tartását. Önök valószínűleg az egyetemi autonómia esetében is úgy vélik, hogy ez felülírja a törvényt és az Alkotmányt, hogy egy egyetemi szenátusnak nem kell tiszteletben tartania a kisebbségi jogokat, és hogy a Babes-Bolyai Kolozsváron és a Művészeti Marosvásárhelyen tévedett, amikor alkalmazta a törvényt, és hagyta, hogy a magyar oktatók is döntési jogokat kapjanak. Engem igazán szórakoztat, hogy egyik napról a másikra ennyire autonómia-pártivá lettek, tisztelt kollégák.
Valószínűleg elfelejtették azt is, hogy miközben folyamatosan zsaroltuk Önöket, együtt vittük be az országot a NATO-ba és az Európai Unióba, a két legnagyobb árulás, amelyet mi együtt követtünk el, de akkor nem zsarolókként voltunk elkönyvelve, hanem mérsékelt, józan politikusokként, akik egyidőben küzdenek saját közösségük és az egész ország érdekében.
Én nem vagyok amnéziás, emlékszem arra, mennyit vitáztunk együtt – sokszor konfliktusba is kerültünk – az etnikumközi viszony kapcsán, de végül mégis sok jó megoldást találtunk.
Ma pedig, tisztelt kollégák, az Önök helyében én nem emeltem volna be az indítványba a MOGYE kérdését. És a nemzeti kérdés tekintetében sem mondanék mást ellenzékben, mint amikor kormányon vagyok.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nem szavazza meg a bizalmatlansági indítványt.
MARKÓ BÉLA
A nagyváradi Szent László Római Katolikus Iskolaközpont két tevékenységgel is bekapcsolódik az Iskolai nevelésre vonatkozó nemzetközi rendezvénysorozatba.
Az iskolai nevelésre vonatkozó tájékoztató jellegű nemzetközi rendezvénysorozat április 25–27. között zajlik. A Szent László iskolaközpont a lehetséges négy tevékenység közül kettőbe kapcsolódott be: az idei év témája a korai nevelés, amelyet Romániában a Mentsétek meg a gyermekeket Egyesület (Asociaţia Salvaţi Copii) többek között a Tanügyminisztériummal közreműködve szervezte meg. Az első tevékenységre április 25-én került sor, amikor is Pető Csilla parlamenti képviselő tartotta meg előadását a Korai gyermeknevelés a fejlődéslélektan szempontjából – tanulási stílusok, módszerek és eljárások címmel. Az előadás fő témája a fejlődéslélektan, a gyermekek korai nevelése, a szülők létfontosságú szerepe a tanulásban volt. A képviselő asszony először az egy-négy év közötti gyermekek neveléséről beszélt: a gyermek az első két évet otthon tölti, majd bölcsődébe, onnan a mini-, kis-, közép- és nagycsoportba kerül, és ettől az évtől kezdve az iskolákhoz átkerült előkészítő osztályt is el kell végeznie.
Tanügyi átszervezés
Pető Csilla kifejtette, hogy a tanügyi struktúra átszervezése azért volt szükséges, mert eddig a nyolcadik osztályt végző fiatalok 14 évesen már fekete munkát kellett vállaljanak, ha nem akartak továbbtanulni. Az átszervezéssel így leghamarabb 16 éves korban kerülnek ki a diákok az iskolából. Az előadás során szó esett a fiatalkori depresszióról is, amelyet legtöbb esetben a korai nevelés elhanyagolása, az odafigyelés hiánya okoz. A program végén a jelenlevő tanárok és szülők az előkészítő osztállyal kapcsolatban kérdezték a képviselő asszonyt. A második tevékenységre április 27-én kerül sor a Szent László Római Katolikus Óvodában, melynek témája: Nyitva van az Aranykapu – Rendhagyó szülői értekezlet. Előadást tart Pásztor Gabriella miniszteri tanácsos A kisgyermekek intézményes nevelésének fölöttébb szükséges voltáról címmel.
Nagy Noémi
erdon.ro, 2012 április 27
Értékválság vagy paradigmaváltás?
Vitaest a szólásszabadság korlátairól Marosvásárhelyen
- A szólásszabadság kérdése ma talán időszerűbb, mint máskor, hiszen ma nemcsak a sajtószabadság, de az egész európai demokratikus értékrend is egy hangsúlyos értékválságon megy keresztül: míg a kilencvenes években egyértelműnek látszott, milyen értékrendet kell magunkévá tennünk, úgy tűnik, hogy mire mi is részeseivé váltunk ennek az európai közösségnek, éppen ezeket az értékeket kérdőjelezik meg nagyon sokan, beleértve a sajtó szerepét, a sajtó függetlenségét, objektivitását és korlátait is – jelentette ki Markó Béla, a Kós Károly Alapítvány elnöke szerdán, egy Marosvásárhelyen tartott közéleti fórumon. A szólásszabadság korlátairól szóló, a Kós Károly Akadémia Alapítvány és az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) által közösen szervezett kerekasztal beszélgetésen Dr. Majtényi László, az ORTT volt elnöke, Dr. Kós Anna televíziós főmunkatárs, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem dékánja, Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, valamint Dr. Szász Attila, a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának megbízott főszerkesztője értekezett az erdélyi magyar sajtó helyzetéről, a médiavilágban jelentkező új kihívásokról és a szólásszabadság időszerű elméleti és gyakorlati vonatkozásairól. Moderátor Dr. Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház főigazgatója, az Országos Audiovizuális Tanács volt alelnöke, házigazda pedig az alapítvány elnöke, Markó Béla volt.
- Ma is érvényes Deák Ferenc megállapítása a sajtótószabadságról, miszerint a sajtótörvénynek egyetlen mondatot kellene tartalmaznia: azt, hogy hazudni márpedig nem szabad. A mai kor kérdése azonban az, hogy szabad-e igazat mondani a sajtóban – mondta Dr. Majtényi László. A magyarországi médiaszakember, aki egy átfogó képet nyújtott az 1989 előtti és utáni magyarországi sajtó helyzetéről, kifejtette, korántsem elégedett a magyar médiaállapotokkal, hiszen ma egyértelműen politikai és gazdasági tényezők korlátozzák a magyar sajtó szabadságát. A magyar közszolgálati média politikai okokból nem szabad és egyáltalán nem hiteles, a kereskedelmi médiumok egyrészének szabadságát, az objektív tájékoztatást pedig az őket birtokló tulajdonosi körök, vállalkozások révén gazdasági szempontok korlátozzák. – Ma azonban korszakváltáshoz érkeztünk, amikor a mindenkori politikai hatalomnak igen korlátozott lehetőségei vannak a sajtószabadság elleni fellépésre: a hatalom hegemóniára törekedhet ugyan, de ma már nem tudja monopolizálni a sajtót, az információáramlást – mutatott rá Majtényi László, aki szerint ugyanakkor a kereskedelmi sajtó sem tekinthető az objektív tájékoztatás fórumának, hiszen ezen médiaorgánumok célja nem alapvetően a hitelesség, hanem mindenek előtt a pénzügyi haszon. Ez nemcsak ebben térségben, hanem a világban mindenhol így van: mindenhol történnek elfogadhatatlan dolgok, azonban a különbség a jogállam és nem jogállam között az, hogy egy jogállamban következményei vannak a sérelmeknek – mondta a médiaszakember.
Dr. Kós Anna úgy értékelte, a politikai és gazdasági oldalról történő korlátozási törekvések mellett főként az öncenzúra az, amely szintén jelentősen gyengíti a sajtó szabadságát. Nem kevésbé ártalmas lehet a sztereotípiák alkalmazása az újságírásban. Erre példaként a főként a Duna Televízió által generált Erdély-imázst említette, amely az erdélyi magyarokat „egy skanzenben élő, ökrös szekeret hajtó” emberekként mutatja be, és ezt az imázst az erdélyi tudósítók előszeretettel táplálják, mintegy megfelelve a megrendelő elvárásainak.
Romániában van sajtószabadság, csak nem szabad a sajtó – mondta Kovács Péter főtitkár, aki szerint ez az ellentmondás csupán látszólagos, hiszen ma Romániában bármilyen témáról lehet írni, amennyiben az adott téma – a politikai, gazdasági érdekeltségekből fakadóan – megfelel valamelyik lapnak. Kovács Péter szerint egy másik anomália, hogy Romániában nem eldöntött kérdés még, hogy maga a szakma határozza meg az általa előállított sajtótermékek színvonalára, hitelességére vonatkozó mércét, vagy teljességgel az olvasók igényeire kíván válaszolni. Pontosabban, ki nevel kit: a sajtó a népet, vagy a nép a sajtót – tette fel a kérdést a főtitkár.
Gáspárik Attila szerint a sajtó ma egy paradigmaváltáson megy keresztül, ugyanis az internetalapú információközlés kifejlődésével a hagyományos értelemben vett sajtó szerepe csökkent és teret veszít, álláspontjában ez tovább nehezíti az erdélyi magyar sajtó helyzetét, amely amúgy sem képes önálló módon megállni a szűk médiapiacon.
Szász Attila szerint a romániai tapasztalatok azt mutatják, hogy a sajtópiacot uraló kereskedelmi média számára nem elsősorban a szabadság kérdése a legfontosabb, hanem a profit. A Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának megbízott főszerkesztője szerint Romániában a sajtó bulvárosodása, az ebből kifolyólagos kényszerek, a folyamatos szenzációhajhászás, a magáneletet sértő információk terjesztése rontják a médiavilág hitelét.
Pozitívumként hangzott el, hogy az erdélyi magyar lapok etikai-erkölcsi értelemben konzervatívabbak a romániai vagy a nyugati országok sajtójához képest, ennek bizonyítéka az is, hogy az elmúlt húsz év alatt bulvársajtó nem honosodott meg Erdélyben.
A beszélgetésről készült felvételt az Erdélyi Magyar Televízió április 30-án hétfőn 8-tól közvetíti.
Az RMDSZ felkészült a júniusi önkormányzati választásokra, készen áll a megméretkezésre. Hiteles jelöltjeink vannak, a 2008. és 2012. között elért eredményekre és választási programunkra építünk, valamint a jelöltjeink elismertségére, megbízhatóságára” – jelentette ki ma, Kolozsvárott Kelemen Hunor szövetségi elnök.
A Szövetségi Állandó Tanács ülését követően az RMDSZ elnöke a Szövetség választási programját és jelöltlistáit ismertette egy sajtótájékoztató keretében.
„2012-ben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 9492 jelöltet állít országszerte, többet, mint 2008-ban. 13 megyében indítunk jelöltet a megyei önkormányzat elnöki tisztségére: Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Hargita, Fehér, Kovászna, Kolozs, Maros, Máramaros, Szatmár, Szilágy, és Temes megyékben. A Szövetségnek 317 polgármesterjelöltje lesz, 8459 helyi tanácsos-jelöltje és 703 megyei tanácsos-jelöltje. Ez a 2008-as arányokhoz képest növekedést mutat, hiszen idén például 500-al több helyi tanácsos-jelöltünk van” – ismertette Kelemen Hunor.
A szövetségi elnök beszámolt arról is, hogy a tavaly áprilisban elkezdődött Erdélyi Konzultáció eredményei alapján elkészült az RMDSZ választási programja.
„A Figyelünk egymásra szlogen által fémjelzett konzultációnk során több mint 80.000 magyar családot kerestünk fel és kérdeztük meg őket problémáikról, igényeikről. A konzultációsorozat alatt a megkérdezettek több mint 300 típusú problémát soroltak fel, amelyek számukra fontosak, és amelyekre megoldást várnak a jövőben, akár a település szintjén, akár országos viszonylatban. A legfontosabb 5 dolog, amellyel a magyar emberek szembesülnek a következőek: a munkahelyek, megélhetési gondok, az utak állapota, a településeken lévő infrastruktúra – víz- és csatornahálózat – állapota, az egészségügyi szolgáltatások minősége illetve az élhető, barátságos környezet kialakítása. Egy másik csoportba tartoznak azok a kérdések, amelyek az erdélyi magyar közösség specifikus kérdéseit taglalják: az anyanyelvhasználathoz való jog, a kisebbségi jogok, a kulturális autonómia, az anyanyelvű oktatás. Ezekre a válaszokra, igényekre építjük mi az önkormányzati választásokra vonatkozó programunkat. Bátran kijelenthetem, hogy az Erdélyi Konzultáció elérte a célját, eljutottunk közel 200.000 emberhez, és az igényeik, elvárásaik alapján állítottuk össze választási programunkat. Elmondhatom, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség programját a magyar emberek írták” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
A pénteki bizalmatlansági indítványról a szövetségi elnök elmondta, az RMDSZ számításai szerint a koalíciónak megvan a többsége, és nincs esély arra, hogy a bizalmatlansági indítványt megszavazzák. „Mindez abban az esetben, ha a koalíció fegyelmezetten működik, ha nem lesznek árulások, utolsó perces átállások, és ha a koalíció képviselői és szenátorai nem a koalíció ellen, hanem mellette szavaznak. Ebben a pillanatban megvan a kormányzás folytatásához szükséges szerény többség a Parlamentben. Az RMDSZ képviselői és szenátorai jelen lesznek, biztosítjuk a működéshez szükséges kvórumot, felszólalunk a parlamenti vita során, elmondjuk a véleményünket a bizalmatlansági indítványról és az ország helyzetéről, és biztosan nem szavazunk a kormány, a koalíció ellen” – szögezte le Kelemen Hunor.
istvan
Garami Sándor
Karesz
Szabó Tünde
VIVI
BIANKA
zsoldos gyorgy
tool